Emőke
4 °C
20 °C

Lakatos még mindig a Lencsilányt szereti

2009.05.31. 18:13 Módosítva: 2009.05.31. 19:13
A gőzűrhajók és horrorfigurák mesterét, Lakatos Istvánt korábban csak az Előszezon olvasói ismerték. Idén a Miserere Hominével megkapta a legjobb magyar képregénynek járó Alfabéta-díjat, a különdíjas Dobozváros novellájából pedig regényt követelnek. Gellért-kolosszust is építene egy steampunk Budapesten.

Mi változott meg az Alfabéta-díjad óta?

Nagyanyám előre megmondta, a sok lószar majd meghozza a szerencsémet. Igaza lett. Három hét ganézás után kirúgtak a lovardából, és az utolsó napomon majdnem eltaposott egy ló, de azóta csak pozitív dolgok történtek velem. A Litera és a Könymolyképző is nekem adta a különdíjat az Aranyvackor mesekönyvpályázaton. Pedig a Dobozvárost csak poénból kezdtem el írni, hogy rajzolhassak hozzá valamit. Most úgy néz ki, ebből regény is lehet valamikor. A díjjal járó pénzt viszont még aznap este elittam egy barátommal, akinek ezt ígértem, ha kiadják a Lencsilány-kötetet.

Melyik kiadó adja ki?

Lakatos István, képregényrajzoló (fotó: Nagy M. Hedvig)
Lakatos István, képregényrajzoló (fotó: Nagy M. Hedvig)

A Nyitott Könyvműhely. Halmos Ádám már az Alfabéta-díjátadón megkeresett, rögtön azután, hogy leszédültem a színpadról. A szerződés már kész, a cucc a következő Képregényfesztiválra jön ki. Minimum 72 oldalasnak kell lennie, de most egy kicsit fosok, mert 60 oldal hiányzik. Most még minden Lencsilányhoz húzott vonal fáj.

Miért is?

A fotós lány miatt, aki az igazi Lencsilány. Ez egy régi szerelem, még mindig a hozzá kötődő dolgokból építkezek. Lencsilánynak lennie kell élőben is, különben nem tud működni a történet.

A gőzgépek, a vaskereszt és a vallási téma Mike Mignola hatása?

Részben. Sokat tanultam tőle, kedvelem a rajzstílusát a tudatos egyszerűsítések miatt. Még Hellboy-képregényt is csináltam. A steampunkos Verne-világ viszont egy haverom ötlete volt, ő mondta, hogy lehetnének benne gőzűrhajók. Ehhez adtam hozzá a retro future-stílust a Sky kapitányból. Nagy hatással volt rám Vasember és Darth Vader brutálisan jó steampunk verziója is, de találtam a neten agyondizájnolt buborékautókat, meg képeket arról, milyennek képzelték el a világot a nácik a 40-es évek után.

Lesz még steampunk képregényed?

Persze, nagyon rákattantam a stílusra, még a Lencsilány-kötetben is lesz egy mese, tele gőzgépekkel, varázslókkal, gonosz királylánnyal, és a világ legcsúnyább óriásával. És van egy másik nagy álmom a Lencsilány-történetek mellett: a Táltoslány. Aki persze valahol szintén Lencsilány. Ez egy alternatív világban játszódik, a ’20-as évek mágikusan aktív Budapestjén, ahol Széchenyi tényleg felépítette a Gellért-hegyen a Hungária kolosszust. Zeppelinek is lennének benne, a végén meg Lovecraft csápos szörnyei harcolnak majd a magyar mitológiai lényekkel, meg Szent László lovagseregével, ami addig a Gellért-hegy alatt szunnyadt. De ez még a távoli jövő.

Az igaz, hogy a valódi Lencsilány miatt kerültél a pszichiátriára?

Nagyjából igen. Kiborultam, cigarettacsikkeket nyomtam el a kezemen. Aztán odabent rájöttem, hogy az én problémáim nagyon kicsik a többiekéhez képest. Vicces, hogy bent pont Az Alfa hold klánjait olvastam Philip K. Dicktől. Ez egy olyan bolygón játszódik, ami régen idegszanatórium volt. Dick is volt párszor diliházban.

