Tamás
-7 °C
8 °C

Bíró Lajos: Az éttermekben jöhet a drágulás, már nem nagyon lehet olcsósítani

IMG 3305
2021.02.02. 21:10

Sorozatunkban vendéglátósokat kérdezünk, hogyan látják a szektor helyzetét a pandémiás helyzetben. Ma a több évtizede „sztárséfként” elkönyvelt Bíró Lajost kérdeztük. 

Úgy látom, nincs különösebben bajban a Covid idején sem: folyamatosan csörög a telefonja, tanácsokat ad, étlapokat egyeztet.

Hogy a fenébe ne lennék bajba’! Kinek adnék most tanácsot, amikor majdnem minden zárva? Leghamarabb nyáron lesz valami, arra készülünk. De az is csak leginkább vidéken lesz, például a Balatonnál. Ha valakinek kedvezett ez a rohadt vírus, azok a balatoni vendéglátósok lesznek. Ők évente eddig is nagyrészt csak négy-öt hónapot működtek maximális fordulatszámon, és ez az idén is így lesz: csak most egy kiéheztetett vendégtömeg érkezik majd a tó partjára.

Az elmúlt tíz év legjobb szezonja volt a tavaly nyári, ez várható most is.

Szerencséjükre nekik nem kell teljesen újragombolniuk a kabátot, mint Pesten, ahol valami mást kell kitalálni, mint ami eddig volt.

Mit?

Fogalmam sincs! Még nekem sem, pedig mindig megmondóember voltam. Ötletek persze vannak a szakmában, hogy bisztrósabb helyeket kell nyissanak azok is, akik eddig csak a fine diningban gondolkodtak, de ez sem biztos, hogy a túlélés jolly jokere. Most úgy gondolom, hogy Budapest csak az éttermek felét tudja majd eltartani. Egyszerűen nem bízom abban, hogy egy-két évig visszajönnek a turisták, pedig belőlük sokan éltek.

Attól nem tart, hogy az újranyitás minőségromláshoz vezet? Egyrészt a bezárások miatt a minőségi beszállítók piaca is jelentősen csorbult, másrészt a vendéglátósok is pótolni akarják a kiesett bevételeiket. Így a nagyipari alapanyagok olcsósága marad.

Az elején persze az lesz, hogy mindegy, mit eszünk, csak végre étteremben tegyük, ahogy azt a napokban is látjuk Olaszországban. De azt szinte kizártnak tartom, hogy egy vendéglős olyan agyament legyen, hogy az éppen visszatérő vendégeken nyerészkedjen. Persze, lesz egy dömping, de pár hónap után majd lecseng, és akivel nem voltak elégedettek, azoktól a vendégek végleg elpártolnak. Az ilyen étterem örökre lehúzhatja a rolót.

Ahhoz sem kell jóstehetség, hogy lássuk: amint ez a pár hónapos felfutás megtörténik, utána jön majd a visszaesés.

Az emberek átgondolják, költsenek-e nagyobb összeget az éttermekben. Beköszönt majd a spórolás korszaka, hiszen sokan fognak félni attól, hogy újabb és újabb járvány jön, és akkor tartalékot kell képezniük az anyagi biztonságuk érdekében. Ahogy nagyanyáink és anyáink is bespájzoltak lisztből és zsírból a világháborúk nyomora után, hiába jöttek a békeévek.

Akkor hosszú távon olcsóbbak lesznek az éttermek?

Biztosan lesznek majd, akik lefelé viszik az árakat, de ez a világ legbutább dolga. Meg már nem is nagyon lehet olcsósítani. A felkapott helyeknek talán inkább azt kell tenniük, mint Thomas Keller Amerikában: sokszorosára felemelte a gourmet-menüje árait, hiszen kevesebb embert tud most leültetni az éttermében...

Az, hogy a Hold utcai piacról átjött a Fény utcaira, már a Covid miatti újraindulás része?

Nem, már korábban elterveztük, hogy lesz egy Buja Disznók Buda. A Hold utcai piac bezárása csak felgyorsította a költözést.

Az nem furcsa, hogy nemrég újították fel a piacot, és most megint ezzel az ürüggyel tart zárva?

Ha arra céloz, hogy valami nyerészkedés megy, nem hiszem. A Hold utcai piac romos épületét nagyon komolyan felújították, ha nem is tökéletesen, de szép lett. A lehívható, uniós támogatás arról szólt, hogy az őstermelőket kell segíteni. Erre valóban jó egy működő piac, csakhogy a Hold utca környékén eltűnt a vásárló, aki az őstermelők portékáit megvette volna.

Az azért nem életszerű, hogy a bankban dolgozó kiskosztümös titkárnő délben lemegy egy zacskó krumplit és egy kiló hagymát venni a csarnokba.

