Szilvia
5 °C
16 °C

Híresebb leszel, mint Miki egér

2009.11.13. 20:46
Dargay Attila egyik figurája ezzel áltatta kísérleti egerét, de a múlt rendszerben a képregényeket épp csak megtűrték a hivatalosan is rendes kultúra mellett. A Vuk és a Pom Pom pénteken eltemetett alkotója mégis ott volt Korcsmáros Pál és Zórád Ernő mellett a műfaj első hazai nagyjai között, és rengeteg izgalmas figurája csak papíron jelent meg. Feltúrtuk az elsárgult úttörőújságokat, hogy megkeressük Dargay Svejkjét, a kis Bogáncsot, Rozmár kapitányt és a többieket.

A Vukot és a Lúdas Matyit gyerekkoromban legalább annyiszor megnéztem, mint a Macskafogót, de már a VHS-korszakban, mivel amikor a moziban adták őket, még rugdalózóban kúsztam a rácsos kiságyban. Van viszont Dargay életművének egy olyan része, ami az 1980 után született generációk életéből kimaradt az úttörősíppal és a vörös nyakkendővel együtt: a képregényei.

Lancelot társai a Tábortűzben. Klikk!

Dargay Attila első sorozata Lágyszívű Lancelotról szólt, és 1957-ben jött ki a Tábortűz című ifjúsági lapban, ahol az úttörőlogós borító alatt olyan témák futottak, mint az erdei lopózkodás művészetének hét alapszabálya, vagy a Bihar megyei lidércről szóló képregény. Később Vuk is képregényfiguraként jelent meg először a Fülesben, kilenc évvel a mozifilm előtt. A fekete-fehér életművet a Tábortűz és a Füles mellett a Pajtásból vadásztuk ki Kiss Ferenc útmutatása alapján, aki 1966 óta gyűjti a magyar képregényeket.

Az ágyúgolyó is kedvesen pukkan

"Addig rajzolok, amíg a papíron az alak feleselni nem kezd - nyilatkozta 81-ben a Fülesnek Dargay. - Kérdezek tőle valamit, beszélek hozzá, és amíg nem érzem, hogy válaszol, tudom, hogy rossz. Mihelyt visszabeszél: élni kezd." Pár vonásból álló, kedvesen karikaturisztikus figura Lágyszívű Lancelot, aki a mese elején sárkányvadászatra indul. A stílus rögtön elárulja, hogy a Makk Marcinál nem kevésbé édes főhős a My Little Ponyra emlékeztető paripáján nem 300-as vérengzésre indul.

"Ha Dargay rajzolta volna a Sin Cityt, még abban is bűbájos lett volna mindenki - mondta a rajzfilmesről Kozma Péter, a Karton galéria és képregénymúzeum tulajdonosa. - Kompromisszumok nélküli kedves ember volt, ezért nála a legvéresebb csatajelenetben is virágokat lövöldöznek, és az ágyúgolyó is kedvesen pukkan."

Szóbuborékok sokáig nem jelentek meg a képregényeiben, de ez akkoriban nem is volt általános. A Szuperhősök Magyarországon című szakkönyv szerint Zórád Ernő Winnetoujáig a magyar képregényesek egyáltalán nem is buborékoztak. A műfajban mégis ott volt Dargay az első magyar nagyok között. "Zóráddal, Korcsmárossal, Sebőkkel és Gugival együtt elsőként alkalmazta a képregényes formanyelvet. Vad plánozásokat nem használt, nagyjából mindig ugyanazt a képkivágást tartotta. Ez abból adódik, hogy filmes volt, és ott adott a vászon mérete" - mondta még Kozma.

Dargay Svejkje. Klikk!

Képregényt akkoriban a rajzolók legálisan csak a Vaillant nevű francia újságban olvashattak, mivel 1945 után a kapitalista ponyvát nem engedték át a határon. A lapot Dargayék névre szólóan tetették félre az újságárusnál, és ez is csak azért jöhetett be, mert a francia kommunisták lapja volt. Így terjedt el itthon a Pif és Herkules vagy a Rahan.

Kajla: a magyar Pif

Pif, a francai sztárkutya magyarországi honosítását is Dargayra bízták, a Pajtás magazin tőle rendelte meg Kajla kutyát. A jelleméhez saját kutyáiból is merített, akikről állítólag sok vicces történetet mesélt a munkatársainak a Pannóniában. A Magyar Úttörők Szövetségének központi lapja mai celebeknek kijáró hévvel futtatta címerállatát, 68-ban például a távolba lövő Sólyomszemmel került címlapra, és a szentesi Thermál téeszről is ő tudosított. Kajla szállította a Pajtás magazin olvasói leveleit is, amikben Nagy Marika nyolcadikos tanuló például azt kérdezte: árthat-e az egészségének, ha üvegcsiszolói pályára készül. De ne feledkezzünk meg a Kajla nugátról sem, aminek állítólag borzalmas volt az íze.

Kajla az úttörőkkel evez. Klikk!

