Ezekkel a régészeti, vízföldtani és környezetvédelmi kihívásokkal néz szembe a Gellért-hegyi sikló

2021.09.06. 06:24
  • Sérül-e a termálvízvagyon?
  • Milyen kincseket rejthet a föld?
  • Tételesen átbeszéltünk a kihívásokat.

A Citadella helyére már terveztek turáni Akropoliszt, nemzeti Üdvleldét, magyar Walhallát, kilátótoronnyal kombinált világítótornyot, de a világ legnagyobb piramisát is. Bármelyik terv is győzött volna, az építményeket már 1872-től a Gellért-hegy oldalában robogó fogaskerekű villamosokkal kívánták megközelíteni.

Bár ezekből a dualizmus kori elképzelésekből nem lett semmi, a főváros második siklójáról nem mondtak le a beruházók. 2005-ben megalakult a Gellért-hegyi SIKLÓ Kft., amely elkészítette az új, kötött pályás közlekedési jármű terveit. Mivel az I. kerületi önkormányzat ellenezte, hogy a hatóságok által korábban megkövetelt buszparkoló épüljön a leendő sikló tabáni bejáratához, így a projektcég pár héttel ezelőtt módosította terveit.

A Gellért-hegyi sikló látványterve
A Gellért-hegyi sikló látványterve
Fotó: Pottyondy Péter / Tóth Balázs / Miklós Zsófia / KÖZTI Zrt.

A felvonó kivitelezéséért felelős, Walton Imre építész irányította projektcég most olyan külső szakértőket is felkért a hatásvizsgálat elvégzésére, akik szakmájuk miatt eleve alaposan ismerték a terület kulturális, történelmi, régészeti, valamint a táj- és természetvédelmi kihívásait, és hajlandók voltak a beruházás érdekében újabb kutatásokba belevágni. A módosított és megváltozott műszaki tartalom miatt a projektcég újra benyújtotta a hivataloknál engedélyeztetésre a frissített tervdokumentációit.

A most elfogadásra váró módosított tervek szerint a Gellért-hegyi felvonó bejárata közvetlenül a Rác fürdő délkeleti sarkánál, a Krisztina körút Hegyalja útra rákanyarodó íve alatt kialakított aluljáróból fog nyílni. A terep lejtését kihasználva itt egy vágatot hoznának létre, amelyet tereplépcsőn lehetne megközelíteni. A tört vonalú alsó épület lényegében egy viszonylag hosszú falszakasz és egy üvegezett pillérsor szerelemgyermeke lesz, amely kortinafalként támasztaná meg a Hegyalja utat. A jelenlegi terepszint alá tervezett épületben a jegypénztár, a mosdók és a létesítményt kiszolgáló gépészeti helyiség mellett két üzlet és egy kávézó is helyt kapna. A bejárat előtti apró park érintetlen maradna, itt csak lépcsős leülőket alakítanának ki.

Eraviszkusz gödrök és a despota sárkány palotája

Ez a terület nagyon gazdag történelmi és régészeti emlékekben. A korábbi régészeti ásatások eredményei alapján itt a kelta eredetű eraviszkuszok éltek az i. e. I. században, a késő La Tѐne korszakban. A hegy lábánál fazekasok dolgoztak, téglalap alaprajzú házaik mellett megtalálták agyaggödör-hálózatukat és Jupiter főistenük szentélyét is. Sok, római korból származó lelet is előkerült már innen.

Ráadásul pont a leendő sikló bejáratánál kell majd keresni annak a török korban elpusztult, Luxemburgi Zsigmond építette gótikus palota romjait is, amelyet az uralkodó 1411. július 15-én ajándékozott oda a mai Belgráddal együtt vazallusának, az általa alapított sárkányrend egyik lovagjának, Lazarevics István rác despotának, a késő középkori Szerbia legjelentősebb uralkodójának.

Elvégezték már a kötelező régészeti feltárást?

