kedves Andzrej
te, aki keleteurópai hajóról
szálltál át a
Manhattan-i hajóra, s lettél
az Új Világ
legmélyebb értője és kedvelője
aki szerette a
striptease táncosnőket, a Szabadság-szobrot
a basseball-játékosok sikerét, az Empire State Building-et
a túristák könnyelműségét és könnyed halálát
a halhatatlanságnak a művészetből való felszámolását
s hamburgereddel, Marylin-eddel, Jagger-eddel
etted-zabáltad az új világot
s elfogadtad, mint egyensúlyt
az emberi élet egyszerűségét, kényelmét és hülyeségét
a benne rejlő elrendelt értékdemokráciát
Hiányzol!
mert szeretted az egyszerűt, amely felfoghatatlanul furcsa
mint ahogyan mi is sorozatgyártottan keressük a kiutat
te, aki a sorozatgyártásban lelted meg magad s a világ kulcsát
a megváltozhatatlan jövőt
s lettél a hamburgerevés sorozatgyártója,
a Campbell leves sorozatfogyasztója
szorgosan gyártva műveidet Factory-dban
melyben sorozatgyártottad az utóbbi évek vezető művészneveit
a bulikat, a boldogságot, az életet
sorozatgyártva az emberek megindítóan egyszerű álmait
nem kérdőjelezve meg igazukat, csak kicsit máshogyan
kicsit nagyon is máshogyan tartva vissza eléjük,
a Világ elé a tükröt
a popsztárok, modellek, fétisek és az Űr tükrét
a 99 cent-es aranybörtönben
(eszedbejuthatott 12-koronás szülőfalud)
ahol munkád által állítottad a Teremtő elé is
a tükröt
melyen az jócskán elcsodálkozhatott
s kénytelen lehetett elismerni
hogy munkájának tükrét
soha senki addig ily közvetlenül és kegyetlenül nem tartotta elé
s kandikált azután bele kíváncsian
az örökkön kattogó kamerádba
hogy megláthassa magát
akár sokszorosítva
akár egyszerűsítve
akár csak öt percre halhatatlanná válva
életedben és műveidben
Andy Warhova ! - fényképezz tovább !
Nélküled a játék nem érdekes !