Menyhért, Mirjam
17 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Milliókat mozgatnak meg a világ sztárkiállításai

2010.04.21. 00:53
2009 leglátogatottabb kiállításai meglepő változásokat jeleznek: előretörnek a kortársak, az eddig nem jegyzett múzeumok, sőt az olyan ellenkulturális mozgalmak is, mint a street art.

Egyelőre nem érezni a recessziót a világ sztárkiállításainak piacán. Az Art Newspaper összeállította 2009 legnézettebb megakiállításainak egész világra kiterjedő listáját, amiből nyilvánvaló, hogy a népszerű művészek és korszakok még mindig milliókat mozgatnak. Az adatokból nemcsak a látogatók továbbra sem lankadó érdeklődése olvasható ki, hanem egy új trend is: a kortársak iránti növekvő érdeklődés. A harminc legtöbb látogatót vonzó kiállításból tizenegy még élő vagy a közelmúltban elhunyt kortárs művész munkáit mutatja be. Tíz kiállítás foglalkozik a látogatómágnes klasszikus művészettel, antik kincsekkel és egyéb csillogó tárgyakkal, kilenc pedig a modern művekkel.

Saatchi London - The Revolution Continues
Saatchi London - The Revolution Continues

Mivel az összesített látogatószám nem reprezentatív, hiszen az egy évig nyitva tartó, de kevésbé izgalmas kiállítás több látogatót vonzhat, mint a két hónapig futó, de hisztérikus hatású sztártárlat, a neves művészeti lap a napi látogatószám alapján rangsorolta a múzeumokat.

Az új iránti fokozott érdeklődést jelzi egy másik meglepő adat. A világ három fontos kulturális központjában, Londonban, Párizsban és Moszkvában egy-egy közelmúltban alapított múzeum került a lista élére, megelőzve a nagy múltú intézményeket. Párizsban a Musée Quai Branly, Londonban a Saatchi, Moszkvában pedig a Garage Centre Moscow kiállítása izgatta fel leginkább a tömegeket.

A moszkvai Garage Central egyik 2009-es kiállítása
A moszkvai Garage Central egyik 2009-es kiállítása

A japánok imádják a múzeumokat

Bármi is a trend, a japánok kiállításhisztériáját nem múlja felül semmi. A világ leglátogatottabb kiállítását 2009-ben Tokióban rendezték, a National Museumban. Japán leghíresebb Buddha-szobrát, az Asurát, és a Kofukudzsi templom más kincseit bemutató kiállításra összesen 946 ezer ember volt kíváncsi, naponta átlagosan 15 960-an. A szent tárgyakat bemutató kiállítást nemcsak kulturális programként fogadták a japánok: a kiállítás idején tömegek imádkoztak a múzeum előtti téren.

Közel hasonló számú ember ment el naponta a Somu császár kincseit bemutató kiállításra Narába. Igaz, a második helyre sorolt tárlatra rövidebb nyitva tartása miatt csupán 299 ezer 294 látogató jutott el, és ezzel nem került a nominálisan legtöbb embert vonzó harminc közé.

table

Több mint 9 ezer napi látogatóval a következő két helyre is japán múzeumok jutottak be. A harmadik leglátogatottabb szintén a dicső japán múlt kincseivel bódította az embereket, a negyedik helyezett a párizsi Louvre 17. századi remekeit mutatta be. Ez a kiállítás lett egyébként abszolút értékben a második leglátogatottabb: 851 ezer japánra hatott igézően a híres francia múzeum neve.

PhotoQuai Biennálé a Quai Branly múzeumban
PhotoQuai Biennálé a Quai Branly múzeumban

A tíz leglátogatottabb közt egyébként öt japán van: a tizedik helyen a National Art Centerben rendezett, A Habsburg monarchia kincsei című tárlata áll. A legjobb harmincban hét japán múzeum van, jelezve a kultúra sajátos helyzetét az országban.

A fejlett nyugatot már nem érdeklik a kincsek

Az eddig jól magyarázható listát az ötödik helyezett zavarja meg. Az etnográfiai múzeumként ismert Musée Quai Branly napi 7868 látogatót fogadott nemzetközi fotókiállításával, megelőzve olyan gigászokat, mint a Grand Palais Picasso-kiállításaí, vagy a Pompidou-ban rendezett Kandinsky. Ezekre napi 7200 és 6500 látogató vásárolt jegyet, a lista hatodik és hetedik helyére tolva a nagy múltú kiállítóhelyeket.

Pippilotti Risk kortárs videóművész kiállítása
Pippilotti Risk kortárs videóművész kiállítása

A franciák után New York következik. Az, hogy Miró a Museum of Modern Artban (MoMa) napi 6300 embert érdekel, természetes. De hogy ugyanitt a kortárs svájci videóművész, Pippilott Rist kiállítására alig kevesebben, napi 6200-an vettek jegyet, jelzi az érdeklődés átrendeződését.

A MoMa tárlatai jelként szolgálhatnak a kulturális trendekre kíváncsiak számára, mivel az adatok szerint a New York-i múzeum rendezi a világ legnépszerűbb kiállításait. A MoMa 2009-ben tíz programmal szerepelt a harminc legjobb közt.

