A hímzés lesz a jubileumi Mesterségek Ünnepe témája

MTI
2006.08.10. 14:10
A hímzés és a viselet a központi témája a jubileumi, az idén huszadszor megrendezendő Mesterségek Ünnepének - hangzott el csütörtökön az eseményt beharangozó sajtótájékoztatón.

Igyártó Gabriella a rendezvényt szervező Népművészeti Egyesületek Szövetségének képviseletében felelevenítette az 1987-ben indult Mesterségek Ünnepének történetét, amelynek az volt a célja, hogy az érdeklődők működő műhelyekben megismerhessék és kipróbálhassák egyes mesterségek fortélyait.

Mára a Mesterségek Ünnepe nagyszabású rendezvénnyé vált, amely évről évre 80-100 ezer látogatót vonz. Jelentős részük külföldi turista, így a népművészeti fesztivál nemcsak kulturális, hanem idegenforgalmi szempontból is jelentős eseménynek számít, s már szép számmal vannak szponzorok is.

A rendezvény költségvetése 70 millió forint, amelyből 24 milliót a Nemzeti Kulturális Alap, s további 5 milliót a Fővárosi Önkormányzat biztosított. Kifejtette: A Népművészeti Egyesületek Szövetségének 48 tagszervezete képviselteti magát a rendezvényen. Az ötezer tagból évente 800 mester kap bemutatkozási lehetőséget. A magyarországi kézműveseken kívül a határon túli mesterek is "szóhoz jutnak", s lesznek távolabbról érkezett vendégek - osztyák, vogul, kirgiz, valamint észt népművészek.

A Mesterségek Ünnepe minden évben a népi kézművesség egy-egy ágát helyezi a középpontba - a korábbi években a nemezkészítés, játékok, vagy fazekasság volt a sztár, az idén a választás a hímzésre esett.

A szervezők meg kívánják ismertetni a látogatókat a már-már elfeledett hímzésmintákkal, s visszahozni azok egyes alkotóelemeit a modern divatba.

"Európában tombol az etnodivat, finnek, norvégok, svájciak, osztrákok nem szégyellik a népi viseletet. Magyarországon is meg kellene találni a hordhatóság mai követelményeinek megfelelő alkalmazást" - vélekedett Beszprémy Katalin.

Ennek jegyében a Magyar Nemzeti Galériában Tetőtől Talpig címmel kiállítást rendeznek, amely tematikus bontásban bemutatja a terített asztalt, az ágyat és annak környezetét, egyházi textíliákat, valamint a viseletkultúrát.

A kiállításhoz divatbemutató is társul. Augusztus 19-én a Nagyszínpadon rendezik meg a Hagyomány és divat című bemutatót, amelyen a sorozatban is készíthető, a különböző korosztályoknak szánt, hagyományokon alapuló ruhákat vonultatnak fel.

A fesztivál négy napjának négy különböző témája lesz. Augusztus 17-e a Magyar Paletta jegyében telik, amikor sváb, szerb, csángó, cigány, román hagyományőrző együttesek és zenekarok lépnek fel.

Az augusztus 18-i rendezvények az Utódaink cím alatt futnak, amikor ifjúsági és gyermekegyüttesek kapnak bemutatkozási lehetőséget.

Augusztus 19-e a vendégeké, amikor ciprusi, venezuelai, kanadai, orosz és kolumbiai együttesek lépnek fel. Augusztus 20-át a "Hagyományaink" jegyében szervezik, amikor hagyományőrző táncegyüttesek köszöntik Szent István ünnepét. Nem marad el a mesterek hagyományos, augusztus 20-i felvonulása, sem a kenyérszegés a Mátyás templom előtt. A látogatók megízlelhetnek különféle gasztronómiai ínyencségeket, lesznek gyermekrendezvények, játszóház, s az idén első ízben nemzetközi konferenciával is gazdagodik a program. Augusztus 18-án a Budapesti Történeti Múzeum Királypincéjében svéd, finn, szlovák és spanyol előadók részvételével A hagyományőrző kézművesség helyzete Európában címmel megrendezett tanácskozás célja, hogy európai példákat, finanszírozási modelleket Magyarországon is megpróbálják adaptálni. A belépőjegy 800 forintba (gyermekek és nyugdíjasok számára 400 forintba) kerül, amely nemcsak a Mesterségek Ünnepe rendezvényeire, hanem az Országos Széchenyi Könyvtár Nemzeti Ereklye kiállítására, valamint a Budapesti Történeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria állandó tárlataira is érvényes.