A mai Dísz téri saroktelken korábban három épület (Heichele, Bikkessy és Ignatovits) állt, amelyeket 1900-ban vásárolt meg 334 ezer koronáért a Magyar Szent Korona Országainak Vöröskereszt Egylete, hogy a helyükre Hauszmann Alajos és Hültl Dezső tervei alapján 1901 és 1902 között több mint egymillió koronáért felépíthessék új székházukat, amelyet Havel Lipót építőmester cége kivitelezett. Mivel már a tervezéskor kiderült, hogy a két sarokkupolában végződő, eklektikus stílusú ingatlan túl nagy lesz a segélyszervezetnek, az alsóbb szinteket 1902. július elején tizenöt évre bérbe adták az államnak, hogy a Magyar Királyi Horvát-Szlavón-Dalmát Minisztériumot az Úri utcából átköltöztethesse ide.

A Vöröskereszt egylet a bérleti idő alatt továbbra is fenntartott három szobát az igazgatóságának a palotában, illetve a felső két szintet tehetős lakókkal töltötték fel. Többek között innen, a bagótól megsárgult szakálla mögül szemlélte a pesti panorámát 1907-es végleges bécsi letelepedéséig dr. Hertzka Emil kontinensszerte ismert és felkapott zeneműkiadó is, aki elsőként adta ki olyan kortárs, akkor még zömmel ismeretlen zeneszerzők műveit, amelyek ma már világhírűek. Sikerességét jól szemlélteti, hogy a bécsi önkormányzat 1959-ben egy teret is elnevezett róla az osztrák főváros X. kerületében.

Fotó: Nemzeti Hauszmann Program / Facebook

Rajta kívül szintén itt bérelt lakást Forinyák Gyula császári és királyi altábornagy, az 1866-os osztrák–porosz háború lovassági hőse, az első magyar nyelvű katonai kézikönyv, a híres Hadászat szerzője, illetve báró Minarelli-Fritzgerald Sándor gyalogsági tábornok, katonai szakíró, aki azért nevezetes egy pindurkát, mert az ő tervei szerint avatták fel 1884-ben a boszniai Mostar vasútállomását.

A repülő csészealjra hasonlító emlékművet a bolgár állam alapításának 1300., a Dimitar Blagojev nevével fémjelzett bolgár szociáldemokrata párt 100. és az 500 éves oszmán uralmat végleg felszámoló, győztes Sipka-szorosi csata 90. évfordulója kapcsán 1981-ben avatták fel. Az akkor hatalmon lévő kormány az objektumot a Sipka-szorost is magában rejtő, 1441 méter magas Buzludzsa-hegy csúcsán építtette fel. A Georgij Sztojlov tervezte „újkori megalit” az egyik legnagyobb és legdrágább beruházás volt a balkáni ország történetében, az építkezés ugyanis több mint 14 millió levába (akkori árfolyamon mintegy 7 millió angol fontba) került.

A bolgár Kommunista Párt volt központja belülről

Fotó: Geography Photos / Getty Images Hungary

Bruttó bolgár ufó

A hét évig tartó építkezés nagy részét önkéntes kommunista brigádok, a Delcso Delcsev Állami Építőipari Vállalat és a bolgár hadsereg hatezer főt kitevő építőezredei, illetve a Dobromir Kolarov építészprofesszor irányította több mint hatvan szobrász és festő végezte el. A lakott vidékektől távol eső helyszínre több új utat is kiépített a katonaság Szófia parancsára, ezekből a két legjelentősebb közlekedési folyosó a 16 kilométer hosszú, Kazanlakba és a 12 kilométer hosszú, Gabrovóba vezető út volt. 

Az épülethez tartozó, 70 méter magas, nyújtott trapéz alakú, zászlórúdként is használatos torony mindkét oldalát egy-egy 6,5 × 12 méter nagyságú vörös csillag ékesíti – ezek egyenként is háromszor nagyobbak, mint a Kreml tetején látható pentagram. A 42 méter széles, 14,5 méter magas nagycsarnok plafonját a legfőbb szovjet jelkép, a sarló és kalapács díszíti, amely körül 550 négyzetméternyi területet foglalnak el a hazai és a külföldi kommunista vezetők mozaikból kirakott arcmásai és falfestményei.

Bár már tavaly elkészült, a világjárvány miatt csak most adták át hivatalosan Budapest új sportközpontját. A Vadász utca 30. szám alatt felavatott létesítményt a nyár végéig tartó próbaüzeme alatt csak az V. kerületi lakosok használhatják ingyen, szeptembertől azonban már bárki, pénzért.