Egy művésznek kötelező végigjárni az ilyen poklokat?

Igen, mert a rossz élmények jobban beleégnek az emberbe, mint a jók. A Lencsilány-képregények is szomorúak, a fő téma mindig a magány, a kitaszítottság, a szeretet után koldulás, a halál, és a felnőtté válás. De úgy tűnik, ez jön be az olvasóknak. A visszajelzés mindig pozitív.

Gyakran hasonlítanak az olvasóid Tim Burtonhöz?

Elég sokszor, de ez nagy elismerés. A neten már olyat is írtak, hogy a stílusom „Tim Burton és a későszoci magyar mesekönyvek képi világának felezőmerőlegesén helyezkedik el”. Ez találó, mert a Szecskó Tamás-féle Alice tükörországbant rengeteget lapozgattam régen. Meg a Pom Pom-könyveket is. Sajdik Ferenctől vettem át az egérlyukból figyelő, bizarr szemeket. De ez a „Varjúdombi mesék”-stílus csak részben tudatos. Soha nem tanultam rajzolni, egyedül ez a torz látványvilág megy. De nem is akarok megtanulni, mert félek, hogy akkor elveszne a mostani stílusom.

Mivel festesz?

A húgom régi iskolai vízfestékekeivel, mert félek attól, hogy a gép elkurvít. Nem is nagyon értek hozzá, a Műútnak ígért Csáth Géza-adaptációnál, a Fekete csöndnél egy képkockát hap órán keresztül színeztem photoshopban. Ezt festékkel fél óra alatt megcsinálom. Évek óta ugyanazokat az ecseteket használom, meg fapácot, ami csak azért fogyott el egy év alatt, mert véletlenül kiborítottam a felét.

Kaptál negatív kritikát, mikor az Alfabéta-díjas Miserere Hominében megölted Jézust?

Nem, mindenkinek bejött, hogy többféleképpen meg lehet magyarázni az utolsó üres oldalt. Vajon az Inkvizítor tényleg megölte Jézust? Vége lett mindennek, és már csak a nagy büdös semmi van? Ez mind az olvasóra van bízva. Az alapkoncepcióm egy 4 évvel ezelőtti lovagos történet volt, de továbbfejlesztettem, mert úgy voltam vele, ha csinálok egy mesét, arra a kutya sem lesz rá kíváncsi. Így nálam Isten már halott, Jézus is csak egy hatalmas gépezettel tudja életben tartani a világot, mint az istencsászár a Warhammer 40.000-ben. Az egészet 8 hónapig rajzoltam, volt olyan képkocka, amit egy hétig.

Legközelebb mit olvashatunk tőled?

A könyvhétre jön ki a Mátyás királyos kötet, abban két képregényem is lesz. Az egyik a Csecs vitéz, amivel megosztott harmadik díjat nyertem, a másik viszont teljesen új sztori: a Kutyabiznisz. Jászberényi Sándor novellájához készült nyolcoldalas képregény, ami az Egyszer volt Budán kutyavásár rendszerváltás környékére hangolt verziója.

Itt végre kiélhettem a 80-as évek iránti idióta rajongásomat. Mátyásnak Zsigulija van, és mindenki puhadobozos Symphoniát meg Fecskét szív benne. A Képregény Akadémiának ígért magyar Batman-Dredd bíró keverékét viszont attól tartok, nem lesz időm megrajzolni a Pinkhellbe. Pedig kitaláltam hozzá a magyar Jokert is, és egy jelenetet, amiben kisiklik a villamos a Blahán, és belecsapódik a New York palotába.

Lakatos István munkái a neten:

Miserere Homine (Alfabéta-díj)
Dobozváros 1-3. fejezet (Litera és Könyvmolyképző különdíj)
Mátyás király és a csecs vizéz (Mátyás-pályázat 3. hely)
Vasárnap
A kis gyufaárus lány
Lencsilány-történetek

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!