Olivér
5 °C
8 °C

Gép pusztítja a danbrownizált Pécset

2010.05.03. 15:04
A Gép önálló életre kelt Pécsen, de mielőtt teljesen elpusztítaná a várost, az Utópia Kollégium hallgatói megszelídítik. A Krétakör a várost, a történelmet és a kultúrát haszálta fel, hogy háromnapos közösségépítéssel nyomozzon a pécsiség mibenléte után. Ez a lényege annak, hogy Európa Kulturális Fővárosa lett Pécs.

Ritka, csendes, mégis nagyszerű kulturális ünnepe volt a pécsi Európa Kulturális Fővárosa projektnek a hétvégi majális. A Krétakör színházpedagógiai steampunk performansza mozgosította a bányászmúltat, a városlakókat és a színházat, hogy válaszoljon az EKF legfontosabb, még Takács József dolgozatában feltett kérdésre. Arrra, hogy mi a pécsi identitás most, illetve hogyan változott meg.

A Krétakör danbrownizált: fogott egy várost, hozzá történelmi adatokat, hogy izgalmas összeesküvést gyártson az uralkodó Gépről. A nyomozást szerencsére nem a Robert Langdont alakító Tom Hanksre bízták, hanem a nézőkre, akiknek tényleg néhány nyomból kellett összerakniuk a történetet. A háromnapos majális közepén 400 vendég masírozott és értetlenkedett azon, hogy gépek kelnek életre és rombolnak ártatlan lakókocsikat, hogy a falra vetítenek műszakirajz-szerű festményeket, és hogy a végén megszelidítik a Gépet.

Kattintson, ha érdekli a Gép
Fotó: Vermes Kata

Pécs, bánya, multikulturalizmus

Pécsbánya Pécshez tartozik, de az erdei úton megérkezve egy rejtett világ tárul fel a fák között. Ennek elsődleges szervezőtere a bánya volt, mert itt, a Mecsek oldalában található a sokáig fontos szénmedence. A városrészben a 19. században laktak a magyarok mellett cseh-morvák, tótok, bosnyákok, elképesztő sokszínűségben éltek. Az egyik központi alak az a Jaroslav Jicinsky volt, akit a Duna-gőzhajózási Társaság küldött 1912-ben Pécsre, hogy a bányákról fejlesztési tervet készítsen, majd 1930-ig ő vezette a munkálatokat. "Szimbolikus, hogy egy cseh-morva mérnököt hoznak ide, hogy csináljon egy magyar vállalatot. Jacinsky építette ki a távfűtést Pécsen, a munkások saját munkájukkal fűtöttek" - mondta nekünk az performansz rendezője, Schilling Árpád. Aki 15 millió forintból gazdálkodva valósította meg a háromnapos majálist, aminek első napja egy konferencia volt a város, a közösség és színház kapcsolatáról, és a vége a pécsbányai majális. (Mindent a pécsiek csináltak a díszlettől az előadásig, érdemes megnézni a fotókat.)

A Gép az ember ellen

A kettő közötti esemény egy színházi előadás volt a Gróf Széchenyi István aknában. A kőszínházból kimozdulva, igazi színészek nélkül, pécsieket bevonva meséltek el egy történetet az ipari műemlékként védett, elképesztő steampunk-díszletként is működő bányatelepen. A Jacinsky valós történetéből kiinduló fiktív történet főhőse annak az Utópia Kollégiumnak a létrehozója, aminek célja a transzhumán szerkezet, a Gép megalkotása. A baj az, hogy a Gép az ember ellen fordul, és az utódoknak kell megszelidíteniük. A szelidítésről szól a Krétakör darabja, amiben nem az előadás a fontos, hanem a közösségépítés, aminek keretében a várost, a történelmet és a színházat gyúrják egybe.

Mi lehet a túloldalon? Katt!

A Hungarofest az EKF keretén belül a helyi kezdeményezeséket is erősíteni akarta, bevonni a pécsieket, ha már az EKF elég sok területéből az eredeti koncepciótól eltérően ki lettek hagyva. A Krétakör a pécsi egyetem diákjainak segítségével kezdte feldolgozni a bányászmúltat, interjúkat készítettek, ebből is készült anyag. Korábban a a Fazekas Bálint és Szuhay Márton vezette Kulturális Labor Szociális Szövetkezet az Aknát akarta kulturális térré változtatni, nívódíjat is kaptak érte, mesélte Schilling. Itt jöttek ők a képbe, és az ő koncepciójukból kiindulva a bányatervezőjének karakterét formázták tervükbe.

