Kétezer éves várak és 500 éves dzsámik is összedőltek a közel-keleti földrengésben

A kahramanmarasi 7,7-es és 7,6-os, valamint a gaziantepi 6,4-es erősségű földrengések következtében Törökországban és Szíriában az áldozatok száma már meghaladta a 34 ezret, a sérülteké pedig a 80 ezer főt. Félő, hogy ez a szám csak tovább fog növekedni. Recep Tayyip Erdogan köztársasági elnök elmondása szerint:

a kahramanmarasi földrengésekben eddig 6444 épület semmisült meg.

Lakóházak, közösségi épületek, bevásárlóközpontok, dzsámik, bazárok, autósztrádák, felüljárók és többtucatnyi műemlék. A török AFAD földrengés- és kockázatcsökkentés-vezérigazgatója, dr. Orhan Tatar professzor tájékoztatója szerint 

Az egyik legnagyobb török kulturális veszteségnek a több mint kétmillió lakossal rendelkező Gaziantep város 1200 méter hosszú fallal rendelkező fellegvárának részleges megsemmisülése számít.

A február 6-i jelentések szerint a tojás alakú erősség keleti, déli és délkeleti részén fellelhető bástyái és támfalai egyszerre omlottak össze, törmelékei szétszóródtak az úton. A még álló bástyákon hatalmas repedések láthatók.

Vár állott, most kőhalom

A Sahinbey kerületben található egykori hettita megfigyelőpontot először a Római Birodalom alakította át 12 toronnyal tagolt kővárrá. A régészek szerint erre a jelentős átalakításra valamikor a II. és a III. század között kerülhetett sor. Az erősség mai formáját I. Iusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt nyerte el a VI. században. Ekkor érte a várat az első jelentősebb ostrom is. A bizánci császár a békéért cserébe ugyanis hiába fizetett 440 ezer soldiust 540-ben I. Huszrau szászánida királynak, a perzsa uralkodó felrúgta a Pax Aeternát, és 531-ben megtámadta a görögöket. Csapatai elfoglalták Antiokheia és Dolichenus, a mai Gazientep városát és várait is.

A muzulmán hódítást követően a szóban forgó fellegvár először 661-ben az Omajjádok, 750-ben pedig az Abbászidák kezébe került. Az arab–bizánci háborúk során többször is lerombolták falait, de azt mindig visszaépítették az I. Iusztinianosz bizánci császár uralkodása alatt kialakított formájához. Az Abbászida-dinasztia felbomlása után a város egymás után cserélt gazdát. Először jött a török származású egyiptomi emírdinasztia, a Túlúnidák, picivel később az iráni Ikhsididák, majd pedig a síita Hamdánidák.

962-ben a várat a bizánciak visszafoglalták. Az anatóliai szeldzsukoknak 105 év kellett, hogy visszaszerezzék az ekkor már Antepnek hívott települést. A keresztesek azonban 1098-ban megint elűzték Allah híveit, és kitűzték a vár legmagasabb fokára Krisztus nevében a zászlójukat. A vár ezek után is többször cserélt gazdát. A későbbiekben uralták a rummi szeldzsukok, kétszer két évig a kilikiai örmények, majd a zengidek, ajjúbidák, szeldzsukok, mamelukok, ilkánok és dulkadiridák is. Az Oszmán Birodalom 1516-ban, I. Szelim szultán uralkodása alatt foglalta el Gaziantepet és az annak központjában álló fellegvárát. A földrengés előttig múzeum működött az erősségben.

Szintén az összedőlés szélén áll a várkötény alatt fellelhető, 

által is megörökített, 1557-ben emelt Tahtani-mecset és Uzman-imaház is. Ezek a vallási központok az oszmán építészet helyi, sárga, vörös és fekete színű kövekből épített remekjeinek számítanak. Nem járt jobban az 1635-ben felavatott Pirsafa Mescidi- és az 1677-ben átadott Sirvani-mecset sem, amelynek a kupolája és keleti fala dőlt össze.