Vilmos
18 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A Google a könyvzabáló kisgömböc

2010.04.25. 08:09
A Google olyan szörny, ami óránként 1000 oldalt szkennel, és a magyar könyvpiac számára jelenleg még átláthatatlan. A Könyvfesztiválon a digitális könyvkiadás és kereskedelem problémáit és lehetőségeit járták körbe.

A Könyvfesztivál idén csendesebb, kevesebb a fontos megjelenés, és valahogy az állandó Nobel-díj-jelölt izraeli író, Ámosz Oz is kevésbé okoz fennakadást. Ellenben a könyvszakmát régóta foglalkoztató témáról izgalmas konferenciát tartottak az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervezésében: a Google tönkreteszi a magyar digitális könyvkultúrát, és ha igen/nem, akkor mit tegyünk. "A Google volt, van, van és van" - mondta Matyi Dezső, az Alexandra tulajdonosa.

Torrenttalálatok: 12 a 15-ből

"Irtózatosan megrettent ez a szép új világ, mert nem tudom, hol a helyem benne" - kezdte Matyi Dezső vitaindító előadását a digitális könyvek és a torrentek világáról, de mindenekelőtt kijelentette: "szigorú központi behatások kellenek, csak úgy lehet megvédeni a magyar piacot". Ti. a Google-től, a torrentezőktől." Kérdés, mitől kell megvédeni a magyar piacot: a Google lemásolja a könyveket, a books.google.com-on elérhetővé teszi a megállapodás szerint a fülszöveget, részleteket vagy a teljes szöveget, de a kereskedelmi tevékenységből is kér, és mivel indexeli az egész tartalmat, jól kereshetővé válnak ezek a könyvek. Ez egyébként megint a kereskedelmet lendíti fel.

Az Alexandra tulajdonosának előadása az internetet (a Google maga a net) nem a jó dolgok közé sorolta, mert minden könyv felkerül a torrentoldalakra, és itt egy példát is említett: informatikus beosztottjának 15 percet adott, hogy az Alexandra toplistájának első 15 helyezettjét megtalálja magyarul a neten. Tizenkettőt megtalált. "A kalózkodást nem lehet engedni, és én a Google-t is annak tartom." Matyi víziója szerint "mindenki feltehet mindent a netre", így nem lehet eltartani a papír alapú könyveket, sőt a boltokat sem. Kérdés persze, hogy szükség van 88 könyvesboltra az adott láncban, de nagyjából válaszolt rá: "A könyv nem élvezeti cikk, hanem műalkotás, amit az ebook nem fog pótolni."

Ki fogja digitalizálni a magyar szövegkultúrát?

Mindent digitalizálni fognak, de a legrosszabb forgatókönyv, ha ezt a Google teszi, mondta a Budapesti Műszaki Egyetem oktatója, Bodó Balázs is, hiszen akkor ők fogják diktálni a feltételeket. Jobb, ha közös összefogással a könyvtárak, a kiadók és a terjsztők együtt szerepelnek, mert együtt fognak bukni, ha nem oldják meg. Röviden: ha gyorsak vagyunk, és tudjuk, mit akarunk, képesek lehetünk a magunk hasznára fordítani a Google erejét, amely bármikor megjelenhetnek egy szkennelő kamionnal, hozzák az óránként 1000 oldalt szkennelni képes gépüket, hogy a teljes magyar könyvarchívumot digitalizálják. Akkor baj lesz.

2009 októberére tízmillió könyvet másoltak be. A versenytársak, így a Microsoft a Live Search Books projekt keretei között, egymillió darbaig jutottak, amikor 2008 májusában befejezték. Az Europeana év végére érheti el állítólag a 10 millió példányt, de a franciák saját szolgáltatása, a Gallica is közel egymilliónál tart.

Így lett szörny a Google

Az Authors Guild of America és az Association of American Publishers 2005 végén beperelte a Google-t a szerzői jogok durva megsértéséért, mert a védelem alatt álló könyvek teljes tartalmát kimásolta, és saját adatbázisába elmentette, amit nem tehetne. Az amerikai esetet Németországban és Franciaországban is per követte, utóbbinál komolyabb pénzbüntetést is kiróttak. Addig a Google folyamatosan másol, amíg a szerző másképpen nem rendelkezik. A Google az elektronikusan elérhető műveket kereskedelmi célra fel nem használható megkötéssel teszi közzé honlapján, ezen felül digitális vízjelet is alkalmaz dokumentumaiban, mert közkincsekként kezeli a könyveket. A Google 2008 októberében megállapodott a könyvszakmával (Google egyezség), hogy kifizet 125 millió dollárt a feltöltött könyvek után. 2010. június 5-ig lehet visszaigényelni pénzt.