Az említett nyomozás nem könnyű: a bányászzenekarral kísért nyitó jelenetnél megtudjuk az alapokat (Jacinsky, transzhumán gép, szelídítés), de utána fiatalok mondanak a kamerába kevésbé érdekes dolgokat arról, hogyan kellene működnie Pécsnek, hogyan az embereknek, hogyan a világnak. Cigányfiú reppelt, szemüveges fiú okoskodott, és volt egy lány, aki jól bevált Daft Punk-módszert használva saját testén mesélte el, milyen borzalmas a globális felmelegedés és az AIDS. A diákok, vagyis az Utópia Kollégium tagjai a videókon végül is a Gép okozta pusztításról beszélnek.

Életre kel a Gép

Mivel csak ezután léptünk be Alíz gépekkel és porral kirakott transzhumán csodaországába egy vörös függönnyel fedett lukon keresztül, így ezt a részt Schilling Árpád nélkül nem is tudtuk nagyon bekötni a történetünkbe. De ő elmondta, hogy már másfél hónappal ezelőtt elindult az a színházpedagógiai munka, ami ennek a majálisnak a lényege. A diákokat különböző feladatokon és pályázatokon válogatták ki, a várost és a múltat kellett kutatniuk, flashmobot szerveztek az Árkádban, Google-térképpel játszottak. A céljuk az volt, hogy miközben megismerik a város múltját, felfedjék Pécs jelenlegi problémáit. Sikerült is nekik, és a Gép megszelidítése valójában Pécs újraalkotása, és talán folytatódni fog valami hasonló munka a továbbiakban is.

A gonosz toposz

"A Gép megfigyelés alatt tart minket" - recseg a hangszórókból, miközben a lukon túl végre rendes, a Transformers-filmekből ismert, látványos akciójelenetet is láthattunk: előbb egy markoló kelt életre (a mindenben megbúvó Gép), hogy elpusztítsa a szimbolikus jelentésű lakókocsit, majd egy másik gép rúgott egy nagyott a városi társadalomba, füstölt-porzott a bányatelep, a közönség félt és örült, de már voltak elégedetlenkedő hangok. Elsősorban a performanszban szereplő diákok ismerősei jöttek el, akik nehezen rakták össze a nagyon jelképes eseményekből összeállított történetet. Se klasszikus történetvezetés, se színészek, a nézőknek nehéz dolga volt. Schilling bevallotta, gondolkodtak azon, hogy többet magyarázzanak el az előadásból, de ezt végül egy brosúrával megoldották. A rendező fontosnak tartja azt is, hogy a résztvevőkkel beszélni kezdenek majd az ismerősök, így alakul tovább a közösség.

Képek még

A darab legjelentősebb része egy elképesztő csarnokban, egy indusztriális templomban játszódott, ahol megtörtént a Gép megszelídítése. Bár nem lehetett eldönteni, hogy a szelídítésnek örülnek, vagy a Gép hatalmát imádják, mert voltak fúvósok, ütősök, a kobakos gyerekek visszahelyezték a Gépet az eredeti helyére, villámokat szórtak a gépek. Az egész elképesztően látványos volt, mintha nem is a nézőknek, hanem a kameráknak készült volna az előadás (Canonokkal, steadycammel, ezernyi kamerával), a markolós jelenetből alig lehetett látni valamit, ahogy a csarnokban is sok minden rejtve maradt. A Krétakörnek egy dolog róható fel, az elbeszélést annyira redukálták, hogy a nézők alig értettek valamit, pedig ha közösséget építenek a város és a színház összekapcoslásával, akkor igenis ismerniük kell a nézőiket, hiába rakják össze utólag a dolgokat a szóróanyagok segítségével.

Mindezek ellenére a Krétakörnek látszólag sikerült elérnie azt, amit annak idején a pécsiek a civil pályázatukkal el akartak érni. A várost, a történelmet és a kultúrát úgy elgondolni, hogy miközben saját identitásváltozásuk után nyomoznak, megtöltsék valami új tartalommal a pécsiséget. Erről szól ugyanis az EKF-program.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?