Viszont ott volt a környező irodákban dolgozó rengeteg ember, akik ettek volna egy jót, nem is beszélve a környéken lakó airbnb-s turistákról. Nekik maximum egy-két delikátbolt vagy gyümölcsárus kell és sokféle hangulatos bisztró. Na, ehhez viszont újra kellett gondolni a csarnoképület fűtését, hűtését, szellőztetését. Amúgy pedig a klasszikus nagy piacok ideje lejárt. Az emberek jelentősebb része inkább szupermarketekbe megy élelmiszerért, ahol tud parkolni, a megpakolt bevásárlókocsit oda tudja tolni az autója csomagtartójához, és nem utolsósorban alacsonyabb áron kapja meg a konyhájába valót.

A klasszikus nagy éttermek ideje is lejárt?

Egyébként igen. De majd megjelenik az, mint Lisszabonban a Time Out piac, ahol híresebb séfek és vendéglőik egyszerűbb ételeket készítenek, de ugyanazzal a csúcsgasztronómiai technológiával, tudással, hozzáállással, mint korábban a nagy éttermeikben. És persze kedvezőbb árakon. Folyamatosan meg kell újulnia mindenkinek. De ez egy belülről jövő késztetés is. Az ember egy szép autót akar. Azután, amikor meglesz, már nem izgatja annyira. Fontos, de nem izgatja. Így voltam én is az éttermeimmel: megvolt a Múzeum, jó volt, de azután tovább kellett lépnem. Jött a Bock Bisztró, az is lecsengett bennem, most viszont itt a piac.

Akkor a Bock Bisztró lezárt történet?

Az elkövetkező hetekben döntjük el. A vendégek fogyatkozásával kihal a vendéglős maga is. Noha a Bockban laza volt a hangulat és jók az ételek, már kevésnek bizonyult a fiatalok becsábításához. Mert nincs kétség, az újabb korosztályokat kell eredményesen megtalálni. Kis János barátom (a Hyatt Corporation executive séfje) mindig előrevetíti nekem a jövőt, hiszen tíz évvel idősebb nálam, és általában fájóan igaza van. Amikor 60 éves voltam, ezt mondta:

jól figyelj oda, mert te már nem vagy ennyire fontos a korodban. Örülj, ha még egy kicsit fent tudod tartani magad a csúcson, mert már jönnek a fiatalok, okosabbak, energikusabbak és könyörtelenebbek.

Akkor röhögtem rajta, de igaza van. A lejárt lemezt elpakolják.

Akkor a fiáé, Danié a jövő, aki remek szakács már most is. Be van biztosítva...

Igen. De azért még van mit tanuljon tőlem. Pont most köttettem be neki az évek óta gyűjtött receptötleteimet.

Attól azért még távol van, hogy letegye a fakanalat, hiszen azt látni, hogy élvezettel készíti az ételeket majdnem mindennap a Fény utcai piacon.

Még jobban élvezném, ha a vendégeim orra előtt tehetném! Nem értem, miért ne lehetne ezt megtenni akár most is a piacon. Megnyugtatóan tudnánk biztosítani a vírus elleni védelmet, plexivel, egymástól többméteres távolságra elhelyezett asztalokkal, folyamatos fertőtlenítéssel. Biztonságosabb hely lenne, mint a pesti tömegközlekedés, az irodaházak büféi, a bevásárlóközpontok boltjai vagy sípályák liftjeinél kígyózó sorok. Legalább értelmesen magyaráznák el, miért nem lehet megnyitni a teraszokat!

Akkor miért nem áll az engedetlenségi mozgalom élére, és nyit ki?!

Nem őrültem meg! És nem azért, mert komoly pénzbüntetés és féléves bezárás jár a jogszabály megszegőinek. Nálam is próbálkoznak a törzsvendégek, hogy tálaljak nekik csak itt a sarokban, hadd egyék meg a rántott húsukat, vagy adjak nekik egy pohárka pezsgőt, de akkor már rendes pohárban. Na nem! Egyszerűen nem éri meg a kockázat, és amúgy is törvénytisztelő vagyok.

De valamilyen segélyt legalább kap, ha már ilyen jogkövetően viselkedik?

Az állami segítségnek fel kellene gyorsulnia. Nem is segély kell már, hiszen az olyan megalázóan cseng, hanem kártérítés. A 2019-es átlag nettó árbevétel 50 százalékát kellene odaadni minden vendéglősnek. Ausztria hetvenet adott, de mi nem vagyunk olyan jó állapotban, mint a sógorok. Viszont ha kapsz állami pénzt, akkor nem küldheted el az embereidet sem. Hogy a beszállítókat hogyan segítsük meg, az már nehezebb kérdés.

A szakmabeliek, de jó néhány sajtóorgánum is „Lali, a király”-ként emlegeti. Lehet, hogy ha marad a Covid miatti „szükségállapot”, akkor előbb-utóbb a király is gyalog jár?

Ettől ne féljen, még meg tudom tankolni az autót, de a háromkerekű chopperemet is. Ha meg úgy adódik, van egy elektromos rollerem. Egy király nem jár gyalog!

(Borítókép: Bakcsy Árpád Zoltán / Index)