Audrey Hepburn magyarországi vérvonala. Hol laktak a filmsztár ősei?

2021.06.28. 05:50
A hollywoodi filmsztár bár osztrák, ír, angol és holland ősökkel rendelkezett, felmenői sokat tettek a magyar ipar felemelkedéséért.

A dédpapó és a magyar gőzhajó

Több sikertelen próbálkozás után a bécsi udvar 1813-ban látta be először, hogy a Duna és mellékfolyóinak hajózhatóságát csak külföldi szakemberekkel tudja megoldani. E gondolatnak megfelelően a Hofburg az osztrák gőzhajózás alapjait két angollal alapoztatta meg. John Andrews és Joseph Pritchard hajógyárosok 1829-ben alapították meg a császárvárosban az Első Duna Gőzhajózási Társaságot, amelynek többségi részvényese volt többek között Metternich herceg, József magyar nádor és Széchenyi István gróf is. A Floridsdorfban felépített üzem bár egymás után bocsájtotta vízre gőzhajóit, a társaság komoly mérnökhiányban szenvedett.

Egy keretszerződés szerint 1832-ben sietett a bécsi angolok segítségére Joseph John Ruston brit gépészmérnök, aki pallérozott szakmai ismereteit apja londoni és lincolni hajó- és gépgyáraiban alapozta meg. Az ő tervei alapján épültek meg Ausztria, Magyarország és Csehország első gőzhajói, amelyek az I. Franz, Duna, Pannónia, Zrínyi, Nádor és Bohemia neveket kapták. Vízi járművei hamar népszerűek lettek a Habsburg Birodalomban, hiszen azok sokkal gyorsabbak és olcsóbb fenntartásúak voltak, mint a nagyobb merülésű, ezért jóval lassúbb német gyártmányok. A termelési ütem fokozása miatt a társaság 1835-ben avatta fel újabb hajógyárát, de ezt már Óbudán. Angol tervek alapján itt készült el az első magyarországi oldalkerekes gőzhajó, az Árpád, amelynek fő gépét Ruston tervezte. 

Így lett Audrey Hepburn színésznő apai dédapja a magyar hajógyártás egyik ősalapítója.

Kivált, majd társaira rátalált a halál

John Andrews és Joseph Ruston 1836-ban léptek ki a társaságból, hogy saját hajózási céget alapíthassanak a felső-ausztriai Traunsee tavon, amelynek gőzhajóit a szintén ekkor átadott klosterneuburgi hajógyárukban építették meg. Az anyagilag jól gyarapodó cég életében az első jelentős változás akkor következett be, amikor váratlanul elhunyt Andrews – a tőkeerős cégtárs –, így Ruston kezébe hullottak a vállalatbirodalom kulcsai. Az agilis angol mérnök azonban nem elégedett meg ennyivel. Meggyőzte az elhunyt cégtárs fiatal özvegyét, hogy anyagi biztonsága fenntartása érdekében az elvárt gyászévnél többet ne búslakodjon szerelme után, inkább legyen gyorsan az ő kis ágymelegítője. Így is lett. Isabella Hepbourn 1848-ban ment hozzá néhai férje cégtársához, ám házasságuk azért nem tartott sokáig, mert a roppanós feleség is elhunyt egy éven belül. A siker teljes volt. Ha nem is szándékosan, de Ruston kiiktatta vagyonos cégtársát és annak özvegyét is.

Ennek a hatalmas vagyonnak köszönhetően Prágában 1850-ben megvette a Thomas testvérek üzemét, amelyet Csehország egyik legnagyobb gépgyárává fejlesztett. A csehül Rustonkának hívott kombinát már nemcsak folyami és tengerjáró gőzhajókat, motorokat gyártott, hanem gőzgépeket, acélhidakat, szerszámgépeket, arató- és cséplőgépeket, malom- és cukorgyári berendezéseket, valamint szegecselt acélhidakat is.

