Ödön
2 °C
11 °C

Miért zárták betonkonténerbe Breuer Marcelt Pécsen?

2010.10.10. 09:17
Pécs világhírű szülötte az építész-dizájner Breuer Marcel, aki semmit nem köszönhet szülővárosának. A város olyan emlékművet emel neki, amely egy kamionutánfutó és egy betonbunker kereszteződésének tűnik. Az ország legbizarrabb szobrát valósíthatják meg Pécsen. Fricska vagy tisztelgés lesz a 15-21 millió forintból tervezett emlékmű?

Vajon mi lehet az kamion utánfutóra emlékeztető dolog, ami méretre ugyan életnagyságú - két méter magas és hat méter hosszú -, viszont betonból készült, a konténert, a kerekeket és az utánfutót is beleértve. Mindez ráadásul Pécs vadonatúj, látványos koncertközpontja előtt áll majd.

Brutális és elgondolkoztató

Nem fárasztjuk vicces megoldásokkal az olvasót, a valóság önmagában is elég meglepő. Emlékműről van szó, amely a világhíres dizájnernek és építésznek, Breuer Marcelnek állít emléket. Mielőtt a kíváncsi vagy felháborodott olvasó elindulna a helyszínre, gyorsan megjegyezzük, hogy a bizarr alkotás élőben még nem látható, csak tervekben létezik. Csákány István képzőművész néhány hete ezzel a projekttel nyerte meg a Breuer-emlékműpályázatot. A megvalósításig hátralévő egy évben mindenesetre lesz idő arra, hogy megemésszük, miként nevezhet bárki egy ipari formavilágú, szürke betonmonstrumot emlékműnek.

bm02

Különösen, hogy az emlékműnek nem csak formája, de működése is rendhagyó. Az utánfutóra helyezett konténer élethű betonmása semmifajta betekintést nem enged a szemlélőnek a belső térbe. Tetején viszont napelemek vannak: az általuk termelt áramnak köszönhetően a konténer üvegbeton falai éjszaka fénylenek a benn felkapcsolódó fényforrásoktól.

A konténer két méter magas, látszóbeton talapzata is tartogat emlékműtől szokatlan elemeket. Középen egy lefolyócső fut a talajba, hátul pedig szennyvíztartály helyezkedik el a konténer alatt, mindkettő éjszaka fénylő üvegbetonból.

Az elmondottak mind jelzik, hogy ami a koncertközpont előtt készül, az valójában nem emlékmű, hiszen nem jelenik meg az emlékezés tárgya, a híres dizájner-építész. De nem tűnnek fel az általa alkotott emblematikus tárgyak sem.

Vigyázzban az emlékmű előtt

Az ellentmondás valójában csak abból adódik, hogy Magyarországon még mindig az emlékműállítás XIX. századi sztenderdjei az elfogadottak. Az emlékmű nálunk a tisztelet megkérdőjelezhetetlen tárgya, amely elé vagy iskolás csoportokat szoktak kiterelni, vagy politikusok PR-eseményeihez szolgálnak háttérként.

bm01

Az emlékmű tehát olyan dolog, ami a környezetétől elszigetelten áll, lehetőleg valamilyen magas talapzaton. Az emberek felnéznek rá, és így kialakul a viszonyrendszer: a posztamensre került alak felmagasztosul, a néző pedig behódol. Az emlékművel folytatott párbeszéd nem cél, sőt káros, mivel az emlékmű a hatalmi reprezentáció szimbóluma, amelyen keresztül az emlékmű állítói kinyilvánítják a követendő eszméket, az alant elvonulók pedig áhítattal adóznak azoknak.

Nyugat-Európában az 50-es, 60-as évek óta az emlékmű a közös emlékezet megteremtésének helye, amely gondolkodást, viszonyulást vár el a nézőtől. Ilyen műből azonban csak néhány készült Magyarországon. Az egyik ismertebb példája az irányzatnak Pauer Gyula Duna parti cipői. A másik, még azoknál is szokatlanabb pedig most épülne meg Pécsen.

