Horváth Teri észrevétlenül ment el

2009.03.12. 13:54 Módosítva: 2009.03.12. 16:50
Március 6-án elhunyt Horváth Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész.

A magyar sajtó lemaradt a magyar filmművészet egyik jól ismert arcának haláláról: életének 80. évében, pénteken elhunyt Horváth Teri Kossuth- és Jászai Mari-díjas, Érdemes Művész. A Lúdas Matyi Pirosa, az Indul a bakterház Banyája élete utolsó éveit teljes visszavonultságban töltötte.

Horváth Teri 1929-ben született Rábatamásiban. A Színművészeti Akadémia (SzAk, korábbi Színművészeti Főiskola) elvégzése után 1952-ben az Ifjúsági Színházhoz szerződött, 1953-tól a Madách, 1961-től 1990-ig a Jókai, illetve a Thália Színház tagja volt. 1952 és 1954 között tanított a SzAk-on. Őszinte, hiteles alakításaiból mély emberség sugárzik. Színpadon és filmen egyaránt jól érvényesült egyszerű, eszköztelen játéka - írja róla az OM honlapján.

Ha a Népszabadság utólag nem emlékezik meg nekrológgal a múlt pénteken elhunyt Horváth Teriről, akkor minden bizonnyal az Index sem értesült volna róla, hiszen az OM honlapján egy hétfői keltezésű híren kívül sehol nem jelent meg róla cikk a magyar sajtóban, még az MTI sem adta ki.

A Népszabadságban Molnár Gál Péter tollából tudhatunk meg többet a híres színésznő utolsó, számkivetett évtizedeiről. „Hátat fordított a színháznak. Láthatatlanná vált. Emberkerülővé." - fogalmazta MGP, aki utoljára 1992-ben látta fellépni a Budapesti Kamaraszínházban a Károly körúton. Húsz évesen, főiskolásként tanórákat mulasztva alakította Soós Imre Ludas Matyijának szerelmesét, és nagy alakításai közt is legerősebb volt Pék Mária Fejes Endre Rozsdatemetőjében, vagy a haldokló Anna a Madách Színház Éjjeli menedékhelyében - írja MGP.

horvath

„Nagy színészi életművének a fájdalom, a sértettség, az elmagányosodás vetett véget" - idézzük a Népszabadság nekrológját. „Kivonult a nyilvánosság elől. Jellemzőnek tartom, hogy senkinek nem jutott eszébe interjút kérni tőle, televíziós kamera elé imádkozni, hogy beszéljen magáról, fájdalmairól."

Horváth Terit az Oktatási és Kulturális Minisztérium saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Főbb szerepei: Rozika (Sarkadi I.: Út a tanyákról); Laurencia (Lope de Vega: A hős falu); Nyilas Misi (Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig); Pék Mária (Fejes E.: Rozsdatemető); Lizi (Mórcz Zs.: Sári bíró); Mama (Móricz Zs.: Csibe); Najmán Ana (Ajtmatov: Az évszázadnál hosszabb ez a nap)

Filmjei: Csak a testvérem (1986, TV film); Indul a bakterház (1979, TV film); Rózsa Sándor (1979, TV film); Köznapi legenda (1976, TV film); Kalevala (1974, TV film); Pocok, az ördögmotoros (1974, TV film); Végre, hétfő! (1971); Virágvasárnap (1969); Eltávozott nap (1968); Hazai pálya (1968); Kincskereső kisködmön (1968, TV film); Szevasz Vera (1967); Ünnepnapok (1967); Aranysárkány (1966); Barbárok (1966); Húsz óra (1965); Zöldár (1965); Hagymácska (1962, TV film); Zápor (1960); Csempészek (1958); Nyitva a kiskapu (1958, TV film); Szakadék (1956); Lúdas Matyi (1949); Egy asszony elindul (1948); Talpalatnyi föld (1948). Könyve: Sárigyöp (1978)