A válság jót tett a lipcsei könyvvásárnak

2009.03.15. 18:03 Módosítva: 2009.03.15. 19:21
Rekord érdeklődés a világ legtekintélyesebb könyvvásárán.

Az elmúlt öt napban 150 ezer érdeklődő kereste fel Európa és a világ egyik legtekintélyesebb nemzetközi szemléjét, a világ legnagyobb könyvbemutatójának számító frankfurti könyvvásárt. A Lipcse idei rendezvényén 38 ország - köztük Magyarország - több mint 2400 kiállítóval képviseltette magát.

Az elektronikus könyvek, az úgynevezett e-bookok és a net ellenére nem csökken az érdeklődés a nyomtatott könyvek iránt. Gazdaságilag nehéz időkben megnő a könyv jelentősége, összegezte Oliver Zille, a fesztivál igazgatója. Az idei vásár középpontjában egyformán állt a szépirodalom, valamint a történelem, különös tekintettel a berlini fal leomlásának 20. évfordulójára.

Magyarország a Magyar Könyvalapítvány és berlini magyar kulturális intézet, a Collegium Hungaricum (CH) közös szervezésében vett részt a vásáron. Fehéri György irodalomtörténész, a CH munkatársa elmondta: az idei magyar jelenlét az intézet koncepciójának megfelelően elsősorban a női szerzőkre, köztük Bódis Krisztinára, Bán Zsófiára, Kiss Noémira, Lovas Ildikóra és Forgó Lédára összpontosított. Bódis Krisztina egy lipcsei középiskolában rendhagyó irodalomórát tartott 15-16 éves diákoknak a mai magyar irodalomról.

A női szerzők mellett a magyar résztvevők között volt ezúttal is Dalos György, aki irodalmi beszélgetéseket vezetett, továbbá Esterházy Péter, akinek Németországban most megjelent új könyvét a Semmi művészetet (Kein Kunst) mutatták be. Vendég volt Konrád György is, aki a 70-es és 80-as évek magyar társadalmáról és a szamizdat irodalom jelentőségéről tartott előadást. A Collegium Hungaricum először mutatta be a nyilvánosság előtt a Balaton-projektjét, aminek hivatalos neve: "Német egység a Balatonnál (Deutsche Einheit-Balaton). Fehéri György elmondta: annak történetét próbálják ábrázolni, hogy a rendszerváltás előtti években a kelet- és nyugatnémetek balatoni találkozói miként "előlegezték meg" a német egység helyreállítását.

Az összegyűjtött anyagokból a magyar kulturális intézet a berlini fal leomlásának 20. évfordulójához időzítve október elejétől kiállítást rendez, és megjelenik egy könyv is, amely szintén a balatoni találkozók történetét dolgozza fel. A történelmi dokumentációkból Forgács Péter filmet is készít.