Újabb középkori emlékkel gazdagodott az ország

2021.07.20. 10:20
Korhűn visszaépítették a regéci vár reneszánsz palotaszárnyát.

A Felsővár és az Öregtorony

A regéci önkormányzat több mint 560 millió forintnyi állami támogatással 2015-ben csaknem teljesen újjáépítette a császári rendelet alapján 1686-ban lerombolt zempléni vár négyszintes Öregtornyát, illetve a keleti sarkához hozzáépített Kerekded bástyát. A Simon Zoltán és Pető Zsuzsanna régészek kutatásai, megfigyelései, valamint a Kosdi Attila és Fülöpp Róbert építészek tervei alapján kivitelezett épületegyüttes a vár legrégebbi pontja, a Felsővár magja.

A négyszögletes őrtorony építésének pontos időpontja nem ismert, valószínűleg az első tatárjárás után épülhetett. Ami biztos, hogy 1285-ben a mai várhegy tövében ütközött meg az egyik tatár sereggel a Baksa nembeli Simon fia, György vezette magyar haderő. 1307-ben azonban már biztosan állt az Öregtorony, hiszen ebből az évből származik Aba Amadé nádor itt kiállított oklevele. A torony felső szintjeit az 1540-es években teljesen újjáépítették.

Az újra felépített, 503 négyzetméter alapterületű toronyban 2016 óta interaktív kiállítás, az 1998-tól napjainkig tartó régészeti feltárás leletanyagai, illetve a lövegek és a tüzérség technikai fejlődése tekinthető meg. Ekkor adták át a település központjában azt a látogatóközpontot is, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelem gyermekkoráról és a vár mindennapi életéről kap élményszerű áttekintést a látogató.

A Középső vár és a keleti palotaszárny

Az önkormányzat nem állt le a szarv formájú hegynyergen elterülő, romos vár fejlesztésével. 2016-ban ismét sikeresen pályáztak, most már az Európai Unió Interreg nevű, határon átnyúló, „Kastélytól kastélyig” nevű programjára, amelyen csaknem kétmillió euró támogatást nyertek, hogy bizonyíthatósági szintig rekonstruálhassák az erősség keleti palotaszárnyát, és biztosíthassák a hozzá csatlakozó épületrészek állagvédelmét.

A Középső várban hosszan elnyúló reneszánsz épületrész a török elől Magyarországra menekült Brankovics György szerb fejedelem, 1541-től Serédy Gáspár felső-magyarországi főkapitány, 1558-ról Alaghy János várnagy és Alaghy Menyhért országbíró birtoklása alatt épült ki. A regéci uradalom ekkor már értékes vagyonnak számított a fellendülő tokaji borkereskedelem és a Kassára vezető, ekkor még itt kanyargó főút miatt.

A várat és a hozzá tartozó birtokot 1635-ben szerezte meg Esterházy Miklós nádor, azonban szerzeménye nem sokáig lehetett a birtokában, hiszen I. Rákóczi György erdélyi fejedelem 1644-ben ostrommal elvette a Habsburg-párti főúrtól. Az egy évvel később megkötött linzi béke aztán szentesítette is Rákóczi birtokszerzeményét, a vár és uradalma ettől kezdve családja egyik otthonának számított.

Apja korai halála után e falak között cseperedett egyéves korától az ötödik életévéig II. Rákóczi Ferenc, a későbbi nagyságos fejedelem. Anyja, Zrínyi Ilona férje halála után nem sokkal később lett a felesége Thököly Imrének, akivel először Patakra, onnan pedig Munkácsra költözött. 1683 májusában, a Thököly-felkelés során Szirmay Miklós várkapitány vezetésével Regécen szervezték meg a felső-magyarországi hadellátó központot. A vár ekkor már a kurucok egyik fontos bázisának számított.

Az osztrákok nagy erőkkel készültek Regéc ostromára, ám amikor a váradi pasa a hozzá segítségért érkező Thökölyt foglyul ejtette, és először Jenő várába, majd Nándorfehérvárra szállíttatott vasra verve, akkor fogságának hírére 17-18 ezer katonája azonnal az ellenséghez csatlakozott. I. Lipót császár serege ekkortól foglalta el szinte harc nélkül egymás után a felső-magyarországi várakat. 1685. november 5-én Regéc kuruc őrsége is megnyitotta a kapukat. Fél évvel később Caprara császári generális csapatai megkezdték a vár lerombolását, védművei felrobbantását. Zrínyi Ilona búcsúlevelében így vigasztalta fiát:

Ne búsulj, édes fiam azon, hogy javaid idegen kézen vannak, s pusztán állnak. Újra helyrehozhatod azokat. A hadak lerontották váraidat, adja Isten, hogy te ismét felépíthesd azokat. Csak tanulj szorgalmasan. Ne feledd: nincs a világon szebb és dicsőbb dolog, mint a becsületes név és a jó hír. […] A földi javak elveszhetnek, az nem baj, de aki becsületét vesztette, mindenét elvesztette.