Második feleségétől négy gyermeke született. Két fiú és két lány. Számunkra most a két fiú lesz érdekes, de a tisztesség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy míg az idősebb lányt, Izabellát Schön Alajos királyi mérnök vette el feleségül, addig Henriettet báró Schleinitz Vilmos udvari tanácsos.

Joseph John Ruston
Joseph John Ruston
Fotó: Wikipédia

Szívemnek jó lesz, ha nem szólsz be, József

A legidősebb gyermek apja után szintén a József nevet kapta. A bécsi egyetem után atyja kérésének megfelelően ő Magyarországon telepedett le, de nem a gyár képviselőjeként, hanem olyan nagybirtokosként, akinek a társadalmi-politikai kapcsolatai révén el kellett elérnie, hogy minél nagyobb darabszámban rendeljenek tőlük hajókat és munkagépeket. A kiállítótérrel egybenyitott irodájuk az Üllői út 23. szám alatt működött. Az ifjabbik József központi uradalmát Veszprém megyében rendezte be. A magyarosított nevű angol ifjú 1882-ben vette meg Amade Dominika grófnétól 32 szobás marcaltői kastélyát, amelyet még ebben az évben modernizáltatott is. Ezen a birtokon havi rendszerességgel tartott nagyszabású róka- és apróvadvadászatokat, amelyeken rendszeresen visszatérő vendég volt testvéröccse, Ruston Viktor és Baross Gábor vasminiszter is. 

A korabeli sajtóhírek szerint csak ennek a pazar vendéglátás-sorozatnak köszönhetően döntötte el a szakminisztérium, hogy megépíti Pápa és Csorna közötti vasútvonalat.

Ifjabb Ruston József azonban nemcsak dunántúli birtokán fogadta neves vendégeit, hanem a fővárosban is. Az üzleti tárgyalások, illetve a várható jövedelem miatt három bérházat is vásárolt Budapesten. A Pesti indóház (helyén ma a Nyugati pályaudvar) közelsége miatt 1885-ben vette meg a mai Jókai utca 40. és Bajcsy-Zsilinszky út 63. szám alatti kétemeletes bérházat, az épülő Parlament miatt pedig az Országháztól egy szökellésnyire megbújó, Nádor utca 41. alatti ingatlant. Ezek a házak ma már nincsenek meg, egy kicsivel lejjebb majd lesz szó a további sorsukról.

A házvásárlások nemcsak az üzlet miatt voltak fontosak, hanem a leendő asszony miatt is, akit szintén 1885 szeptemberében jegyzett el a vanyolai szőlőhegyen álló Szalmavárnak hívott Perczel-kúriában. Az ifjú arajelölt nem volt más, mint a híres osztrák- és szerbverőként ismert Perczel Mór 1848–49-es honvédtábornok legfiatalabbik lánya, Perczel Ilona. A fényes külsőségek között megrendezett eljegyzési bulit azonban hamar családi viszály követte Ruston a korabeli sajtó által pontosan nem részletezett becsmérlő kijelentése miatt. A szidalmazást nem is hagyta annyiban az ara harcias családja. 

A jegyes bátyja, Perczel Sándor december 8-án heves kardpárbajt vívott az angol földesúrral a pápai Griff szálloda nagytermében, ahol mindketten súlyosan megsebesültek.

A történtek után a jegyességet felbontották, a veszprémi törvényszék pedig nyolc-nyolc napos börtönbüntetésre ítélte a résztvevőket.

Egy szép cukorgyári szembogár, és már jött is a gólyamadár

Dr. Wechle Pál vegytani tudor 1888-ban kereste fel Józsefet a Parlamenthez közeli házában, hogy a Nyitrához közeli, 1864-ben alapított, ám leégett kovárci cukorgyárának megmaradt gőz- és erőátviteli gépeit eladhassa. A találkozón részt vett a párbajhős öccse, a prágai gyárat igazgató Ruston Viktor is. A jó vásár reményében a kompánia pár nappal később elutazott a helyszínre is, ahol Wechle nem csupán a leégett gyárat mutatta meg az angoloknak, hanem a tüdővizenyőben elhunyt egykori cégtársa, Anton Wels cukorgyáros özvegyét is, a magyarul folyékonyan beszélő Karolin Schütz asszonyt is. A sikeres üzletkötés után a díszes társaság kedélyes borozgatásba kezdett a Wels-kastélyban, s ekkor derült ki, hogy az özvegynek még két eladósorban lévő, tanult lánya van.