Az energiahatékonyság jegyében kialakított kettős homlokzat

Fotó: Belváros-Lipótvárosi Önkormányzata

A Belváros-Lipótváros Önkormányzat sajtóközleménye szuperlatívuszokban áradozik a városrész új sportkomplexumáról, amelyet a szépen felújított, Jung Antal szállítmányozó megbízása és az osztrák Prinner W. G. építész tervei alapján 1873-ban átadott bérház helyére építettek fel.

A világháború előtt itt működő kávéház-bár után Biarritz-háznak hívott lakótömb bár egyetlen hatalmas bérpalotának tűnik, ám valójában öt társasház szoros együttese, amelyeket nemcsak más és más megrendelők építettek fel, hanem tervezőmérnökeik is különbözők voltak. Az ingatlanok hasonlósága csak annak köszönhető, hogy az épületek egységes megjelenése érdekében a négy homlokzatot egy ember, Wellisch Andor tervezte.

Fotó: Bodnár Patrícia / Index

Az esztétika és a harmónia szellemében ő kezdeményezte azt is, hogy mindegyik épület üvegezett kapujának díszes kovácsoltvas rácsa, valamint az erkélyek korlátjait Jungfer Gyula lakatosüzeme készítse el. A mérnök felügyelte azt is, hogy mind az öt előcsarnok igényes kivitelezésű legyen, a padlóra és a falakra fehér vagy rózsaszínű márványburkolat kerüljön, valamint hogy a lépcsőházak orsótereibe lift, háromkarú lépcső és galériás vesztibül kerüljön.

A Felsővár és az Öregtorony

A regéci önkormányzat több mint 560 millió forintnyi állami támogatással 2015-ben csaknem teljesen újjáépítette a császári rendelet alapján 1686-ban lerombolt zempléni vár négyszintes Öregtornyát, illetve a keleti sarkához hozzáépített Kerekded bástyát. A Simon Zoltán és Pető Zsuzsanna régészek kutatásai, megfigyelései, valamint a Kosdi Attila és Fülöpp Róbert építészek tervei alapján kivitelezett épületegyüttes a vár legrégebbi pontja, a Felsővár magja.

Fotó: Regéc község hivatalos oldala / Facebook

A dédpapó és a magyar gőzhajó

Több sikertelen próbálkozás után a bécsi udvar 1813-ban látta be először, hogy a Duna és mellékfolyóinak hajózhatóságát csak külföldi szakemberekkel tudja megoldani. E gondolatnak megfelelően a Hofburg az osztrák gőzhajózás alapjait két angollal alapoztatta meg. John Andrews és Joseph Pritchard hajógyárosok 1829-ben alapították meg a császárvárosban az Első Duna Gőzhajózási Társaságot, amelynek többségi részvényese volt többek között Metternich herceg, József magyar nádor és Széchenyi István gróf is. A Floridsdorfban felépített üzem bár egymás után bocsájtotta vízre gőzhajóit, a társaság komoly mérnökhiányban szenvedett.

Audrey Hepburn

Fotó: Graphic House / Archive Photos / Getty Images Hungary

Egy keretszerződés szerint 1832-ben sietett a bécsi angolok segítségére Joseph John Ruston brit gépészmérnök, aki pallérozott szakmai ismereteit apja londoni és lincolni hajó- és gépgyáraiban alapozta meg. Az ő tervei alapján épültek meg Ausztria, Magyarország és Csehország első gőzhajói, amelyek az I. Franz, Duna, Pannónia, Zrínyi, Nádor és Bohemia neveket kapták. Vízi járművei hamar népszerűek lettek a Habsburg Birodalomban, hiszen azok sokkal gyorsabbak és olcsóbb fenntartásúak voltak, mint a nagyobb merülésű, ezért jóval lassúbb német gyártmányok. A termelési ütem fokozása miatt a társaság 1835-ben avatta fel újabb hajógyárát, de ezt már Óbudán. Angol tervek alapján itt készült el az első magyarországi oldalkerekes gőzhajó, az Árpád, amelynek fő gépét Ruston tervezte. 

Június 19-én, szombaton ünnepélyes keretek között átadják a teljesen felújított Rákóczi-várkastélyt a magyar határtól alig három kilométerre fekvő kelet-szlovákiai Borsiban. A díszes eseményen részt vesznek Zuzana Čaputová és Áder János köztársasági elnökök is.