Régészeti, építészeti kihívások

Az 1635. évi helyiségleltár (inventárium) készítőjének „elszólásai” alapján találtak meg a régészek és az építészek a most rekonstruált palota felső szintje mögött futó, a keleti és a külső várfal közé „becsempészett”, kétszintes gyilokjárót és az oda vezető ajtót, amelyet most visszaépítettek. Érdekes felfedezésnek számított, amikor a Felsővár tövében megbújó kápolnának két karzatát is megtalálták, amelyek alatt egy bor- és ecettárolásra alkalmas helyiség szunnyadt. A kápolna fedélszékét meggyőző bizonyíthatóság hiányában egyelőre nem építették vissza, hiába ismert pár korabeli metszet alapján egykori, hagymakupolában végződő külseje. 

A szakemberek bár tudják, hogy a palota falai egykor pacsekoltak és festettek voltak, ám az eredeti külső szín ismerete nélkül ettől a kivitelezési fázistól most eltekintettek, maradt a terméskő naturális színárnyalata. Csak a belső tereket meszelték ki. A palota várudvarra néző, emeleti szintjén ellenben sikeresen rekonstruálták a filagóriát, amelynek kőkeretes ikerablaka bár eredeti, de puritán környezete, lényegében maga a zárt erkély és az építményt tartó konzolvégek már Kosdi Attila elképzelése alapján valósultak meg. Ugyanígy jártak el az épülettel szomszédos Páterek-háznál is, ahol az ablakok szintén kitaláltak, nem korhűek. Ezek „csak" jelzések. A műkőkereteket egyébként Kovács István épületszobrász árgus tekintete mellett készítették el.

Azért így, mert a most júliusban elhunyt Marosi Ernő akadémikus-művészettörténész mondta mindig: a visszaálmodott múlt a XXI. század építészetének elképzelése a középkorról. Az a ma emberének víziója. Falakat húzok, de nem szeretnék gorsiumi rommezőt kialakítani, ahol harminc centi magas falak között botorkálunk. Az nem segítené az értelmezést. Ahol lehetséges, ott jelzem a látogatónak, hogyan nézhetett ki egykor a vár, annak viszont nem vagyok a híve, hogy újjáépítsek olyat, amiről alig van tudásom. Kezdettől fogva értelmező kiegészítésben és részleges helyreállításban gondolkodtunk az állagvédelem mellett. Nem akartunk történelmet álmodni. Ellenben ahol megmaradtak a födémek lenyomatai, ott újraépültek a felső szintek és a boltozatok is.

Az Európai Regionális Alap finanszírozásából most újjászületett, Rákóczi gyermekéveinek is helyt adó, háromszintes, 750 négyzetméteres épületrész száz négyzetméternyi területe a föld alatt, egy tölcsér alakú pincében húzódik. Ez a statikai okok miatt téglapillérekkel megerősített egység most közösségi helyiségként született újjá, ahol többek között megkóstolható és meg is vásárolható a zempléni borvidék összes nedűje.

A hagyományos falazási technikával és előregyártott habarccsal visszaépített palotaszárny földszintjén egykor sáfárház, pékkemencék és egy sütőház működött. A rekonstrukció során a szakemberek itt alakították ki az úgynevezett Ecetesházat, ahol a gyermeksarok mellett Magyarország első reneszánsz babaházának is helyet szorítottak. A Fehér Sütőházban korabeli lakókonyhát alakítottak ki, amelyben autentikus bútorokat, konyhai berendezéseket és használati tárgyakat állítottak ki. A két Sáfárházban az egykori élelmiszer-feldolgozást, és -raktározást mutatják be, ahol a vendégek – főzőtudományukat megcsillogtatva – akár ki is próbálhatják a korabeli eszközök replikáit is. A középkori receptek alapján általuk elkészített étkeiket természetesen meg is ehetik, vagy odaadhatják szeretett anyósuknak.

A palotaszárny lakórészlege a legfelső emeleten volt. A mosóház mellett a leányasszonyok, a vár úrnőinek lakótere húzódott, amelyet hímzett textíliákkal, ruhákkal, míves bútorokkal és ékszerekkel rendeztek be. Ennek szomszédságában áll egy díszes foga­dószoba. A XVII. századi, főúri ebédlőtermet ismételten korhűn rekonstruált berendezéssekkel, az Alaghy és Rákóczi családok reprezentatív kellékeivel rendezték be a szakértők. A virágos kék szenelő bolt, ahonnan a filagória is nyílik, egykor Alaghy János szobája volt. Itt a régészeti töredékek alapján sikeresen rekonstruálták a Vergilius-idézetes habán cserépkandallót is.

A regéci vár egykori lakóinak mindennapjait, életük kellékeit nemcsak hiteles enteriőrökkel, rekonstrukciókkal (úrhímzéses textíliák, Rákóczi unikornis szarvának másolata), régészeti leletekkel (habán padlócsempék, bokályos fali csempék, fújt üvegserlegek), kipróbálható eszközökkel elevenítették fel, hanem korabeli zenékkel, illatokkal, installációkkal, sőt letölthető applikációkkal is.

A nyugati palotaszárny

Az önkormányzat tervei szerint az építkezés, a részleges rekonstrukció itt nem áll le. Jövőre elkezdik a keleti szárnynál sokkal jobban elpusztított nyugati szárny állagvédelmi munkálatait is, amelynek engedélyezési kérelme már az illetékes hatóságnál van. A Bakos Ferenc polgármester vezette testület a szükséges anyagi forrást a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől szeretné megszerezni. Terveik szerint itt egy régészeti park lenne, ahol a látogató megismerheti majd az archeológusok munkáját és a leletmegőrzés szerteágazó feladatait is.



  • Tippek
  • Babaváró hitel