Nem is kellett több a két Ruston fiúnak, akik azonnal hevesen udvarolni kezdtek a két tűzrőlpattant, cserfes Welsnek. A lányok egy év után adták be a derekukat. 

Míg a kisebbik fiú (Viktor) az idősebbik lányt, Annát vette el feleségül, addig az idősebbik srác,  József a fiatalabbikat, Ilonát (Helént).

A két esküvőt a hajómérnök papa tiszteletére 1889 januárjában tartották meg egymás után, zsinórban Bécsben, de a császárvárosi ünnepségsorozat után a lakodalmakat egy héttel később az örömanya tiszteletére megismételték a kovárci Wels-kastélyban is, amit egy aranyosmaróti fényképész is megörökített. Igazi rongyrázós úri muri volt.

Már a gyűrűhúzás évében, azaz 1889. november 21-én, a Prága melletti Auschitz (ma Úžice) településen álló Ruston-kastélyban megszületett Ruston Viktor és Wels Anna első közös gyermeke, aki a korabeli szokásjog alapján, a nagypapa neve után, a III. József keresztevet kapta meg. 

Ez a fiúcska lesz majd jóval később Audrey Hepburn filmsztár édesapja.

Az ifjabbik, azaz II. József – öccsével ellentétben – nem kapkodta el ennyire a családalapítást. Ő 1890-ben nemcsak a zsirai Rimanóczy-kastélyt veszi meg, hanem jelentős mennyiségű földeket, szántókat és erdőket is elkezdett felvásárolni a házassága után. A századfordulón már ő Veszprém vármegye harmadik legnagyobb földbirtokosa 2140 katasztrális holdjával. Az ő kisfia, aki a Vilmos keresztnevet kapta meg, 1893. július 4-én látta meg a napvilágot a család marcaltői kastélyában.

Budapesti vakáció, azaz az elveszett családi milliók

Az első magyar gőzhajókat megtervező, Bécsben élő „őspapa” fokozatos fizikai és szellemi leépülése, majd 1895. március 2-án bekövetkezett halála miatt József már fia születésének idejében eldöntötte, hogy eladja és felszámolja az összes magyarországi birtokát és kastélyát. A Nyugati pályaudvarhoz közelebb eső két bérházát 127 ezer forintért Schossberger Henrik nagykereskedő, a selypi cukorgyár alapítója vette meg, aki az épületek lebontása után a mai Bajcsy-Zsilinszky útra néző telken Spiegel Frigyes és Weinréb Fülöp terve alapján 1897-ben felépítette a ma is látható, korai szecessziós stílusú épületet. Ezen a négyemeletes házon láthatók az Ipar és a Kereskedelem allegorikus szobrai. A Jókai utca 40. szám alatti ingatlant 1901-ben adták át, szintén a fenti építészek terve szerint. Itt a homlokzaton bibliai állatok: oroszlán és sas, valamint növények: pálmaág, életfa és búzakalászköteg reliefek adják a díszítést. Ekkor kötötték össze három udvarral a két ingatlant is.

A Bajcsy-Zsilinszky út felőli oldal
A Bajcsy-Zsilinszky út felőli oldal
Fotó: Google Streetview

A Parlamenthez közelibb házat, amely ma Vértanúk tere 2. szám alatt áll, dr. Klein Miksa ügyvéd vette meg. Ő is lebontotta ezt az emeletes épületet, hogy a helyére 1904-ben egy impozáns tetőszerkezettel megsüvegelt bérpalotát építhessen fel Wellisch Gyula és Wellisch Sándor terve alapján.