7

Galéria: Átadták a felújított Rákóczi-várkastélyt BorsibanFotó: Bruzák Noémi / MTI

Az 1200 lelkes, többségében magyarok lakta Borsiban álló Rákóczi-várkastély felújítása a határon túli magyar műemlékvédelem kiemelt projektje. A kastély az 1563 és 1638 közötti időszakban épült, és számos eredeti részlete maradt fenn. Míg a sárospataki Rákóczi-vár jellemzően inkább reprezentatív helyszín volt, a meghittebb, kisebb borsi kastély a család kedvelt lakóhelyének számított. 

A rác és budai Svájc

A III. Csarnojevics Arzén ipeki pátriárka vezetésével a török elől Magyarországra menekülő szerbek jelentős hányada a budai várnegyed körül telepedett le. Míg a katolikusok a várhegy keleti lankáin és közvetlenül a Duna mellett, addig a pravoszlávok az Ördögárok két partján, a Gellérthegy és a Naphegy között elterülő Tabánban leltek új otthonukra, amely ekkoriban kapta a Rácváros elnevezést is.

Romos budai látkép a Gellért-hegyről nézve. Az előtérben (b-j): Szent Gellért püspök emlékműve a tabáni Szent Demeter szerb ortodox templom és az Alexandriai Szent Katalin templom. A háttérben a Budai Vár és a Lánchíd romjai 1947. június 27-én

Fotó: Kotnyek Antal / MTI

Dörmögő Dömötör a Döbrentein tündököl

Buda új lakói az első templomukat az ortodox egyház egyik legtiszteltebb vértanújának, Szent Demeternek ajánlották fel. Ez az hevenyész mód megépített istentiszteleti hely azonban hamar tönkrement a Duna rendszeres áradásai miatt. Az áldatlan állapotok megszüntetése érdekében Vaszilij Dimitrijevics püspök kezdeményezésére 1741-ben döntötte el a Karlócai Szerb Ortodox Érsekség, hogy egy nagyobb méretű, küllemében sokkal csinosabb és tetszetősebb templomot fog felépíteni a mai Döbrentei tér nyugati szélén, ott, ahol az Erzsébet híd budai felhajtója kacskaringósan belefut a Szarvas térbe, és a villamos nagy kanyarban ráfordul az Attila útra.

Kelet pesti kincsei és...

Mivel a Dohány utcai zsinagóga neológ szertartásrendje nem elégítette ki az ortodoxabb felfogású izraeliták igényeit, így a közösség 1867-ben inkább megvett két, Rumbach Sebestyén utcai lakóházat, hogy a helyükre felépíthessék a saját imaházukat. A vallás megreformálását ellenző felekezet első templomának terveit Paul Antal készítette el. Ez a puritán küllemű szakrális tér azonban nagyon hamar kicsinek bizonyult a status quo ante („azt megelőző állapot” – latin) vallási irányzatnak, így a Zsinagóga Építő Bizottmány egy meghívásos tervpályázat keretén belül a 26 éves pályakezdő, Otto Wagner bécsi építész tervei alapján vágott bele az új templom felépítésébe. Az osztrák mérnök társtervezője a nála jóval nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkező, Morvaországban született Kallina Mór, építésvezetője pedig az olasz származású Buzzi Bódog volt.

Annak ellenére, hogy a szecessziós munkái miatt hamar világhírűvé vált Otto Wagner a későbbiekben emlékezni sem akart fiatalkori tervére, a budapesti szakrális épület nemzetközi szinten is Közép-Európa egyik legszebb alkotásának számít. A bécsi építész ugyanis a romantikus-eklektikus építészet egyik legkvalitásosabb moreszk-bizáncias ihletésű építményét alkotta meg a magyar fővárosban.

13

Galéria: Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga átadóFotó: Gombkötő Emma / Index

A mérnök az ókori hagyományokat követve centrális teret tervezett, melynek középpontjában a tóraolvasó pultot helyezte el. Ezt a bima vagy almenor néven is ismert emelvényt három oldalról a hívek padsoraival fogatta közre. A vallási előírások és a szokásjog alapján az első emelet magasságában a női karzatokat alakították ki. A falsíkokat szőnyegszerűen borították be kék, vörös, okker- és aranyszínű mázas téglákból kirakott geometriai formákkal, növényi indákat, kacsokat és virágszirmokat utánzó stilizált ívekkel. Wagner ebben azt a XIX. század közepén Nyugat-Európában megjelent polychromia-divatot követte, amely a korabeli Magyarországon még szokatlan díszítési formának számított.