Az elemzők szerint megtévesztő, hogy a Van Gogh és az éjszaka színei című szuperkiállításuk a mindent vivő név ellenére is a kortárs kiállításaik mögött végzett. Ami nem arra utal, hogy az emberek New Yorkban már kiábrándultak Van Gogh-ból, és inkább Ron Aradért, James Ensorért vagy Martin Kippenbergerért rajonganak (mindháromnál napi 5000 körüli látogatót számoltak). Csak azt jelzi, hogy a múzeum pontos belépési időkre szóló jegyekkel és netes vásárlással készült a látogatói rohamra.

Picasso a Grand Palais-ban
Picasso a Grand Palais-ban

A listán stabil helyen állnak a blockbuster nevek: Picasso a Grand Palais-ban, Joaquín Sorolla a Pradóban, Vermeer a Metropilitanben. És persze leradírozhatatlanok a különböző egzotikus helyek (Egyiptom, Afganisztán) kincseivel kecsegtető megatárlatok.

A rombolóművész megdicsőülése

A legjobb harmincba bekerült három olyan kiállítás, amiről eddig azt gondoltuk volna, hogy csak rétegérdeklődésű különcöket mozgat meg, nem pedig látogatók százezreit. A tavalyi év 28. legnépszerűbb tárlatát egy magángaléria, a Saatchi szervezte a kortárs kínai képzőművészettel. Párizsban a Grand Palais Nave föld körüli fotóprojekjét rohamozták meg napi négyezren. És ami igazán meglepő, a világ harmincadik legnépszerűbb kiállítása a masszívan ellenkulturális street artos, Banksy bristoli bemutatója volt.

Az új trendek egyelőre nem ingatták meg a nagy nevű múzeumok státusát, ha az éves látogatószámot nézzük. A legnagyobb sorok továbbra is a Louvre, a British Museum és a Metropolitan Museum of Art előtt kígyóztak.

6 Billion Others a párizsi Grand Palais-ban
6 Billion Others a párizsi Grand Palais-ban

Az elemzők egyelőre nem találták egyértelmű bizonyítékát annak, hogy a múzeumbővítések arányosan növelik-e a látogatószámot. A Prado 2007-ben megnyitott modern szárnya (a klasszikus épület olyan típusú kiegészítése, amely a magyar városvédők szerint nem létezik) csupán 4 ezerrel növelte a látogatószámot. A chicagói Art Institute bővítése után viszont 450 ezerrel több látogatót számoltak év végén.

Az adatok egyelőre csak a kulturális, nem pedig a gazdasági trendekről beszélnek. A válság ugyanis még nem érintette a szervezőket és a szponzorokat, hiszen az ilyen kiállításokat évekkel a megnyitó előtt kezdik el szervezni, azaz a kínálat a krízis előtti helyzetet tükrözi. Az elemzők szerint a hatások az idei évtől lesznek érezhetőek.

A Szépművészeti is a listán

A világ legjobbjainak listáján olvasható néhány kelet-európai múzeum neve is. Napi háromezres, összesen 100 ezres látogatottságával felkerült a tágabb, százas listára a vadonatúj moszkvai Garage Centre Moscow, az a galéria, amit Roman Abramovics ajándékozott barátnőjének. A varsói nemzeti galéria két kiállítással szerepel a felsorolásban.

A nemzetközi számháborúba tavaly bekapcsolódott a Szépművészeti Múzeum, amelynek A nő dícsérete – Alfons Mucha, a szecesszió cseh mestere című kiállítását naponta ezer ember nézte meg, és összesen 70 794-en látták.

Egy érdeklődő megtekinti a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig - Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című kiállítását.
Egy érdeklődő megtekinti a Szépművészeti Múzeum Botticellitől Tizianóig - Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című kiállítását.

A múzeumot 2010-ben még nem fenyegeti a visszaesés, mivel az idén februárban bezárt Bottiellitől Tizianóig, Az itáliai festészet két évszázadának remekművei című tárlatot már naponta 2312-en rohamozták, és összesen 231 277-en látták.

Az összes látogató alapján felállított listában a Szépművészetit a Modem követi a Messiások című kiállítással, amit 74 500-an láttak. A hazai viszonylatban magas szám azért is kiemelendő, mert a múzeum nem a turisták által látogatott fővárosban, hanem Debrecenben található.

A hazai harmadik helyezett meglepő módon a kortárs művészetekre szakosodott Ludwig. Igaz, a listára nem egy üzbég videóművésszel kerültek fel, hanem egy nagy klasszikussal: a Kulturális Minisztérium segítségével szervezett Capa-kiállítással, amit 61 ezren látták. Hogy a trendet érzékeljük, megemlítjük, a nemzetközileg szintén elismert kortárs alkotó, Csörgő Attila csak 13 700 emberre volt magnetikus hatással.

A negyedik helyen a Magyar Nemzeti Galéria áll: 50 ezren voltak a Művészház 1909-1914 című tárlatukon. Az ő valódi helyük a Szépművészeti után van egyébként, mivel a Nemzeti Galériát a Modem és a Ludwig is egy-egy sztárkiállítással előzte meg. A Nemzeti Galéria viszont stabilan hozza a magas látogatószámot: a München magyarul - magyar művészek Münchenben című kiállításukra 48 ezren, Vajda Lajosra 30 ezren látogattak el.

Nem meglepő, hogy a kortárs művészettel foglalkozó Műcsarnok az ötödik helyre került. A Pillanatgépek című programot 11 500-an látogatták.