A marcaltői kastélyt és uradalmat 1902-ben Esterházy Sándor gróf vette meg. Ez a 32 szobás, 1300 négyzetméter alapterületű, az Amadé család által 1704-ben építtetett pompás barokk épület a szocializmusban olyan siralmas állapotba került, hogy már munkásszállónak sem volt alkalmas, ezért 1968-ban inkább lebontották, megfosztva a környéket az egyik legjelentősebb építészeti remekművétől. 

Az épület helyén ma egy parkoló és egy vegyesbolt áll.

József szintén ekkor adta el a zsirai Rimanóczy-kastélyt is. A vevő Braun Vilmos kereskedő volt. Ez a bécsi barokkot követő épületet Lucas von Hillebrand vagy Johann Fischer von Erlach osztrák építészek valamelyik tanítványa tervezhette. Az 1739-ben átadott épület még ma is áll. A gazdagon díszített, ráadásul szépen felújított kastély 1951-től a Fővárosi Önkormányzat értelmi fogyatékosok és szociális otthonaként működik. Pár száz forintért egy helyi idegenvezető megmutatja az épület belsejét és a hathektáros angolparkot is.

Audrey Hepburn nagymamájának szülőhelye, a kovárci kastély szintén áll. A dédpapa, az osztrák származású Anton Wels Morvaországból érkezett a Nyitra patak mellé. A magyarul folyékonyan beszélő üzletember 1864-ben vette meg Motesiczky Pál gróftól kastélyát. A római katolikus templom mellett elterülő hatalmas épületben tizennégy szoba, két konyha és két kamra volt. Welsék két komornát, két szolgálót, szakácsnőt, kertészt, éjjeliőrt, házitanítót és két nevelőnőt alkalmaztak. A birtokon négy lovat, hat tehenet, egy bikát és negyven disznót tartottak, az állatokról szintén alkalmazottak gondoskodtak. Ebben a kastélyban látta meg a napvilágot 1868. június 23-án Wels Anna, aki később Ruston Viktor felesége lett. 

Ők ketten lesznek majd a filmsztár apai nagyszülei.

Szintén ebben a kastélyban született meg Wels Ilona is, aki pedig ifjabb Ruston József felesége lett.

A Wels család 1894-ben adta el a kastélyukat Apponyi Lajos grófnak, hogy a család Felvidéken maradt többi nőtagja is Bécsbe költözhessen, az ottani Ruston-rezidenciára. A kastélyt Apponyi gróf egy helyi zsidó kereskedőnek, majd barátjának, Thomas Cardezának adta bérbe. Cardeza volt az a tehetős amerikai bankár, aki együtt vadászgatott Apponyi Henrikkel, és megmenekült a Titanicról – a biztosítótársaság az addigi legnagyobb összeget fizette ki neki és édesanyjának a tengerbe veszett ékszereik miatt. A bankár keveset tartózkodott Kovárcon, annál többet felesége, az ír származású Maria Cardeza. Az asszony 1914-től 1921-ig élt a faluban. Az első világháborúban ispotályt rendezett be a kastélyban. Az impériumváltás után természetesen a település neve is megváltozott, s lett Kovárcéből Kovarce. Apponyi Henrik gróf származása (a szlovákok szerint adóssága) miatt 1928-ban kénytelen volt térítésmentesen átadnia tulajdonát a csehszlovák államnak, amiben 1959 óta értelmi fogyatékosok intézete működik. Az épületet bár felújíttatta a szlovák állam, de minden ékét és díszét leverték, s így jobban hasonlít egy puritán küllemű magtárra vagy börtönre, mintsem egy barokk remekműre.