Hajóskapitány állán szőrbojt

Bár a propagandának hála Kajla lett Dargay legismertebb képregényes alakja, ennél sokkal eredetibb figurákat is alkotott. Ezek stílusban inkább a Ludas Matyi című vicclap karikatúráihoz, vagy a Pom Pom és A nagy ho-ho-ho-horgász gombócorrú szereplőihez állnak közel, akiket a rajzfilmes Sajdik Ferenccel közösen talált ki. Néha egy szőrcsomó elég volt, hogy figurái egyéniséget kapjanak, Rozmár kapitány arcát is egy pompon teszi jellegzetessé, a Ne hagyd magad, emberke címszereplője meg úgy néz ki, mintha egy borz ájult volna el a fején.

A Rozmár kapitány 71-től futott a Pajtásban. Ez a sorozat azért is figyelemre méltó, mert rejtői humorú szövegeket írt hozzá Peterdi Pál, aki a Szeszélyes évszakok előtt többek között a Ludas Matyi rendszeres szerzője volt. Különben általában a szövegek a Dargay-képregények gyenge pontjai.

Rozmár kapitány Klikk!

Más, mint a többiek

Egy Füles lapozgatása közben a legszembetűnőbb, mennyire elüt Dargay rajzfilmekből hozott világa a többi képregényétől, a rengeteg indiános történettől. Zórád lengén öltözött Mata Harijához hasonlót nem találunk nála, kacérságot csak ritkán engedélyezett, például a Bagdadi tolvajban, aminek az utolsó képkockáján letapizzák Jázmin hercegnő fenekét.

A legnagyobb hatást természetesen Disney tette rá, az amerikai rajzfilmes gyerekbarát szellemiségéhez tartotta magát végig, és inkább a humor felé ment el. "Ezeket a gömbölyű vonalakat Disneytől tanulta el, de nem utánozta - mondta Sajdik Ferenc. - Disney nagy zseni volt különben, mert ezt rajzfilmen könnyebb megmozgatni, mint a szögleteset, és ő ráérzett, hogy ez az igazi."

Egyszer utal is a példaképére Dargay az Űregér című képregényben, ami egy volt náci tudósról szól, aki a háború után Amerikában kísérletez egy űrhajókba való üzemanyaggal, és egy egeret lő ki az űrbe. "Kisöreg, híresebb leszel, mint leszel, mint világhírű rokonod, Mickey Mouse. A Walt Disney-féle. Majd én gondoskodok róla" - biztatja benne a professzor németes akcentussal a közömbös kísérleti alanyt.

Űregér. Klikk!

Vicces még, ahogy a rajzfilmjeiből ismerős gesztusok visszaköszönnek a képregényeiben. A Svejkje például Gusztávra hasonlít, és a kutya, amit Svejk kicicomáz, pont olyan kényeskedő képet vág, mint Loncsár nagyúr Arzéna nevű kényeskedő lánya a Szaffiban. Fekete Istán történeteiből Bogáncsot is megrajzolta, és abban a kis Bogáncs ugyanolyan elárvult fejjel nyüszít az égre, mint a fiatal Vuk. A Nagyidai cigányok, a Bagdadi tolvaj, a Csongor és Tünde szereplői minden feltűnés nélkül átsétálhatnának akár a Lúdas Matyiba vagy a Szaffiba.

Itt is a Vuk a csúcs

A Vuk nemcsak a rajzfilmjei, a képregényei közül is kiemelkedik. A papír alapú változat azért is érdekes, mert a történet több ponton eltér a későbbi filmváltozattól. Arról nem is beszélve, hogy a sima bőrű vadász és a mezőn kaszáló nagy bajszú parasztok még egész alakban szerepelnek benne. "Gazdasági és más okok miatt akkor még nem készülhetett Fekete István regényéből film, de a Fülesnek megrajzoltam a rókatörténetet képregénynek" - nyilatkozta Dargay a mozipremier előtt.

Vuk képregényben. Klikk!

Ebből is látszik, hogy elsősorban rajzfilmes volt. A rajzfilm már akkor is elismert műfajnak számított, a képregényt viszont finoman szólva lesajnálták, és csak a rendszerváltás után kezdett ez a felfogás megtörni itthon. Kevesen tudják például, hogy a rajzfilmesek közül Jankovics Marcell is készített öt képregényt, de egészen az utóbbi évekig teljesen elzárkózott attól, hogy ezek újra nyomtatásba kerüljenek. A Szuperhősök Magyarországon azt írja, Dargay a képregényeit nem is tekintette művészetnek. Sajdik Ferenc ezzel viszont nem ért egyet.

Szeretettel csinálta

"Ezt is szeretettel csinálta, ahogy mindent - mondta róla. - A képregény a legnehezebb műfaj, mert úgy kell rajzolni, hogy mindig ugyanaz az arc nézzen vissza. Nekem ez nem ment, Attilának igen. A képregényeket otthon rajzolta, rajztoll helyett rászokott a fekete gosólytollra, amivel háromszor-négyszer is át kellett húznia a figurákat, ezért elég hosszú ideig dolgozott egy képregényen."

Bár ma már Frank Miller, Alan Moore és a mangák után máshogy mutatnak Dargay képregényes munkái, érdemes miattuk felkutatni a régi Tábortüzeket, Füleseket és Pajtásokat. Ha az ezzel járó időutazásszerű élményt is hozzászámoljuk, duplán megéri.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?