A zsinagógát 1872. október 1-jén avatta fel Pollack Lajos rabbi. A nyolcszögletű kupolával lefedett, ezer négyzetméteres templomtér elé egy 1800 négyzetméteres, utcára néző bérházat is emeltek. Csak ennek az építménynek a földszintjén keresztül lehet megközelíteni a templomot. Isten Rumbach utcai házának nemcsak a belső, hanem a külső díszítményeit is a Kelet kincsesháza ihlette. A díszítéseket vizsgálva az oszlopfőkön és a falakon felfedezhetők a granadai Alhambra, a cordóbai nagymecset, a keresztény templommá átalakított toledói zsinagóga, a Santa María del Blanca és a kairói mecset ornamentikái is. Az épület szerkezete azonban ízig-vérig modern: fémvázas. Itt rabbilakásokat alakítottak ki, de a Bérkocsis utcai épület átadásáig szintén itt működött a felekezet tanítóképzője és egy rövid ideig a közösség leányiskolája is. Ezt az utcai lakószárnyat keretezi be az a két, minaretre hasonlító erkélyes torony, amely ismételten a Kelet mesés varázsát és izgalmas hangulatát repíti a Duna mellé.

Álmok álmodói

Az álmok mindig megvalósíthatók, feltéve ha elég kitartók és szorgalmasak vagyunk. Ez az életfilozófiája Szinger Margit képzőművésznek és férjének, Hámori Géza egykori könyvtárosnak is. A nyugdíjas házaspárnak öt gyermeke és hat unokája van. Idealisták és maximalisták. Olyan pozitív gondolkodású emberek, akik fogékonyak a szépre, a jóra, akik nemcsak beszélnek, hanem cselekszenek és cselekvésre hívják a művészetkedvelőket és az értékmentőket.

Margit és Géza újrakezdők. Míg a biológia szakos tanár, ám selyemfestő iparművészként tevékeny asszony Veszprémben élte az elvált nők életét, addig az 1966-ban Jugoszlávián keresztül Nyugat-Európába disszidált Géza az Európai Unió bíróságán dolgozott könyvtárosként. Mivel Margit felnőtt lánya is ennek a luxemburgi intézménynek volt az egyik dolgozója, Margit meglátogatta gyermekét. Az egyik ilyen vizitkor ismerkedtek össze a bíróság étkezőjében.

Margit a magyar szóra lett figyelmes: „Rossz helyen állsz, nem ott van a sor vége.” Ez volt az a mondat, amely bár nem neki szólt, de beindította a moirák szövőszékét, és egyetlen szempillantás alatt összekötötte e két kalandos életet tizenhat évvel ezelőtt. A képzőművész kiköltözött Belgiumba, és jó tyúkanyó módjára szárnya alá vette Géza előző házasságából származó gyermekeit és unokáit. 

8

Galéria: Szinger Margit és Hámori Géza terveiFotó: Bodnár Patrícia / Index

A nyugdíjas házaspár 2011-ben költözött vissza Budapestre. Több helyen is éltek a fővárosban, hiszen mindig kíváncsiak voltak a fővárosi kerületek különböző atmoszféráira. Évekkel ezelőtt vásárolták meg a terézvárosi Munkácsy Mihály utca 23. alatti sarokházban az egyik lepusztult lakást, amelynek tragikus elhanyagoltsága ellenére kellemes századelős hangulata volt. A felújítás csaknem kilenc hónapig tartott. Ez az epreskerti, parkosított művésztelepre néző emeleti lakás lett a második otthonuk.

De minden alkalommal, amikor megérkeztünk, felnéztünk a házra, és azt láttuk, hogy nagyon szép ez az épület még így is, de csonka. Látszott, érezhetően hiányoztak róla a régi díszek, a régi stílus. Határozottan emlékszem arra az öt-hat évvel ezelőtti délutánra, amikor itt az első emeleti korlátra támaszkodva szomorúan néztük a nagy üvegablakot, ahol most drótüvegek vannak a Róth Miksa-féle üvegablakok helyén, és azt mondtuk, hogy ezt egyszerűen nem lehet így hagyni. Valamit csinálni kell. De felmértük, hogy ha a házon akarunk változtatni, akkor a ház lakóin kell először változtatni. Nem azért, mert rossz emberek, hanem azért, mert nem ismerték egymást, és nem tudták arra kérdésre a választ, hogy mitől éreznék jobban magukat a házban.