Az építési engedély előírja a megelőző régészeti feltárást, amelynek első pár lépése, a georadaros vizsgálat és a szondázó árok kiásása az alsó állomásnál megtörtént, folytatása a terület építési célra történő átadását követően lehetséges. Az 1405–1427 között regnált despota palotájának maradványai az elmúlt 600 évben lezajlott építések eredményeképpen – vélhetően – elenyésztek, ha korábban nem, az 1930-as években, a Tabán elbontásakor biztosan. A szondázó feltárás nyomán, az előzetes régészeti adatok középkori és török kori idők lehetséges leleteiről szólnak.

Ez a palota pont középkori. Ha jelentős a régészeti lelet, akkor áthelyezik-e más helyszínre a siklót, vagy beépítenék a romokat egy esetlegesen elkészítendő harmadik tervdokumentációba is?

A régészeti leletek megtalálását követő döntéseket az illetékes hatóság hozza meg. Ha olyan döntést hoz, hogy a terveket módosítani kell, akkor a döntés értelmében a társaság módosítja a kivitelezési terveket. A sikló áthelyezése azonban nem lehetséges, mert a szabályozási terv rögzíti, hogy hol létesíthető sikló, máshova tehát nem építhető. A régészeknek vannak feltételezéseik, hogy mire számíthatnak a területen, hiszen korábban már megvizsgálták, a Rác fürdő építésekor, később pedig a társaság megbízásából készített szondázó árokkal, majd pedig a FŐTÁV alépítményi munkák kapcsán is vizsgálódtak. Valószínűleg a Tabán 1933–1936 közötti lebontása, a II. világháború, a Hegyalja út és az Erzsébet híd felüljáróinak építése nem sokat hagyott az utókorra.

Geist tabáni bérpalotája és Ottlik két tojása

Pontosan a leendő bejárat helyén állt a gróf Geist Gyula kondorosi földbirtokos özvegye, Lujza Mária grófnő építtette, hatalmas és díszes sarokkupolában végződő bérpalota, amelyet 1903-ban adtak át Czigler Győző tervei szerint. Európa legszebb eklektikus stílusú épületét városrendészeti okok miatt 1940-ben bontották le.

Az ezüsttükrös „Erzsébet híd”, 1933-tól már a „Tabán” kávéháznak is helyt adó saroképületet Ottlik Géza „Tabáni reggeli” című írása is megörökítette. A humoros próza szerint a pompás ingatlant nem a városrész átépítése miatt, hanem az egyik pityókás ismerőse bosszúja miatt bontottak le, aki sokallta az egyébként olcsón, 52 fillérért felszolgált két híg tojás árát.

Tervezik, hogy az egykori Geist-bérpalota építészeti elemeit valamilyen szinten visszaépítsék vagy részleteiben megelevenítsék a jelenlegi, Siratófal-szerű bejárat helyett?

A tervezési területet és annak környékét alapjaiban átalakította a Tabán bontása, illetve a világháború, a Tabán negyed közparkká alakítása, az Erzsébet híd budai hídfőjének és a Hegyalja útnak a kiépítése. A XIX. századi térstruktúra és vele a Geist-bérház eltűnt. Ennek megidézése nem célja a Gellért-hegyi sikló projektjének.

Van-e mód, lehetőség és akarat, hogy a jelenlegi, tájidegen és Siratófal-szerű terveket ismét áttervezze Pottyondy Péter, Tóth Balázs és Miklós Zsófia? Már csak azért is, mert ez a KÖZTI-terv az UNESCO-hoz közeli tanácsadók és döntnökök véleménye alapján – a MOL-toronyházhoz hasonlóan – komolyan veszélyezteti a világörökségi rangot.

A társasághoz mostanáig még nem jutott el az az információ, hogy a támfal veszélyezteti a világörökségi rangot. Ha valóban ez lesz a véleménye az illetékes hatóságoknak és a Tervtanácsnak, akkor a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. természetesen kész módosítani a terveket. Mindazonáltal sem a tervezők, sem a beruházó nem érzi azt tájidegennek az alsó és felső állomásnál is megjelenő, a Gellért-hegy lábánál, valamint a Citadella építményében is megjelenő hatalmas támfalak mellett.

