Efraim Kishon nyolcvanéves
Eredeti neve Hoffmann, apja bankigazgató volt. Teljesen asszimilált környezetben nőtt fel, bár ősei között rabbik is voltak. Korán felismerte, hogy választania kell a hit és szkepszis, azaz a humor között, s ő az utóbbi mellett döntött. Jezsuitákhoz járt iskolába, a zsidótörvényekig jómódban éltek. 1942-ben érettségizett egy kereskedelmi iskolában, s mivel egyetemre nem mehetett zsidósága miatt, ötvösséget tanult. Bár kikeresztelkedett, a második világháborúban munkaszolgálatosként Szlovákiába terelték, de sakktudása révén a századparancsnok titkára lett. A jolsvai táborból hamis igazolvánnyal megszökött, s néhány nap alatt vasúton megérkezett Budapestre. Számos családtagja a lágerekben pusztult el. Itthon bujkált, illegális okiratokat, pecséteket hamisított, és írt egy szatírát egy pártról, amely a kopaszokat akarta kiirtani.
Ma a legsikeresebb izraeli szerző és egyike a világ legnépszerűbb élő humoristáinak. A pesti zsidó humor hagyományait folytatja, legfőbb elődjeinek Molnár Ferencet és Karinthy Frigyest tartja. Izraelben és Magyarországon egyaránt igen népszerű, de a legolvasottabb Németországban. Több mint 50 kötete, elbeszélése, színdarabja jelent meg héberül, 37 nyelvre (köztük magyarra) fordított művei közel 40 millió példányban keltek el világszerte.