A közösség ereje

A szépérzékű nyugdíjasok ekkor jöttek rá, hogy először közösséget kell építeniük, és csak utána jöhet a helyreállítás. Ennek érdekében meghívták magukhoz a társasház félénk lakóit egy kis ismerkedésre, beszélgetésre. Margit aprósüteményt sütött és frissítővel várta szomszédait. A találkozás olyan sikeres lett, hogy azóta mindig az ő otthonukban tartják a lakógyűléseket. Lecserélték a közös képviselőjüket egy dolgosra. Elkezdtek pályázni az összes fórumon, ahol sokszor nyertek is. Igaz, nem a Róth-üvegek visszaállítására, hanem más esztétikai beavatkozásokra, de a tetőjárda-felújítás és az udvarzöldítés is fontos dolog egy lakóközösség életében. Egyébként ez utóbbi támogatásnak köszönhetően kerültek a belső udvarra hortenziák, a kinti kovácsoltvas díszkerítésre pedig illatos futórózsák.

Almásy Jacqueline grófnő 1895-ben látta meg a napvilágot a család kétegyházi kastélyában. A Békés megyei dekoratív lány 22 évesen lett Bissingen-Nippenburg Károly gróf felesége, aki a Császári és Királyi 13. Jász-Kun Huszárezred egyik főhadnagya volt. Szenvedélyes szerelmük és házasságuk azonban nem tarthatott sokáig, hiszen férjének katonatisztként a nagy háború kitörésekor be kellett vonulnia. Az ifjú nemes ezredével együtt hősiesen végigharcolta a galíciai és a tiroli frontot, ám balszerencsétlenségére a világháború utolsó évében, július 6-án egy olasz repülőgépbomba repeszeitől súlyosan megsérülve elvérzett a Piave folyó menti, Termine di Cadore nevű falucska közelében.

Az eredeti tervek, archív fotók, régészek és művészettörténészek szakvéleményei alapján süttői mészkőből most újjáépített főőrségi épület kivitelezési költsége – a szomszédos Stöckl-lépcsővel együtt – nettó 3,7 milliárd forintba került. A kivitelezést a West Hungária Bau Kft. és a Laki Épületszobrász Zrt. végezte el. Az udvarlaki épület díszes, faragott köveit, illetve a tetején látható 12 hadi trófeát Csányi Szabolcs szobrászművész és csapata faragta ki újra. A versailles-i hangulatot árasztó, pompásan újjáépített ingatlan belül már nem ilyen szép.

A szelíd irónia nagy mesterének tartott Heltai Jenő Tündérlaki lányok című novellájának szegény leánytestvérfőhősei négyen voltak. Három tisztességes, a negyedik nem. Nyílt titok volt a századelő Budapestjén, hogy az író a Gombaszögi nővérekről mintázta kaján, szellemes, ám sok helyen sikamlós vígjátékát, amely már keletkezése évében Európa-szerte ünnepelt és felkapott színpadi előadássá vált. A darab Amerikában Girls up to Date címen futott. A pajzán keretek között mozgó keserédes mű sikere abban rejtőzött, hogy a szerző nemcsak a kiscicákból csábító nagymacskákká átvedlett bakfisok jellemfejlődését mutatta be plasztikusan, hanem a családja fizikai megmaradásáért önmagát és tehetségét feláldozó legidősebb lány dilemmáit is. Vajon a pénztelenséggel járó heves szerelmet vagy a mannaesővel nyakába ömlő szenvtelen és hideg érdekházasságot válassza?

Két fiatal magyar építész is elnyerte idén az Európai Építészeti Művészettervezési és Urbanisztikai Központ a chicagói Athenaeum Múzeummal közösen alapított „Europe 40 under 40 nevű szakmai díját. A rangos elismerést csak azok a fiatal generációhoz tartozó építészek kaphatják meg, akik forradalmi mérnöki szemléletek mentén alakítják és formázzák a jövő környezetét, a városi tereket.

Annak ellenére, hogy a Deilinger Tamás és Domokos Balázs vezette London-Moszkva-Budapest központú mérnöki iroda leginkább az Egyesült Királyságban és Oroszországban tevékenykedik, a Group Dyer építésziroda portfóliójába beletartozott az idén nyíló Etele Pláza belsejének megtervezése is.