Titkos gellérthegyi alagút Gellért és a Rác fürdő között 

A Hegyalja út alatti gyalogos-aluljáró és az alsó állomás vízszintes szakasza együttesen 40 méter hosszú lesz, innen 100 méter hosszú, 34 fokos alagútban fog haladni a sikló a hegy belsejében az Orom utca magasságáig, ahonnan egy átlagosan 4 méter magas hídszerkezeten továbbhaladva futna majd be a Citadella sétányhoz, a fellegvár nyugati rondellájától északra eső kilátóterasza mellé, ahová félköríves kilátót is terveztek. A fedett váró 150 négyzetmétert foglalna el.

A Gellérthegyben több bunker és alagút is van. A leghosszabb járat az a Gellért fürdőt és Rác fürdőt összekötő, picivel több mint egy kilométer hosszú, íves nyomvonalú alagút, amelyet 1958 és 1962 között robbantásos technikával alakítottak ki a hegy keleti és északkeleti oldalában.

Megépítése három ok miatt történt. Az objektum elsősorban háromezer férőhelyes, hidegháborús óvóhelynek épült, amelyet az I. és a XI. kerületi tanácselnökök, ezek családtagjai és e két kerület megbízható, lekáderezhető párttagjai vehettek volna csak igénybe vészhelyzet esetén. A kivitelezés második oka az volt, hogy a Gellért, a Rudas és Rác gyógyfürdők folyamatos vízutánpótlása miatt csak ebből a mesterségesen kialakított alagútból lehetett minden gond nélkül elérni a hévízrendszert, és kialakítani a 34 gyógyforráshoz vezető kutakat. Az utolsó szempont az volt, hogy itt vezethessék el azokat a méretes távhő-, ivóvíz-, szennyvíz- és nagy kapacitású telekommunikációs vezetékeket, amelyek a mai napig kiszolgálják a budai Várnegyedben működő közintézményeket és az időközben visszatelepült kormányzati épületeket.

Mennyire kell megbontani vagy elbontani a Gellért és a Rác fürdő között feszülő, keskeny nyomtávú vasútvonallal is összekötött, boltozatos alagutat?

A tervezett sikló alagútja elkerüli az említett alagutat, ezért nincs szükség a távhő- és a telekommunikációs kábelek kiváltására.

Veszélyben vannak a források?

Tudomásom szerint az Attila, a Juventus, a Hungária, a Diána, a Mátyás, a Rákóczi és a Musztafa nevű hévízforrások vízutánpótlását már az 1970-es évek óta a városligeti Széchenyi fürdőből pótolják, amelyet az Erzsébet híd alatt vezettek el ide.

A sikló alsó állomása és a leendő alagút mennyire fogja veszélyezteti a Gellért-hegy északi és északkeleti oldalán feltörő forrásokat?

A kérdést a környezetvédelmi engedélyezési eljárás keretében benyújtott, rendkívül részletes dokumentáció tárgyalja. E munkában szinte minden olyan szakember részt vett, aki valaha a Gellért-heggyel foglalkozott, és akinek a szaktudása megkérdőjelezhetetlen. A dr. Török Ákos témavezető vezette szakértői csapat (dr. Kleb Béla, dr. Hajnal Géza, dr. Lorberer Árpád, T. Kovács Terézia, Kocsányiné dr. Kopecskó Katalin, dr. Vásárhelyi Balázs, dr. Görög Péter, dr. ifjabb Lorberer Árpád, Emszt Gyula, Árpás Endre László, Saskői Erzsébet, Kovács S. Béláné) alaposan felmérte a Gellért-hegyi sikló területének mérnökgeológiai és hidrogeológiai állapotát.

Megállapításaik szerint a földtani fölépítésből, a természetes domborzatból, illetve a tervezett objektum geometriai sajátságaiból adódóan a tervezett siklónak sem a Hegyalja út fölötti, sem az alatti létesítményei még az idő múlásával sem fognak jelentős hatást gyakorolni a kiemelkedő természeti értéket képviselő hévízrendszerre. Persze csak akkor, ha mindenki betartja az előírásokat. A szakértők földolgozták a vonatkozó nyomtatott s kéziratos földtani, vízföldtani tanulmányokat is. Célkutatást végeztek két új fúrás (GS-1, GS-2) segítségével, valamint öt kutatóakna és a korábbi fúrások kimélyítésével. A szükséges geotechnikai vizsgálatokat és vízföldtani megfigyeléseket is elvégezték.

