Nándor
8 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

Szórjuk a Dunába a könyveinket!

2009.05.14. 10:27
Az elmúlt hetekben az utóbbi évek legnagyobb könyvpiaci mozgása alakult ki, miután az egyik kiadó nyílt levélben szólította fel ellenállásra társait. Gonosznak nevezte a nagy terjesztőket, az Alexandrát, a Librit, a Lírát és a Bookline-t, mert a gazdasági válságot a nagy könyvterjesztők a kis kiadóknak nem tetsző módszerrel próbálják túlélni. Kérdés, hogy a kis kiadók ellenállási mozgalma vezethet-e valahova.

„Szórjuk a Dunába a könyveinket végső esetben, rosszabbul akkor sem járnánk” – írta az egyik kiadó vezetője egy belső levelezésben a kilátástalanságot látva. A felfordulást a pécsi Jelenkor kiadó vezetőjének, Csordás Gábornak a nyílt levele váltotta ki, aki ellenállásra szólította fel kollégáit a Libri ellen. A könyvpiacon eddig jófiúnak számító, évi nyolcmilliárdos forgalmat bonyolító Libri új szerződési feltételekkel, hatvanszázalékos árréssel kereste meg a kiadókat. Egy hónappal előtte a Bookline ötvenszázalékos árrést kínált. (Tavaly a negyvenöt százalék volt az általános, és az ötven volt a maximum.)

A kiadók kiszolgáltatottak, nem tudják, mi történik akkor, ha visszautasítják a hatvanszázalékos árrést, ezért létrehoztak egy érdekvédelmi szervezetet harmincnégy kiadó részvételével a Magyar Kiadók és Könyvterjesztők Egyesületének (MKKE) Független Kiadói Tagozata néven, és belépett már a Balassi, a Helikon, a Kossuth, az Osiris, a Park, a Scolar és a Vince Kiadó, a Nyitott Könyvműhely vagy a Magyar Gyerekkönyvkiadók Egyesülése. Ide csak azok jelentkezhetnek, akik MKKE-tagok, és sem tulajdoni, sem alkalmazotti függésben nem állnak jelentősebb könyv-nagykereskedelmi céggel vagy kiskereskedelmi bolthálózattal. Rögtön kiesik például az összeférhetetlenség miatt az Ulpius-ház, a Magvető, az Európa, a Noran vagy az Alexandra többi kiadója, vagyis a meghatározó szereplők.

A nagy könyvterjesztőkhöz különböző súllyal kötődő kiadók mellesleg ugyanúgy ellenállnának, még akkor is, ha esetleg a függetleneknél kedvezőbb szerződési feltételeket kaptak. A tagozat közös fellépésben gondolkodik, és azt várják, hogy visszaáll a korábbi helyzet. Pedig nem fog, vagy csak részben. A kiadók egyenként elérhetnek kicsit kedvezőbb árréseket, de a közös fellépést nem nézik jó szemmel a nagy terjesztők. Ellenben a kiadók nem hagyhatják figyelmen kívül a nagy terjesztőket, ha azok polcaira nem kerülnek ki a könyveik, akkor végük van, máshol nem tudják eladni őket, még akkor sem, ha vannak ötleteik erre is.

Az árrés mellett a bizományi rendszer eltörléséről beszélnek a kiadók. Ehhez egy kiadói példa: egyik könyvükből ötszáz darabbal többet nyomtak, mert az egyik nagy terjesztő a szerzőt elkábította ígéretekkel, és a szerző finanszírozta a többletnyomást. Aztán visszakaptak 475 darabot az ötszázból, mert nem fogyott, így nagyot buktak.

Az ilyen esetek vezetnek a könyvpiacot uraló, és egyben nehéz helyzetbe hozó körbetartozásokhoz, amelyek esetleges eltörlése sem valószínű, hogy megoldást jelentene, hiszen a nagy terjesztők még kevesebb kiadótól rendelnének még kevesebb könyvet, mert végképp csak azzal lenne értelme foglalkozniuk, amit biztosan el tudnak adni.

A gazdasági válság különbözőképpen érinti a könyvpiac szereplőit, de az biztos, hogy mindenki a négy nagy terjesztőtől, az Alexandrától, a Libritől, a Líra és Lanttól, valamint a Bookline-tól függ, különböző mértékben. A nagyok pedig bekeményítettek, mint mondják, más megoldásuk nincs. A hatalmas bolthálózatokat működtető cégeknek (a kivétel a csak négy boltot működtető Bookline) elsősorban az infrastruktúrával, az összedőlő forint miatt megnövekedett, euróban fizetendő bérleti díjakkal kell megküzdeniük. A plázában egy négyzetméter 50-70 euró között van, és egy bolt átlagosan ezer négyzetméter.

