Vilmos
10 °C
22 °C

Szivárványkockából nemzeti kegyhely

2009.11.27. 13:19 Módosítva: 2009-11-27 13:32:46
Székesfehérváron az Árpád-házi királyok egykori koronázótemplomának romja átokverte hely. Nem elég, hogy az egykori pompás bazilikából bokáig érő romokon kívül semmit nem hagyott a történelem, az elmúlt évtizedben sokadszor fut neki a városvezetés és az éppen aktuális kormány egy méltó kegyhely kialakításának. Az Építészfórum cikke a székesfehérvári kegyhely tervpályázatáról.

Először vala a védőtető, a millennium alkalmából egy ipari csarnokra emlékeztető rácsszerkezettel fedték le a romokat. A városlakók szívből utálták az alkotást, és végül kikényszerítették az elbontását, de ettől még a középkori kövek áztak és repedeztek tovább. Most uniós fejlesztési pénzekből jutnak milliárdok az emlékhely kialakítására, de az örökségvédelmi hivatal által már jóváhagyott terv - a középkori bazilika életnagyságú metszete - ismét megbukott a helyiek ellenállásán.

Idén nyáron újabb ötletpályázatot írtak ki a helyszínre, amelynek eredményét november 1-én hozták nyilvánosságra. Az újabb botrány borítékolható: a nyertes terv szivárványszínű kocka a barokk város közepén. Az Építészfórum most publikálta a díjazott pályaműveket,lehet szemezgetni az ötletekből.

Szivárványkocka

A nyertes pályamű tervezői, Csomay Zsófia és Nagy György egy betonból és színes üvegből készült, szivárványszínű kockával jelölnék meg az Árpád-háziak egykori temetkezőhelyét. A felszínen a romokból semmi nem marad látható, csak a megemelt köztéren rendszertelenül szétszórt színes üvegkubusok jelzik, hogy a föld alatt különleges értékek lapulnak. A zsűri szerint a Csomay-Nagy páros terve rendkívül érzékenyen, kevés eszközzel szövi bele a romterületet a várostestbe.

Zöld sírhant

A második díjas terv egy lankás, üdezöld gyeppel borított halmocska, járható üvegfödémekkel körülvéve. A középkori Magyarország sírhantja finoman lebeg a gondosan megőrzött, természetes fényben fürdő romok felett. A Mima Építész Műhely pályaműve csendes merengésre csábít a rég elmúlt dicsőség fölött.

Téglabárka

Az ufóra emlékeztető új Budapest Sportcsarnok révén híressé vált Skardelli György ezúttal egy hatalmas, téglából készült hajót úsztatna be Székesfehérvár barokk házikókból álló belvárosának közepére. A téglabárka tömör falait pontszerűen elszórt lőrések tagolják. A hajószerű tömb fagyott vízre emlékeztető üvegfelület közepén úszkál, monumentalitását a zsűri harmadik díjjal jutalmazta.

Agóra, siló, rendezvénysátor

A vadabb ötletek a kiemelt, megvételben részesített pályaművek között vannak. Óriási, megrepedt, kissé megsüllyedt szellemkatedrális tömzsi lábak erdején lebegve (Építész Stúdió Kft.)? Fa lamellákkal borított, meghökkentő gabonasiló (Archai Kft.)? Fehér rendezvénysátorra emlékeztető oszlopcsarnok, a mennyezetén aranyszínű kereszttel Szent István sírja fölött (Hajnal Építésziroda)? Két egymással feleselő, baljós, szögletes, alul-felül lyukas betontorony (Karácsony Építész Iroda)? A túlzottan merész ötletek sorában talán a legrokonszenvesebb az egykori bazilika formáját követő, téglaburkolatú oszlopcsarnokokkal körülvett városi köztér (Balázs Attila, RB-Stúdió), amely visszaadná a fehérváriaknak az évtizedek óta elzárt-elkerített rommezőt. Az antik stadion formáját felvett római Piazza Navona magyar kiadásának látványtervein repkedő galambok és fekete csuhás papok erősítik az olaszos hangulatot.