A kétéves adatsorok és vízszintmérések alapján a maximális várható vízállás 103,5 mBf (méter a Balti-tenger felett), ami még a Duna árvizes időszakában sem valószínű, hogy ezt a vízszintet meghaladja majd. Ennek alapján a tervezett műtárgy nem lesz a folyóra visszatorlasztó hatással, és a 103,5 mBf szint betartásával a karsztvizeket sem duzzasztja majd fel.

A sikló Hegyalja úti átvezetésénél létesített új feltárásunk (GS-1) az eocén márga alatt a felszíntől számított 20,2 méteres mélységben érte el a triász dolomitot. A sikló tervezett nyomvonala jóval a karsztvizet tároló dolomit felett fog vezetni, ezért a gyógyvízbázist elkerüli. A hévízrendszer túlnyomása és a feláramlási jellegéből adódóan a mélykarszt esetleges felszíni szennyezésének esélye ráadásul minimális.

Városházi tájékoztatás szerint a projekt ennek ellenére mégsem kapná meg a környezetvédelmi hatásvizsgálatot.

A hatásvizsgálatot a Vibrocomp Kft. készítette a Gellérthegyi SIKLÓ Kft. megbízásából, amit a társaság már megkapott. Ez a dokumentáció az alapja az ellenőrzés alatt álló környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásnak. A Fővárosi Önkormányzat nem illetékes hatósága ennek a folyamatnak. Mindemellett az önkormányzat számára is ismeretes, hogy a beruházás korábban már kapott környezetvédelmi engedélyt, amely azonban 2019. április végén lejárt. A társaság ezért joggal reméli, hogy az új műszaki tartalommal készülő terv is meg fogja kapni az engedélyt, mivel minden tekintetben kedvezőbb környezeti hatása lesz, mint az előző tervnek – elsősorban éppen azért, mert a Budavári Önkormányzat nem kívánja megépíteni a Tabánban a buszparkolót, amit korábban az illetékesek a vállalat számára előírtak.

A nyelvészet barlangjai

A Gellért-hegyben jelenleg 24 barlangot (Szent Iván, Aragonit, Citadella stb.) tartanak számon, de a szakértők szerint pont a hegy északi oldala rejtheti azt a közel kétszáz, kisebb-nagyobb méretű barlangot, üreget és lyukat, amelyek az eraviszkusz korszaktól az 1933-as betömedékelésükig többnyire lakottak voltak. Egyes levéltári források szerint a barlangokban nemcsak a szegények és a város söpredéke élt, hanem boszorkáknak tartott magyar, szerb és osztrák kurtizánok is. Ez utóbbi népcsoporthoz tartozó lányokat még Mária Terézia császárnő parancsára telepítették át Bécsből Budára. Finoman fogalmazva ekkor is megkaptuk a „sógorok” mocskát.

A tabáni Arany Szarvas házban sokat időző Kazinczy Ferenc nyelvújító gyakran feljárt a lányokhoz, állítólag a hely szelleme miatt alkotta meg a „kéjbarlang” szavunkat, bár a debreceni nyelvészek szerint ezt a szót inkább a börtönszlengből vehette át a XX. század közepén a köznyelv. Ami viszont biztos, hogy Illyés Gyula költő ifjúkorában szintén megfordult itt, aki a „bájdorong” szót alkotta meg egy sikeresen lefolytatott légyott után. Mivel mindenféle nyom nélkül betemették ezeket a barlangokat a Horthy-korszakban, így létezésükről nem sokat tudunk, jó példák erre a Bérc utcai építkezéseknél történt beomlások, statikai gyengülések.

Ha jól tudom, akkor önök már 2014 júniusában elvégezték a talajradaros vizsgálatot. Mi lett az eredménye?