Hatvanas árrés

A Bookline és a Libri azért kínált az elmúlt másfél hónapban új szerződési feltételeket a könyvkiadóknak, mert a korábbi, szerintük addig elsődlegesen a kiadóknak kedvező feltételeket nem tudnák vállalni. Mindkét cég irányításában változás történt az év elején, a könyvpiacon kívülről érkeztek menedzserek az igazgatói székekbe: Walitschek Csilla a Librihez, Starcz Ákos a Bookline-hoz. Mindkettőjük elsődleges feladata a gazdasági válságban a racionalizálás.

A Libri a tavalyi év hasonló időszakához képest tíz százalékkal van elmaradva, de ez még a válság megnövelte ingerküszöb alatt van. A Bookline kétszázmilliós veszteséggel zárta a tavalyi évet, de az igazgatóváltástól azt várják, hogy az év végére minimum nullszaldós legyen a cég.

A racionalizálás ismertetésük szerint a következőket jelenti: nagyobb árrés, kevesebb kedvezmény, leépítések. A nagyok diktálnak, a kicsik ellenállnak, de valójában nincs más reális lehetőségük, mint némi alkudozás után elfogadni az ajánlatot (a nagy felháborodás miatt a Libri több helyen engedett 60 százalékos ajánlatából), mert egyszerűen nem kerülhetnek le a legnagyobb bolthálózatok polcairól. A magyar könyvpiacon a teljes függetlenség nem kifizetődő.

A Libri haramosan leül a MKKE vezetésével átbeszélni az ügyeket. A nagyok tehát jobban összezárnak, amivel a kis kiadók valószínűleg nem tudják felvenni a harcot. Kérdés, hogy mit tesz az érdekvédőként a képben lévő MKKE.

A legnagyobbról a legtöbb rossz hír

A nagy árrés ellenére a Bookline stabil, a Libri stabil, csak a pécsi Alexandra nem fizet. Vagyis a legnagyobb a legbizonytalanabb, pedig sok kereskedő, kiadó tőle függ, és még a karácsonyi bevételt sem fizették ki. A mostani csatákból kimaradt Alexandráról érkeznek a legrosszabb hírek a piacon. A Pécsi Direkt Kft. például sok kiadónak tartozik decemberi vagy januári pénzzel is, ezek több tízmilliós tartozások is lehetnek. (A cég egyébként se a pontos fizetésről nevezetes.)

A hatalmas birodalmát különböző hitelekből felépítő vállalkozónak az óriásit eső forint tett be, úgy tűnik, több boltot is be kell zárnia, talán egy-két kiadót is kiárusíthat, ráadásul százmillió forintot bukva már korábban kivonult a román piacról, és míg a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. megvásárlásától elállt.

Matyi örök túlélő, tartják róla a szakmában, így a rossz helyzetben is biztosra veszik, hogy nem bukik el, amit megerősít, hogy az Andrássy úton felújított Divatcsarnokban újabb hatalmas, kávéházas könyvesboltot készül nyitni májusban, míg a Libri novemberben adja át legújabb boltját a Skálában. A fejlesztést már évekkel ezelőtt elindította Matyi, így a válságtól függetlenül már nem tud és nem is éri meg neki kiszállni.

Mi várható

A nagy könyvterjesztők és a kiadók kénytelenek lesznek engedni, de a nagyobb árrés marad. A kiadók közül többen jelezték már, hogy nem fogják vagy nem tudják aláírni a szerződést, mert nekik veszíteni valójuk már nincs. A terjesztők bevételeinek a nyolcvan százalékát generáló húsz kiadó megkapja, ami jár nekik, a kicsik közül sokan elállnak az üzlettől, és igyekeznek más módon értékesíteni könyveiket.

Kérdés, mi lesz az Alexandrával, mert a kiadók, nyomdák 2009-10-es éve függ attól, hogy az Alexandra mikor fizet. Ráadásul, ha megroppan a Matyi-birodalom, nem tudni, kiket ránt magával a nyomdáktól a kiadókon át a szerkesztőkig, mert olyan nagy rendszert működtet. Több piaci szereplő szerint is ez lenne a legrosszabb forgatókönyv.

(A Bookline és az Index.hu Zrt. is a Közép-Európai Média és Kiadó Zrt. tulajdonában van.)