A könyvszakmában a Google az a hatalmas és ismeretlen valami, ami mindent felzabál és a maga céljára fordít, mivel a Google-megállapodás értelmében több millió kötethez lehet online hozzáférést vásárolni, így egész könyveket tudunk olvasni, illetve digitális könyvespolcunkra tenni. Így már sejthető, mennyire variálja meg ez a piacot: a kis kiadóknak nemcsak a túlélést, de újfajta terjesztési modellt is jelenthet, hiszen a sokat emlegetett hosszú farok könyvcímeit könnyebben megtalálják az olvasók.

Bodó szerint ennek a modellnek a mintájára ugyanezt megcsinálhatná bármelyik magyar online könyvterjesztő: beszkennelnek mindent, akinek nem tetszik, kiugorhat a programból, viszont így monopolhelyzetbe kerülnének a kereskedés terén: erősek lennének a keresőben, és jelentős adatbázisuk lenne. "Értem a versenyt, de nem szeretem. Ha nem tisztességes eszközökkel játszik a Google, kormányzati és EU-s összefogást kell sürgetni"  - mondta Starcz Ákos, a Bookline igazgatója a Google Booksról.

A Google a kereső felől közelítette meg a kérdést, de természetesen az eladásban is érdekelt, és a szerzői jogi problémák miatt nem megoldott, hogy ki fizet kinek, és mi történik az árva művekkel, amiket nem lehet szerzőhöz kötni. Erre Gyenge Anikó, a minisztérium szakértője elmondta, a tisztázás elsődleges lesz a közeljövőben a magyar EU-vezetés alatt.

Mit akar a Google Bookscan?

A Könyvtárprojekt célja egyszerű: segíteni a felhasználóknak, hogy megtalálják a keresett könyveket – különösen azokat, amelyek semmilyen más módon nem találhatók vagy már nem kaphatók –, szerzőik és kiadóik jogainak tiszteletben tartása mellett. Végső célunk, hogy a kiadókkal és könyvtárakkal együttműködve létrehozzuk a világ összes nyelvén megjelent valamennyi könyv átfogó, kereshető, virtuális katalógusát, amely a felhasználóknak segít az új könyvek felfedezésében, a kiadóknak pedig az új olvasók megtalálásában. Forrás: Books.Google.com

4600-at sikerült szkennelni

A hatalmas Google kikerülhetetlen, és ezzel szembe kell néznie nemcsak a magyar könyvpiacnak, hanem az olyan állami intézményeknek is, mint az Országos Széchényi Könyvtár, aminek az életét az ekönyvolvasók végképp összezavarják. Az újonnan kinevezett igazgató, Sajó Andrea rögtön az elején kimondta, lehetetlen mindent digitalizálni, de a következő időszakban elsődleges feladata lesz az OSZK-nak, hogy pontos tervet dolgozzon ki arra, hogyan kellene országosan digitalizálnia. Példája szerint az országban egyszerre akár több helyen, több formátumban, különböző minőségben is ugyanazt a Petőfi-kötetet szkennelik, ami nem a leghatékonyabb megoldás, viszont szervezettségben itt tartunk. Az EU által létrehozott közös digitális archívum, az Europeana 4,6 millió dokumentumából Magyarország mindössze 4600-at adott, abból is sokat rossz minőségben (170 dpi-vel másoltak sok mindent, ami mára kevés). Így a szerzői jog csak másodlagos, pedig az még átláthatatlanabb, ebben most nem próbálnék meg rendet tenni.

Sajó kitért arra, hogy annak a megoldását sem látják, hogy a frissen megkapott digitális kötelespéldányokkal mit kezdjenek, mert a lehetősége annak is meglenne, hogy akár rögtön elérhetővé tegyék akár pluszpénzért, akár a beiratkozott felhasználóknak, akár a Várban olvasásra. Ez meg a piac érdekeivel ütközik, mert hiába kerül minden Magyarországon megjelent könyvből egy példány az OSZK-ba, a digitális kiadást összehasonlíthatatlanul többen töltenék le. Az eredti célját tekintve dokumentumgyűjtésre létrehozott OSZK szerepe ezen a ponton változik meg, mert hirtelen szolgáltató lesz belőle, ami Sajó szerint szemléletváltással is jár. Ez talán a nap egyik kulcsmondata is volt: "A könyvtár mindig öncélú volt, csúnyán nézett a felhasználóra, de ez megváltozik. Egy könyvtár sem veszíthet olvasókat."

Jelen pillanatban mindenki fél a Google méretétől és hírétől, pedig a magyar könyvszakmának el kell kezdenie stratégiákat kidolgozni a megoldásra. Különben pórul járnak, míg mi, olvasók csak nyerhetünk.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!