Az ismeretlen építész szobra

Hogy a terv még furcsább legyen, az alkotást magának a művésznek a szavai segítenek megérteni. „Az, hogy Marcel Breuer alkotói munkája az építészet és a design területén kiemelkedő, mára vitathatatlan, és ebből fakadóan az is egyértelmű, hogy emlékművet kellene állítani személyének és munkásságának. De közben felmerül a kérdés, hogy mennyire jogos, hogy egy ország illetve egy város, amely különösképpen nem volt részese, nem is támogatta az adott személy pályafutását, halála után egy emlékművel ékesíti magát, azt a látszatot keltve, hogy fontos szerepe volt a sikertörténetében. Marcel Breuer leginkább vakfolt, és azon híres magyarok közé tartozik, akik nem Magyarországon, nem Magyarországról váltak nemzetközileg elismertté. Az emlékműállítással megfogalmazott kritikám viszont nem azt jelenti, hogy emiatt Pécs ne állítson emlékművet Marcel Breuernek, csak azt gondolom, hogy egy emlékmű jó esetben képes ezt az ellentmondást befogadni. Számomra Marcel Breuer hiánya a tervem alapmotívuma és mottója.”

A konténer arra utal, hogy a neves építész-dizájnert most készen, mint csomagolt, cimkézett terméket szállítják vissza Magyarországra. Mi a végeredményhez nem adtunk hozzá semmit, csupán fogyasztói, élvezői vagyunk a javainak.

Vitára számítanak

A mű a Dél-Dunántúli Építészkamara által kiírt meghívásos pályázatra érkezett. Lakner Antal Breuer Marcell-bútorokkal berendezett pihenőparkkal, Várnai Gyula a Whitney múzeum formáját leképező, üvegbeton kiállítótérrel pályázott. Az utóbbihoz volt hasonló a Velencei biennále fődíját elnyerő Andreas Fogarasi munkája, aki egy eredeti Breuer-széket helyezett volna el a térben. Georg Winter minden pécsi által hazavihető kényelmes ülőalkalmatosságot, Gyenis Tibor pedig térfalat alkotó szőlőlugast tervezett. A Mélyi József vezette zsűri egyhangúlag döntött Csákány István terve mellett. A győztes pályázat azonban nem azt jelenti, hogy az emlékmű hamarosan élőben döbbenti meg a lakosságot.

Van esély az emlékmű megvalósulásra egy olyan helyzetben, amikor a hatalom leginkább saját idoljait formálja szoborrá, a közvélemény pedig jellemzően elzárkózik az újtástól? - firtattuk a pályázat kiíróinál.

Horváth András, az építészkamara elnöke szerint a politika a megvalósítás mellett van. A díjat a polgármester adta át a nyertesnek, ami jelzi támogatását. Horvát úgy vélte Páva Zsolt polgármester érti is a művet. „De azt is tudjuk, hogy a mű vitákat fog provokálni. Ezeket meg kell vívni” – volt realista a kamarai elnök.

Előfordulhat, hogy az eszmei harcnál hevesebb csatákat kell vívniuk a finanszírozásért. A projektben részt vevő Pécs2010 Menedzsment Központ 16 millió forintos támogatását, és a 10 milliós szponzori segítséget ugyanis felemésztette a Breuer-pályázat és az azzal párhuzamosan futó Vasarelly-pályázat lebonyolítása.

bm03

A Pécs2010 ügyvezető igazgatója, Ruzsa Csaba, és Horváth András egyaránt azon a véleményen volt, hogy a megvalósításhoz szükséges 15-20 millió forintot szponzoroktól kell előteremteniük. A költségekbe beszállhat a város, és Pécs testvérvárosa, Fellbach, de az összeg jó részét az üzleti szférából várják.

Ha a szponzorkeresés a tervek szerint halad, a szervezők egy év múlva avatnák a szobrot.

Breuer Marcel

Az 1902-ben Pécsen született Breuer Marcel a modern építészet egyik világhírű mestere, a Bauhaus-iskola növendéke volt. Jelentős bútortervezői tevékenysége, főként székei ismertek. Az 1920-as évektől külföldön élt.

Az 1981-ben elhunyt építész több világszerte ismert középület tervezője, legismertebb alkotásai közé tartozik a párizsi UNESCO-palota, a New York-i Amerikai Művészet Whitney Múzeuma, az IBM kutatóközpont épülete Franciaországban.

Breuer 1925-ben a kerékpár kormányának mintájára alkotta meg a csővázas széket, amelynek első változata Wassily-szék néven vált ismertté.

A Wassily-széket sorozatban követték a hasonló szemléletből fakadó acélcső bútorok. Formaviláguk, tiszta részletmegoldásaik új gondolkodásmódot, új stílust eredményeztek.

Breuert a funkcionalista építészet egyik legnagyobb hatású mesterének is tartják. Felhasználta az újszerű technológiák és anyagok adta lehetőségeket, művei a modern művészet racionális felfogását fejezik ki.

Az American Federation of Arts és a Time folyóiratok közös értékelése alapján megkapta a Formaalkotó címet, ezzel bekerült azon 13 építész közé, akik meghatározták a kor építészetét.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?