Judit
3 °C
7 °C

Szivárványkockából nemzeti kegyhely

2009.11.27. 13:19 Módosítva: 2009-11-27 13:32:46
Székesfehérváron az Árpád-házi királyok egykori koronázótemplomának romja átokverte hely. Nem elég, hogy az egykori pompás bazilikából bokáig érő romokon kívül semmit nem hagyott a történelem, az elmúlt évtizedben sokadszor fut neki a városvezetés és az éppen aktuális kormány egy méltó kegyhely kialakításának. Az Építészfórum cikke a székesfehérvári kegyhely tervpályázatáról.

Először vala a védőtető, a millennium alkalmából egy ipari csarnokra emlékeztető rácsszerkezettel fedték le a romokat. A városlakók szívből utálták az alkotást, és végül kikényszerítették az elbontását, de ettől még a középkori kövek áztak és repedeztek tovább. Most uniós fejlesztési pénzekből jutnak milliárdok az emlékhely kialakítására, de az örökségvédelmi hivatal által már jóváhagyott terv - a középkori bazilika életnagyságú metszete - ismét megbukott a helyiek ellenállásán.

Idén nyáron újabb ötletpályázatot írtak ki a helyszínre, amelynek eredményét november 1-én hozták nyilvánosságra. Az újabb botrány borítékolható: a nyertes terv szivárványszínű kocka a barokk város közepén. Az Építészfórum most publikálta a díjazott pályaműveket,lehet szemezgetni az ötletekből.

Szivárványkocka

A nyertes pályamű tervezői, Csomay Zsófia és Nagy György egy betonból és színes üvegből készült, szivárványszínű kockával jelölnék meg az Árpád-háziak egykori temetkezőhelyét. A felszínen a romokból semmi nem marad látható, csak a megemelt köztéren rendszertelenül szétszórt színes üvegkubusok jelzik, hogy a föld alatt különleges értékek lapulnak. A zsűri szerint a Csomay-Nagy páros terve rendkívül érzékenyen, kevés eszközzel szövi bele a romterületet a várostestbe.

Zöld sírhant

A második díjas terv egy lankás, üdezöld gyeppel borított halmocska, járható üvegfödémekkel körülvéve. A középkori Magyarország sírhantja finoman lebeg a gondosan megőrzött, természetes fényben fürdő romok felett. A Mima Építész Műhely pályaműve csendes merengésre csábít a rég elmúlt dicsőség fölött.

Téglabárka

Az ufóra emlékeztető új Budapest Sportcsarnok révén híressé vált Skardelli György ezúttal egy hatalmas, téglából készült hajót úsztatna be Székesfehérvár barokk házikókból álló belvárosának közepére. A téglabárka tömör falait pontszerűen elszórt lőrések tagolják. A hajószerű tömb fagyott vízre emlékeztető üvegfelület közepén úszkál, monumentalitását a zsűri harmadik díjjal jutalmazta.

Agóra, siló, rendezvénysátor

A vadabb ötletek a kiemelt, megvételben részesített pályaművek között vannak. Óriási, megrepedt, kissé megsüllyedt szellemkatedrális tömzsi lábak erdején lebegve (Építész Stúdió Kft.)? Fa lamellákkal borított, meghökkentő gabonasiló (Archai Kft.)? Fehér rendezvénysátorra emlékeztető oszlopcsarnok, a mennyezetén aranyszínű kereszttel Szent István sírja fölött (Hajnal Építésziroda)? Két egymással feleselő, baljós, szögletes, alul-felül lyukas betontorony (Karácsony Építész Iroda)? A túlzottan merész ötletek sorában talán a legrokonszenvesebb az egykori bazilika formáját követő, téglaburkolatú oszlopcsarnokokkal körülvett városi köztér (Balázs Attila, RB-Stúdió), amely visszaadná a fehérváriaknak az évtizedek óta elzárt-elkerített rommezőt. Az antik stadion formáját felvett római Piazza Navona magyar kiadásának látványtervein repkedő galambok és fekete csuhás papok erősítik az olaszos hangulatot.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?