Merlint megölték, Budapesten mégis feltámad

Ismét a kultúra zászlóshajója lehet

Felújítják a Városháza udvarának csücskében elbújó, építészetileg is érdekes formavilágú Merlin épületét. Bősz Anett és Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesek tájékoztatása szerint a félkész Városháza Park tényleges kialakításának egyik előfeltétele volt a várhatóan ismét pezsgő, kísérletező kulturális és közösségi tér renoválása, amely a tervek szerint Budapest 150. születésnapján, 2023-ban nyitja majd meg kapuit a látogatók előtt.

A Merlin az élő zenés koncertek mellett kisebb technikai igényű színház- és táncelőadásoknak, kiállításoknak, önálló esteknek, könyvbemutatóknak és különféle felolvasóesteknek is helyt ad majd. A nettó 413 millió forintból újjászülető épület alkalmas lesz a Fővárosi Önkormányzat konferenciáinak, különféle programjainak, valamint bármiféle civil rendezvény lebonyolítására is. Az épületrekonstrukcióval párhuzamosan zajlik a Városháza Károly körúti homlokzatának felújítása és a Budapest Galéria beköltöztetése is.

Bősz Anett humánterületekért felelős főpolgármester-helyettes a sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy az épületet a jelenlegi formájában újítják fel, így a korábban ismert terek megmaradnak, de ezekhez friss, kortárs arculat, illetve egy mintegy kétszáz négyzetméteres terasz is csatlakozik majd. A terveket egy, csak nők alkotta belsőépítész iroda, a Nanavízió készítette. A főváros a Merlin üzemeltetésére pályázatot ír majd ki, a bírálati folyamatban pedig Kerpel-Fronius tervei szerint Jordán Tamásnak is jut valamilyen szerep.

Több mint 4500 kW

A mai Merlin épület helyén a Károly-kaszárnya északi épülettömbje állt, amelynek Rostély (ma Gerlóczy) utcára néző félemeleti termében 1871-ben nyitották meg a Carlé-testvérek a Carlé Varieté nevű orfeumukat, zenés kávéházukat, amelynek művészeti vezetője Somossy Károly, a későbbi Nagymező utca 17. szám alatt működő Orfeum (ma Operettszínház) alapító igazgatója volt.

Az Elektromos Művek vezetősége a budapesti áramátalakító állomások tehermentesítése érdekében 1925-ben döntötte el, hogy a Központi Városháza Károly körút felé eső telkén fogja majd felépíteni a Belvárosi Áramátalakító Állomását. Az 1927-ben átadott kétemeletes trafóházat a két világháború közti modern magyar építészet egyik fontos alakja, Bierbauer (Borbiró) Virgil tervezte. A kivitelezést Szűcs Jenő cége kivitelezte.

Az elliptikus ívű gépteremben három Ganz-gyártmányú, egyenként 1500 kW teljesítményű motorgenerátort helyeztek el. Az irányítóközpontot a kelenföldi hőerőműhöz hasonlóan Borbíró itt is üvegtetővel fedte le. A villamos üzem az 1950-es évek második felében szűnt meg. Az épületet ezt követően 1989-ig a Fővárosi Tanács klubjaként, házi kulturális és sportrendezvényeinek lebonyolítására használták.

1993-ban Torday Krisztina és Janesch Péter tervei alapján egy pluszfödémet húztak át a géptermen, hogy az ingatlant innentől színházként lehessen használni. A volt trafóházban 1991-ben kezdte el a működését Jordán Tamás színházigazgató és Lázár Kati színésznő kreativitásának köszönhetően a Trafó befogadószínház.

A sikeres magyar produkciók mellett a teátrum számos külföldi előadóművésznek és társulatnak is otthont adott az elmúlt évtizedekben, úgymint az orosz Derevó, az angol The Royal Shakespeare Company, vagy a brit Susannah York filmszínésznő színpadi előadásainak. A színház ezenkívül számtalan kiállításnak, partinak (pl.: kamionosok és kurvák), koncertnek és tudományos előadásnak adott helyet. A teátrum 2012-ben költözött át a Margit körút 55. szám alatt Átrium mozi helyére.