Bagdaddá változtatta Miamit egy kalandor milliárdos

Ha Mohamed nem megy a hegyhez…

A floridai Opa-locka városka létrejötte Glenn Curtiss multimilliomosnak köszönhető. Az amerikai repülés és motorkerékpározás úttörője pont száz évvel korábban döntötte el, hogy ő is beszáll a floridai városalapítók sorába. A mérnök szándéka logikus volt. Az amerikai felső tízezer pont azért kedvelte meg az 1918-ban átadott Palm Beach és az 1921-ben megalapított Coral Gables településeket, mert ezeknek a telepeknek az épületei úgy értelmezték újra a spanyol gyarmati és az olasz reneszánsz építészetet, hogy azok egy kicsit megidézték a napsütötte európai Mediterráneum szellemiségét és szépségét.

Curtiss úgy okoskodott, hogy neki ezeknél a floridai városoknál sokkal egzotikusabbat kell megalkotnia. Mivel a kalandort régóta ámulatba ejtette a mesés Közel-Kelet építészete, kitalálta, hogy városát Az ezeregyéjszaka meséi alapján fogja megépíttetni. 

hiszen erről a régióról a média gyakran számolt be ekkoriban Tutanhamon fáraó sírjának 1922-es felfedezése és A bagdadi tolvaj című játékfilm 1924-es bemutatása kapcsán.

A repülőgépgyártással is foglalkozó Curtiss orientalista álma megtervezésére az anyai ágon magyar származású Bernhardt Emil Müller építészt és Clinton MacKenzie várostervezőt kérte fel, akik első körben 105 háznak a skiccét rajzolták meg. Az arab, perzsa és mór építészeti stílusok kombinációjával megtervezett település központi eleme a minaretekkel és hagymakupolákkal díszített városháza volt, amelynek alaprajzát és tagoltságát a mesében szereplő Sahriár szultán palotájának leírása ihlette.

Az épület érdekessége, hogy a főbejáratot csak a hullámos várfallal körbevett udvaron keresztül lehet megközelíteni. A szamárhátív formájú főkapun átlépve nem egy szürke udvar, hanem egy apró oázis bontakozik ki a szemünk előttünk, ahol egzotikus növények ölelik körbe a konstrukció központi elemét, egy picit giccses szökőkutat. Bár a cukorkák színeiben pompázó tornyok, kupolák és minaretek közé elrejtett támpillérek és lefolyók tovább növelik ennek a misztikus látképnek az egzotikumát, sajnos az épület belső kialakítása és nagyvonalúan elcsalt dekorációja már nem méltó a külső megjelenítés izgalmas vonalvezetéséhez.

Az 1925-ben átadott közigazgatási épületet a Seherezádé, a Szindbád, a Szultán és az Ali Baba sugárutak fogják közre, ahová a városalapító különböző boltokat, üzleteket, éttermeket és szállodákat költöztetett be. A centrumtól kijjebb helyezték el a különböző méretű, de szintén a keleti építészet újraértelmezéséből létrejött, rézből kikalapált félholdakkal dekorált apartmanokat és családi házakat. A pálmafákkal tagolt utcákat Aladdin, Bagdad, Hárem, Arábia, Kászim és Ahmed névvel illették.

A horgász és fogása

A világ első, egy irodalmi mű alapján megalkotott városát direkt úgy tervezték meg, hogy annak úthálózata ne az Amerika-szerte népszerű sakktáblaszerű legyen. Az utcaszerkezet itt egy íves sarló körvonalát követi. Ezen az domború íven nyert elhelyezést Glenn Curtiss feleségének, Lénának emelt háza is, amelyet perzsa nyelven Dar-Err-Ahának hívtak. Ez a kifejezés nagyjából azt jelenti, hogy „az elégedettség háza”. Persze az asszony teljesen másként gondolt erre a minden kényelemmel felszerelt házra – a fiatalabb nőket kedvelő férjével ellentétben.

egykori lakosa, Sir Frank Fitzgerald-Bush történész-újságíró szerint az arab stílusú floridai városkát imádták a keleti part tehetős, ám végtelenségéig prűd, buta és felszínes lakói. A jenkik nemcsak az íjászklubot, a golfpályát, a repülőteret és a helyi állatkertet szerették, hanem új otthonuk színes kulturális életét is. A Miamitól északra fekvő város persze nemcsak őket vonzotta mágnesként, hanem Kelet-Európa szinte összes elűzött arisztokratáját és minden hájjal megkent szélhámosát is.

Ilyen profi horgász volt például a – külön cikket is megérdemlő – krónikusan hazudozó „báró” Kemény Ede is, aki előadásai szerint volt már magyar miniszterelnök, Mexikó legnagyobb fegyverkereskedője, a spanyol forradalom legfőbb vezetője, a chicagói maffia főnöke, kanadai főorvos, Roosevelt elnök jobbkeze, sőt, elnökké avanzsálója is, illetve ténylegesen több mint hatvan gazdag amerikai vénasszony férjjelöltje is – ám ez utóbbi kapcsolatokból nem meglepő módon mindig csak az özvegyek és vénkisasszonyok ékszerei ragadtak a kezéhez a gyengédségre vágyó eres kacsók helyett.

A természet ereje

Opa-locka fénykora nem tartott sokáig. Pont az 1926-os városavatás évében kipukkant a dél-floridai ingatlanbuborék, így Curtiss nagy álma befejezetlen maradt. Az ingatlanpiac összeomlását két ok generálta. Az egyik ilyen tényező az volt, hogy ez év januárjában Miami kikötőjében megfeneklett a dán Prins Valdemar hajó, amely több mint egy hónapra leállította a városba irányuló tengeri forgalmat. A másik ok az 1926. szeptember 17-én a félszigetre lesújtó hurrikán volt, amely csaknem teljesen elpusztította Miami belvárosának nagy részét. 

A tetemes károk miatt Curtiss 1927 nyarán felfüggesztette telepítvényének továbbépítését. A városalapító úgy okoskodott, hogy a gazdaság javulásával mindenképpen folytatni fogja Opa-locka építését, ám tervét csakhamar keresztülhúzta az 1929-es nagy gazdasági világválság, majd az egy év múlva bekövetkezett halála.

Lassan száz éve már, de a floridai arab település a mai napig nem tért magához. A helyi gazdaság annak ellenére megtorpant, hogy a település ma már Miami egyik kerületeként vegetál. Az évek során a város demográfiai jellemzői is drasztikusan megváltoztak. A fehéreket felváltották az afroamerikaiak, akik itt kezdték el az országban először a polgári jogaikat hangoztatni. Ez volt az első olyan amerikai közösség is, amely az Egyesült Államok első fekete elnöke, Barack Obama tiszteletére 2009. február 17-én egy mérföld hossznyi utcát elnevezett.

A település sok keleti jellegű építménye vagy végleg bezárt, vagy nagyon leromlott állagú. Omlásveszély miatt a hagymakupolás városházából 2009-ben költözött ki az önkormányzat. Pénzhiány miatt az épület felújítását még mindig nem kezdték el. Lepukkantsága ellenére azonban Opa-locka népszerű helyszínnek számít a filmesek körében. Többek között itt forgatták a James Bond-sorozat Goldfinger, Az ügyfél, a Bad Boys II. – Már megint a rossz fiúk és a Halálosabb iramban című filmek egyes jeleneteit is.