Nem járt jobban a Prága melletti Úžice település szélén meghúzódó Ruston-kastély sem, amelyet Viktor (Audrey Hepburn apai nagyapja) még 1860-ban vásárolt meg Bohuslav Chotek gróftól, Csehország hetedik kormányzójától, aki egyébként annak a Zsófiának volt az apja, akit férjével, Ferenc Ferdinánd trónörökössel közösen 1914-ben Szarajevóban lelőttek, előidézve így az I. világháborút. A barokk palotát a szocializmus éveiben mezőgazdasági tanközpontként üzemeltették a csehek, az elhanyagoltság miatt az állaga annyira leromlott, hogy az 1980-as évek elején szintén lebontották.

Hasonló sorsot járt be a Ruston család prágai gyára is. A Csehország harmadik legnagyobb ipari üzemévé fejlődött családi vállalkozás 1912-ben lett a Prágai Villamos Társaság (DPP) tulajdona, akik már nemcsak folyami hajókat, vasúti kocsikat, de később villamosokat, buszokat és trolibuszokat is elkezdtek itt gyártani és javítani. A II. világháború után szintén itt kezdték el varrni a Prágai Közlekedési Társaság alkalmazottainak szolgálati egyenruháit is. A gyárat 2007-ben bontották le, a tervek szerint a helyére lakóparkot és irodavárost építenek az ingatlanfejlesztők.

A cingár filmsztárt mindenhol imádják

A huszadik század legbájosabb divatikonjának, minden idők legszebb nőjének tartott, Audrey Kathleen van Heemstra Ruston 1929. május 4-én született Brüsszelben Joseph Ruston és Ella van Heemstra bárónő gyermekeként. Édesapja később anyai nagyanyja után Hepburn-Rustonra módosította nevét, és művészi pályája során ő maga is ezt a nevet használta. Szülei válása után Audrey édesanyjával és testvéreivel Hollandiába költözött, majd a háború végén Angliába. Amszterdamban és Londonban is neves balettiskolákba járt, musicalekben szerepelt.

Első hollywoodi főszerepe az 1952-es Római vakáció volt Gregory Peck oldalán; Anna hercegnő alakításáért Oscar- és Golden Globe-díjat is kapott. Ezután sorra osztották rá a főszerepeket, filmpartnere volt Humphrey Bogart, Fred Astaire, Cary Grant, Gary Cooper. Leghíresebb filmjei az Álom luxuskivitelben, a My Fair Lady, valamint a Sabrina – utóbbinak a forgatásán ismerkedett meg Hubert de Givenchy divattervezővel, akinek a múzsája lett. Ma is divatbálvány, a törékeny, finom női szépség eszményi megtestesítője. Kétszer volt férjnél, három vetélés után mindkét házasságából egy-egy fia született. 1993-ban, 63 évesen halt meg rákban a Genfi-tó melletti házában. 

Végakaratának megfelelően vagyonának nagy részét a világ éhező gyermekeinek javára fordították.

1990-ben a People magazin a világ 50 legszebb embere közé választotta, 2006-ban a brit New Woman magazin olvasói a világ legszebb emberének szavazták meg, Hollandiában tulipánfajtát is elneveztek róla. Életéről Az angyali Audrey Hepburn címmel forgattak filmet, a főszerepben Jennifer Love Hewitt-tal.

Népszerűsége halálát követően sem csökkent, életét vándorkiállítás mutatta be Európa-szerte, amelynek bevételéből világszerte a bántalmazott gyerekeket segítik. Ruháiból az elmúlt években több alkalommal is árverést rendeztek, a bevételt a két fia által létrehozott, nevét viselő alapítvány, illetve az UNICEF kapta. Családi életét és pályafutását öt éve nagyszabású fotókiállítás mutatta be Audrey Hepburn: egy ikon portréi címmel a londoni National Portrait Galleryben. Személyes tárgyaiból legutóbb 2019-ben tartottak árverést, a mintegy 500 darabból álló kollekció a becsült összérték hétszereséért, magyar pénzre átszámítva több mint másfél milliárd forintért kelt el. 



  • Hírek
  • Személyi kölcsön