Posztdiszkó krach Budapesten

2005.02.07. 15:15
Jason Forrest (művésznevén Donna Summer) a diszkózene mészárosa lép fel hétfő este Budapesten, hogy bemutassa harmadik albumát. Az amerikai zenéje elegye a breakcore-nak, a hetvenes-nyolcvanas évek amerikai diszkózenéjének.

Durva hétfő estének néz elébe, aki lemegy a Süss Fel Napba február 7-én, ahol és amikor a posztdiszkó apokalipszis három lovasa, Jason Forrest, Terminal 11 és Duran Duran Duran száll alá, hogy beteljesítsék a könnyűzene förmedvényei számára a végítéletet.


Dunna Summer extázisban
Diszkó, breakcore és dzsessz

Jason Forrest tavaly áprilisban járt először Budapesten, és frenetikus koncertjével egyszerre bénította meg és késztette a legidétlenebb idegrángás-mozgásra a mit sem sejtő közönséget.

A döbbenet és az őrült pogózás is indokolt, hiszen Forrest egyfelől áthágva a laptop-zenészek kódját, nem földbe gyökerezett lábbal, a monitorra meredve áll a színpadon, hanem beszpídezett vőfély módjára táncol és kurjongat.

Másfelől a zene, amit a gépe kiad, egészen elképesztő elegye a brutálisan széttört és megtekert breakbeatekre épülő breakcore-nak, a hetvenes-nyolcvanas évek amerikai diszkózenéjének, a progresszív rocknak, az avantgárd dzsessznek, és a rádióbarát popnak - miközben az ember önfeledten könyöközi a mellette állókat, azon gondolkodik, honnan a fenéből ismerős neki ez a zene.

Első itteni fellépése óta Forrest kiadta harmadik albumát, aminek a címénél jobban nem lehetne jellemezni művészetét: "Az 1979-es posztdiszkó krach kíméletlen dalai". Újabb budapesti látogatásának nem ez az apropója, hanem saját kiadója, a CockRockDisco beindulása. A label tulajdonképpen eddig is létezett, de csak virtuálisan, ez évtől viszont már rendesen funkcionál (azaz ténylegesen meg lehet venni a kiadványaikat).

A greatest hitsek perverz mészárosa

Ennek örömére Forrest európai bemutatóturnéra indult, hogy a közönség megismerhesse a kiadóhoz leszerződött előadókat. Hozzánk rajta kívül még ketten jönnek: Terminal 11 (Mike Castaneda), aki Forresthez hasonlóan hektikás és szórakoztató kollázsokat fabrikál töredéknyi hangmintákból és apróra vagdalt ütemekből, valamint a Duran Duran Duran trió zenei agya, aki, ha a név nem lenne eléggé árulkodó, a nyolcvanas (és kilencvenes) évek greatest hitseinek perverz mészárosa (egyik kiemelkedő műve az Ass of Bass címet viseli, a többit ki lehet találni), igazi provokátor. (Aki pedig a három amerikaival szemben felveszi a kesztyűt ezen az estén: DJ Mesterházy.)

Ha mindezek után a kedves olvasó még mindig értetlenül csóválja a fejét, hogy mi is lesz ez tulajdonképpen, akkor jó. Ezt a bulit, amit a Fuck To The Music és a Subbacultcha közösen szervez, nem lehet leírni.