Titokban Mel Gibsont várják Pécsre

2010.09.24. 13:42
A pécsi kulturálisfőváros-projekt legfontosabb beruházása, a zene- és konferenciaközpont lenyűgöző épület lesz, ha egyszer elkészül. Formája mellett izgalmas még, hogy hol találnak annyi komolyzene-rajongót, akikkel heti kétszer degeszre lehet tömni a fényűző hangversenytermet. A komplexum decemberben nyit, de mi már most megnéztük.

Vegyes érzésekkel álltunk a pécsi zeneközpont épülő tömbje előtt, és ebben közrejátszott, hogy túl lelkesen zártuk a pécsi presztízsberuházásokat feltérképező túránk első napját. A Tudásközpontról ugyanis nem csak az derült ki, hogy remek kinézetű és használható épület, hanem hogy a kulturálisfőváros-programsorozat végére biztosan elkészül.

De németes munkatempóban hívő szakembernek kell lenni ahhoz, hogy elképzeljük, idén valóban koncerteket fognak tartani ebben a komplexumban. Kétkedésre adott okot a projekt pénzügyi háttere is.

Kattintson a képre!

Az épület látogatásunk idején még vehemensen markoló és betonozó gépek gyűrűjében állt. Május óta eltűnt viszont az állványzat jó része, úgyhogy kiderült: Keller Ferenc, Hőnich Richárd, Fialovszky Tamás és Sólyom Benedek csapata szögletes, csigavonalban csavarodó épületet tervezett. Zömök, felfelé enyhén szűkülő formája, és az egészet tetőtől talpig borító mészkőlapok miatt a koncertközpont azték kultikus építményre emlékeztetheti azokat, akik Mel Gibsonhoz jártak történelemórára.

Az épület emelkedő fala mentén árok vezet a Mecsek panorámája előtt lebegő, széles tetősíkra. Nem kell azonban rettegni attól, hogy az új városvezetés főpapjai itt végzik majd a szocialista kádereket tizedelő, rituális emberáldozataikat. A folyosó ugyanis le lesz zárva, így a drága és fényűző borítású tetőt a keselyűkön kívül nem láthatja senki. Érdeklődtünk, hogy ha már elkészült ez a remek kilátású tető, és történetesen van kényelmes megközelítési útvonal is, akkor miért nem teszik a helyet látványossággá. A kivitelező a korlátok hiányára hivatkozott.

A belső terekhez egyelőre képtelenek voltunk hasonlatokat találni, mert a csupasz betonfalakon még fürtökben dolgoztak a munkások. Annyi biztos, hogy az épület két részből áll. A magot a koncertterem alkotja, amely a budapesti Művészetek Palotájához hasonló módon tulajdonképpen külön épület. Ezt öleli körül a komplexum további termeket tartalmazó héja.

Cseresznyeszínű kapszula

Senki nem szólt nekünk, hogy óvatosan közelítsünk a koncertteremhez, így belépve gyors lefolyású vizuális sokkon mentünk keresztül. A sittporos munkaterületről ugyanis csodás akusztikájú, cseresznyeszínű fával borított kapszulába léptünk be. A koncertterem már szinte kész volt, és mi lenyűgözve álltunk a 999 fős nézőtér szélén. Fényképet itt a kivitelező kérésére nem készíthettünk, így meg kell elégedniük szavainkkal, amelyekkel természetesen nem lehet lefesteni a falak és a mennyezet modernista beütésű, szögletesen tört, de nagyon elegáns formáit. Sem pedig a burkolat szintén szögletes áttöréseit, amelyek mögött a fényforrások keltettek kellemes, narancsos derengést.

A külső héjról annyi állítható biztosan, hogy szeszélyesen dőlő falai izgalmas végeredményt sejtetnek. Amelyet állítólag közvetlen a kulturális főváros vége előtt, még decemberben megismerhetünk.

Komolyzene-fanatikusok rohamára számítanak

Izgatottságra azonban nem csak a határidő ad okot, hanem a koncertközpont működtetése körüli bizonytalanságok is. Egyelőre nem tudni ugyanis, hogy a Pécs méreteihez képest nagy koncertterem hogyan tartja majd el a hétmilliárd forintból felhúzott komplexumot.

A legbiztosabb az lenne, ha a zene- és konferenciaközpont bekerülhetne az államilag támogatott nemzeti intézmények közé. A volt kulturális miniszter, Hiller István ugyan ígéretet tett erre, de nem tudni, milyen mértékben és mikortól állna be az állam az intézmény mögé. Ha az új kormány hajlandó lesz egyáltalán teljesíteni az előző vállalásait.

A zeneközpont vezetése minderről annyit közölt velünk: "a koncertközponttal kapcsolatos állami támogatás mértékét és annak jogi formáját a jövő évi költségvetési törvény tartalmazza majd."

Érdekesség, hogy a 2011-et elemző megvalósíthatósági tanulmány nem számol veszteséggel, de bátor módon a költségvetésbe nem kalkulálja be az állami támogatást sem. Az elképzelés szimpatikus, ugyanakkor mintha túlbecsülné a komolyzene fanatikusainak számát és anyagi potenciálját. A papírok szerint hetente kétszer lesz teltház a komolyzenei koncerteken.

Fotó: Földes András

Orvosok és az EU

A bevétel jó részét egyébként üzleti rendezvényekből remélik. Az épület terei alkalmasak lesznek konferenciákra, mivel a koncerttermek könnyen átalakíthatók, a széksorok a nagy és a kisebb termekben is motorikusan mozgathatók, egyes helyeken még a falakat is át lehet rendezni.

Konkrétumokat azonban nem sikerült megtudnunk a konferenciaprogramról. Jelenleg állítólag orvosi konferenciákról, és a 2011-es EU-elnökséggel összefüggő szakmai találkozókról folynak tárgyalások. A szervezők 2011-re 97 üzleti rendezvényt terveznek.

A jelenlegi ütemterv szerint az első kulturális program december 9-én lesz: Maxim Vengerov vezényli a Pannon Filharmonikusokat, Ránky Dezső pedig ezalatt zongorázik. A hivatalos megnyitót viszont december 16-án tartják: Kocsis Zoltán ad elő egy Liszt-zongoraversenyt. A pécsi Pannon Filharmonikusoknak főnyeremény az intézmény, mivel programjai jó részét rájuk építették.