A georadaros vizsgálatot régészek készítették, hogy előzetes képet kaphassanak esetleges leletadó rétegekről. Ők azonban nem vizsgálták a sikló alagútszakaszát, mert a meredek hegyoldal kőzetében nem várnak leletet. A radar egyébként csak igen kis mélységig képes vizsgálódni, ezért barlangkutatásra nem használják. Az építési engedély ugyanakkor előírja, hogy a kivitelezés ideje alatt barlangász szakértőt kell megbízzon a társaság az esetlegesen előbukkanó barlangok miatt. A vállalat már évekkel ezelőtt megkereste a legszakavatottabb szakértőt, aki előzetes véleményt adott, ismerve a környéken már fellelt üregeket, és a kivitelezés során figyelemmel fogja kísérni a bányászati tevékenységet.

Tájékoztatása szerint nagyságrendileg 50 darab, leginkább kicsi üregről van szó, amelyek legtöbbje mesterséges létesítmény, nem természetes barlang. Ezeket legtöbb esetben lefalazták, nem tömedékelték el. A Bérc utcai barlang esetében a társaság információi szerint nem történt beomlás, statikai gyengülés – a barlang miatt biztosan nem. Az itt talált barlangot a földkiemelést követően feltárták, dokumentálták, majd lezárták. Természetesen előkerülhet a sikló alagútjának építése során barlang, de erre az eshetőségre felkészült a vállalat.

A hegy oldalában ekkor találták meg a régészek egy kelta földvár nyomvonalát is. Mi lesz az építmény sorsa?

A sikló nyomvonala valóban keresztezi a kelta sánc, korábbi két feltárás alapján feltételezett vonalát. Ezen a területen már csak a sikló felszínen haladó pályájának mindössze egy oszlopa ütközhet a földvárral, de lehetséges, hogy éppen nem érinti. A régészek arra számítanak, hogy egy sávban átvágják a sáncot, feltárják és dokumentálják.

Szent István tüze és a kiégett Gellérthegyi Kioszk

A sikló felszíni nyomvonala nagyjából érinti az egykori, két toronyban végződő Gellérthegyi Kioszk épületét is, amelyet a Főváros megrendelésére Kosztolányi-Kann Gyula tervei alapján 1897-ben adtak át. Az elsőrendű magyar konyhával felszerelt, nagy teraszokkal körbevett intézményt nemcsak a turisták, hanem a magyar irodalom jeles képviselői is kedvelték. Ide járt enni és fröccsözni Krúdy Gyula, Mikszáth Kálmán, Gárdonyi Géza és Móricz Zsigmond is.  

A két terasszal, több külön szobával rendelkező vendéglátóhely színvonalát egy saját cigányzenekar is növelte. Az épület Petróczy Endréné vendéglős regnálása alatt, 1941. július 14-én, az egyik szobában szabálytalanul tárolt, Szent István-napi tűzijáték megtartásához szükséges pirotechnikai eszközök miatt kigyulladt és teljesen kiégett. A robbanás öt konyhai kisegítő életét követelte.

Tervezik-e visszaépíteni vagy építészetileg valamilyen formában megeleveníteni a Kioszk egykori épületét? A felső állomás ideális helyszín lenne. 

A volt Gellérthegyi Kioszk a hegyoldal derekán állt, ahol most a sikló sínpályája fog futni. Fontos kiemelni, hogy a Gellért-hegy és a Citadella rekonstrukciójának turisztikai és vendéglátási koncepciója szerint nem lehetséges a megnevezett vendéglátóhely visszaépítése. Megfontolható esetleg egy kioszkra emlékező tábla elhelyezése a gyalogossétány mentén.   

Gellért szakállát csak egy csíkban nyírják meg

Sok környezetvédő támadja a projektjüket, főleg a felszíni szakasz miatt. Ezen a szakaszon ugyanis 12 méter szélességben nem lehet fa. A beruházás miatt összesen 94 darab, részben invazív fajokhoz tartozó fát kell kivágni, de ebből a FŐKERT által készített dokumentáció 35 fát akkor is kivágásra javasol, ha a sikló nyomvonala nem érintené ezt a területet. Pótlásként közel 900 előnevelt, többször iskolázott fát ültet el majd a társaság, amiknek a helyét a terület tulajdonosai, az illetékes hatóságok és kezelők fognak kijelölni.

Nem lenne célszerűbb sikló helyett libegőt építeni?

