Üvegszobor lett az AIDS-ből és a himlőből

Az orvosi folyóiratok lelkesen elmélkednek róluk, olyannyira, hogy a Luke Jerram szobrász által megformált AIDS-vírus még a Wellcome Trust - a Bill és Melinda Gates Alapítvány brit megfelelője - gyűjteményébe is bekerült. A The New York Times járványügyi szakértőjében korántsem keltett elragadtatást az ötlet. "Emberek haltak bele azokba a járványokba, amelyeket ezek a vírusok okoztak, és most 10 ezer dolláros papírnehezékeket csináltak belőlük. Van valami illetlen abban, ha olyasvalaminek a szépségét jelenítik meg, ami ilyen szörnyű dolgokat művel" - magyarázza.

Luke Jerram azzal érvel művei mellett, hogy a mai fiatal brit művészek közül nem is egy esztétikai értékként mutatja be a halált. Példaként Damien Hirst szeletekre trancsírozott, műalkotássá változtatott állatait hozta fel. Az alkotó azonban ezen túlmenő célt is követ. A tudományos sajtó - mondja - mindig színesíti a vírusok képeit, általában a jobb érthetőség kedvéért, de néha csak egyszerűen azért, hogy riasztóbb kinézetet adjon nekik. Mivel részben színvak, úgy érzi, hogy ez torzítja a képet, hiszen az elektronmikroszkóppal készített képek alapjában véve fekete-fehérek, lényegében miniatűr röntgenfelvételek. A vírusok többsége 10 és 300 nanométer nagyságú, a látható fény hullámhosszánál kisebb.

Az alkotó szerint vírusábrázolásai "természetes módon színtelenek". Vázlatait elsőként a Bristoli Egyetem virológusának, Andrew Davidsonnak mutatja be, a szobrokat pedig hivatásos üvegfúvók formálják. Természetesen ő maga is beleszól a modellek alakításába. A sejtfalat átfúró tüskék például (anyaguk a H1N1 vírus H-ja által jelölt hemagglutinin) középkori harci buzogányokként jelennek meg.

Vajon szándékosan azért mutatja így be az influenza vírusát, hogy ijesztőbb legyen a látvány? - veti fel a tüskék láttán a cikk szerzője, hozzáfűzve: elvégre az igazi vírusok az elektronmikroszkóp alatt bolyhos, szabálytalan gömböknek tűnnek.

A felháborodást persze nem feltétlenül a forma váltja ki. Inkább az árcédula az, amely még annál is idegesítőbb, mint az a tudat, hogy a gyönyörű szobrok gyilkos lényeket jelenítenek meg. Korántsem biztos, hogy a vírusok ugyanilyen idegenkedést keltenének, ha potom 8 dolláros plüssjáték formájában forgalmaznák őket...

A művész más alkotásaiból arra lehet következtetni, hogy korántsem szeretett bele annyira a halál témájába, mint számos pályatársa. Amikor korábban összepárosította a művészetet és a tudományt, nem egyszer maga az élet áradt alkotásaiból - például a növényekben keletkező hangokkal készített koncertet -, vagy csodákat jelenített meg. Egy másik előadásán vízzel töltött vinnyogó gömbök szolgáltatták a szférák zenéjét, és Jerram esküszik rá, hogy ehhez a Hold vonzerejét használta fel.

Szobrai ijesztő formáit gyakorlati okokkal támasztja alá: ha mindenben megőrizné az eredeti vírus arányait, eltörnének.

Az ő terve volt az is, hogy New York utcasarkain zongorákat állítsanak fel, amelyeken bárki játszhat. Nyilvánvalóan szereti a látványos akciókat. Emellett azonban odafigyel arra is, hogy mi az eredmény: ez nyilvánvalóan rokonszenvessé teheti őt a tudományos újságírás művelőinek szemében.

"Az egyik művem a Nature valamelyik kiadványának címlapján is szerepelt, de képzelje, a sertésinfluenza-vírust megjelenítő szobrommal az AIDS-t illusztrálták - mondta duzzogva a The New York Times szakértőjének. - Az ember azt hinné, legalább ők értenek hozzá."