A saját családi házában talált egy középkori kórházat és egy kápolnát

2022.10.13. 11:24

Pompás ez a bontás

Juan Francisco León Catena fiatal spanyol informatikus 2016 novemberében vásárolt a feleségével közösen egy háromszintes épületet a szülővárosában, Úbedában. Mivel a Cava utca 10. szám alatt megbújó belvárosi ingatlan meglehetősen lelakott és romos volt, így Juan az apjával nekikezdett frissen vásárolt tulajdona családi felújításának. A rekonstrukciót a tetőtérrel kezdte el az apa-fiú páros. Amikor a San Jorge utca 4. szám alatti házzal közös főfalat részlegesen megbontották, hirtelen egy szenzációs meglepetés tárult Juan és atyja szeme elé.

portico renascentista widelg
Fotó: Divulgação / Juan Francisco León Catena

A téglafal mögött egy nagy méretű, pillérekkel és oszlopokkal sűrűn tagolt portikusz látványa bontakozott ki előttük, amelynek központi eleme a Messía család címere volt. Lejjebb mentek egy szinttel, ott is elkezdték a falat visszabontani. Itt egy hatalmas méretű kapunak a tetejét, illetve közvetlenül mellette egy fülkébe helyezett, Szent Pétert ábrázoló mellszobrot kapartak ki a habarcs alól. Lerohantak a földszintre és a pincébe is csákányozni, ahol megtalálták a tekintélyes méretű kapu nagyon díszesen kialakított lábazatát is. 

A tetőtérrel együtt három szintet átfogó díszes építmény magassága meghaladta a 11 métert.

A hihetetlen felfedezés fontossága miatt Juan azonnal szólt a városi konzisztóriumnak, amelynek tagjai az Andalúziai Kulturális Delegáció szakembereivel közösen megállapították, hogy jó fizikumú informatikusunk két, egymásba épített, nagyon fontos történelmi emlékhelyet fedezett fel.

Reneszánsz pasziánsz

A nagyobbik épület a többször átépített, de a XVI. században végleges formát nyert Szent György-kórház főbejárata volt. Ezt az oszlopcsarnokot még Hispánia legnevesebb reneszánsz stílusban alkotó építésze, Andrés de Vandelvira tervei alapján faragta ki Gonzalo Martínez de Alarcos kőfaragó. Az 1545-ben átépített kórház felújítási költségeit egyébként az a Pedro Almindes Chirino hadvezér, vérszomjas hódító állta, aki az Észak- és Közép-Amerikában elterülő Új Spanyolország kormányzójaként nemzettársaival közösen végigrabolta és lemészárolta az Újvilág bennszülötteit.

Santiago lovagjaként élete vége felé Pedro megbánta erőszakosságát és dölyfösségét, ezért, hogy jó pontot szerezhessen teremtőjénél, kibővítette a San Jorge-kórházat a saját költségén, amelyet a Szent György mellett gyakran hívtak a Szentlélek Alapítói vagy Jézus Krisztus Szegényei kórházának is. 

A korabeli dokumentumokból kiderült, hogy külön pápai engedélyt kellett kérnie a főnemesnek, hogy Szent Péter mellszobrát homlokzati fülkében helyezzék el, ez a típusú ábrázolás ekkor még nem volt megszokott és elterjedt.

A kisebbik épület az 1347-ben alapított Oltáriszentség-kápolna lenyűgöző aprólékossággal kifaragott homlokzata volt. Ez a temetkezésre használt egyházi épület volt az origó, az Isten háza miatt épült közvetlenül mellé a lázasoknak és a leprásoknak fenntartott egészségügyi intézmény. Természetesen Pedro Almindes Chirino lovag ezt a koraközépkori eredetű kápolnát is átépítette reneszánsz stílusúra.

Ebugatta perek, elguruló gyógyszerek

Bár a spanyol alkotmányba foglalt 1985-ös történelmi örökségről szóló törvény szerint Juan és családja a megtalált lelet értékének a felére tarthatott igényt, a Regionális Kulturális Minisztérium mégsem akarta kifizetni jogos jussát a felfedezőknek. A szakhatóság folyamatosan tagadta a megtalált lelet történelmi jelentőségét és annak kiemelkedő értékét.

Az országos felháborodást csak tetézte, hogy a régészeti feltárás miatt az ifjú pár nem tudta családi házuk felújítását folytatni, így Juan Francisco León Catenának és nejének eleinte az örömszülőiknél kellett lakniuk, majd pár évvel később kényszerűségből egy újabb házat kellett vásárolniuk száz méterrel arrébb, de még szintén a Cava utcában.

Az állam jogsértése miatt persze a család beperelte a szakminisztériumot, amely egy sokfelvonásos persorozat kezdetének nyitánya volt. A négy évig elhúzódó pereskedés végére 2020. június 30-án tett pontot Andalúzia Legfelsőbb Bírósága, amely nemcsak a felfedezéséért járó 50 százalékig terjedő pénzjutalmi jogát ismerte el a tulajdonosnak lakófedezetére vonatkozóan, hanem a szomszédos, Cava utca 8. és 12. szám alatti birtokosoknak is 25-25 százalékos jutalék erejéig.

A vesztes per miatt azonban a városvezetés és a Regionális Kulturális Minisztérium megsértődött. Annak ellenére, hogy Andrés de Vandelvira reneszánsz építész épületei miatt kapta meg Údeda városa 2003-ban az UNESCO világörökségi védelmét, a szakhatóság a mai napig nem mérette fel szakembereivel a két XVI. századi homlokzat eszmei és fiskális értékét. Ennek hiánya miatt

Juan Francisco León Catena még mindig nem kapta meg jogos, már a legfelsőbb bíróság által is neki ítélt jutalmát.

Tetézi a problémát, hogy a helyi konzisztórium még arra sem vette a fáradságot, hogy válaszoljon az informatikus mindenki által elfogadható javaslataira. Juan eddig két ötletet nyújtott be a grémiumnak. Az egyik praktikus javaslata az volt, hogy az önkormányzat vásárolja meg tőle a szóban forgó sarokházat, és az épületből alakítsanak ki a köz javára egy cuki reneszánsz múzeumot vagy egy csinos kis éttermet, esetleg kávézót.

A másik idea merőben más technikai megoldással operált. E szerint ő hajlandó belemenni abba, hogy háza hátsó traktusát két méter szélességben lebontsák, hogy az így kialakított szűk sikátorból mindenki megcsodálhassa a reneszánsz homlokzatot, ám a négyzetmétervesztésért cserébe Úbeda tanácsának vállalnia kell a megcsonkított épületének teljes felújítási költségét. Egyik javaslatára sem kapott érdemi választ.