A szabályozási terv azt mondja ki, hogy csak sikló létesíthető itt. A kerület vezetése 1996-ban így döntött. Feltételezhetően azért, mert a Gellért-hegy látványát sokkal inkább befolyásolná a libegő, mint a sikló. Hasonló városi környezetben épült sikló többek között Párizsban, Lyonban, Pauban, Prágában, Lisszabonban, Portóban, Zágrábban, Ljubljanában, Barcelonában, Athénben, Kijevben, Bakuban, Isztambulban és Zürichben is. A libegő vagy gondola nem ennyire járatos városon belül.

Szeretnénk hangsúlyozni, hogy a sikló környezetvédelmi szempontból egyértelműen pozitív változást hoz majd az ott élők számára, hiszen az idegenforgalmi főszezonban naponta átlagosan 350-400 turistabusz fordul meg a Gellért-hegyen. Ráadásul nemcsak a forgalom fog csökkeni, hanem a légszennyező anyagok kibocsátása és a zajterhelés is. Ezt a már lefolytatott környezetvédelmi hatástanulmány egyértelműen kimondta. Mivel a módosított tervek szerint nem lesz a Tabánban busz- és gépkocsiparkoló, így a teljes aszfaltozott terület is zöldfelületté válhat.

Azt is érdemes megemlíteni, hogy a beruházás előkészítésének megkezdése óta eltelt másfél évtized miatt frissítettük a felső állomás terveit is. Az alapvető változás, hogy a siklókocsik nem a Citadella sétány szintjére, hanem egy szinttel lejjebb, egy támfalépítménybe érkeznek majd. Ennek köszönhetően az épület a jelenlegi engedélyezett tervekhez képest még enyhébb hatást gyakorol majd a környezetére.

A Gellért-hegyi sikló látványterve
A Gellért-hegyi sikló látványterve
Fotó: Pottyondy Péter / Tóth Balázs / Miklós Zsófia / KÖZTI Zrt.

Az I. kerületi önkormányzat Déli pályaudvarból lehasított MÁV-területen akarta a buszparkolót megvalósítani, de a heves lakossági tiltakozás miatt tavaly jegelte a tervet. Végül is hol lesz az új autóbusz-parkoló? 

A társaság annyit tud, hogy az I. kerületi önkormányzat határozottan ellenzi a korábban megtervezett és engedélyezett buszparkoló megépítését. Az önkormányzat célja, hogy egyáltalán ne közlekedhessenek turistabuszok a kerületben. A Gellérthegyi SIKLÓ Kft. ezért – együttműködési szándékát is mutatandóan – új terveket készít.

Mennyi az annyi?

A siklópálya teljes hossza hozzávetőlegesen 280-290 méter lesz. Tájékoztatásuk szerint a felvonó óránként 1200 utast visz majd fel a Fellegvárba kevesebb mint másfél perc alatt. A kabinok 50 utas szállítására lesznek alkalmasak. Idén tavasszal azt nyilatkozták nekünk, hogy 18-20 milliárd forintba fog kerülni a projekt, amelynek megtérülése 17-18 év lehet.

Az újratervezés miatt mennyivel módosultak a kiadási költségek?

Tekintettel arra, hogy a projekt újratervezési fázisa még nem zárult le, ezért a végleges műszaki tartalom is kialakulóban van, azaz nem ismert. Korai lenne a beruházási összegről beszélni. Másfelől a felhasználandó alapanyagok ára is jelentősen megemelkedett időközben, ami szintén tükröződik a vállalási árakban. Zajlanak az egyeztetések az érintett felekkel, ugyanakkor elmondható, hogy a projekt financiális háttere az érdekelt felek közti megállapodás értelmében üzleti titoknak minősül, így ezekre a kérdésekre a társaságnak nem áll módjában reagálni.

Pontosan mikor kezdődnének el a munkák?

A társaság 2022 első negyedévében szeretné a kivitelezési munkálatokat elkezdeni, azonban ezt a dátumot befolyásolhatják egyes, a vállalaton kívül álló tényezők. Ha minden jól megy, akkor a régészeti feltárást követően az építkezés 13 hónapig tartana. 2023 tavaszán már átadnánk a Gellért-hegyi siklót.



  • Tippek
  • Bankszámla