Jézus, a király - meztelen

A kétszáz oldalas, olvasmányosan megírt kötet szerzője két újságíró, az Avvenire című katolikus lap munkatársa, Roberto Beretta és Elisabetta Broli. Az előszót Gianfranco Ravasi atya, az egyik legismertebb olasz bibliaszakértő, a Milánói Egyetem tanára írta.

Miért is kellett épp most megszületnie egy ilyen könyvnek? Az MTI római tudósítójának kérdésére Roberto Beretta elmondta: szerzőtársával együtt számba akarta venni, hogy az emberek milyen sok téves információval rendelkeznek a Szentírásban olvasható történetekkel kapcsolatban. A két újságíró nem fedezett fel új dolgokat, hiszen minderről sok komoly tanulmány látott már napvilágot. Inkább a nagyközönséghez akartak szólni, fel kívánták hívni a figyelmét arra, hogy sokmindent hibásan tud.

Az emberek nagy része azt hiszi például, hogy a tiltott gyümölcs alma volt, holott az eredeti forrásban csak gyümölcsről van szó (egyes vallásokban ugyanez fügeként, narancsként, vagy - például a muzulmánoknál - egy pohár borként jelenik meg). Sokan már gyerekkorban úgy tanulták, hogy Jézus december huszonötödikén, éjjel született, holott erről szó sincs a Bibliában. Mint ahogy arra sincs utalás benne, hogy a napkeleti bölcsek (a "mágusok") valóban hárman lettek volna, arról pedig végképp nem lehet olvasni benne, hogy királyok lettek volna (valóban, csak a VI. századtól említik egyháztörténeti szempontból el nem ismert források, hogy Gáspár, Menyhárt és Boldizsár lett volna a nevük). Ezen kívül nem üstökös mutatott nekik utat, hanem egy pontosan meg nem határozott csillag.

Az ágyékkötő tévedés

A köztudatban az él, hogy Krisztus harminchárom éves korában halt meg, holott ez nincs benne a Szentírásban. A későbbi kutatások feltételezik, hogy keresztre feszítésének pillanatában már közel járt a negyvenhez. Nem igaz - legalábbis semmi sem utal rá -, hogy Jézus a Kálvárián háromszor esett volna el. Az evangelisták ugyanakkor arról írnak, hogy ruhái leomlottak, így a kereszten nem lehetett rajta ágyékkötő. Ami Józsefet illeti, ma a legtöbben idős embert képzelnek el, holott amikor Máriát elvette, 18 és 24 év közötti férfi lehetett.

Beretta elmondja: két csoportra osztották a könyvben szereplő ismereteket. Egyik részük olyan, ami az Ószövetségben és az Újszövetségben nem vagy másként szerepel. Másik részük olyan ismeretekre vonatkozik, amelyek benne vannak ugyan a Bibliában, de eltérően értelmezte azokat az utókor. A szerző példaként említi, hogy ma Jézust magas, karcsú, szőke, kékszemű férfinek ismerjük. Ez a kép valószínűleg a bizánci művészet ikononográfiai ábrázolásából maradt ránk. A legújabb kutatások eredményeként azonban a tudósok feltételezik, hogy a Megváltó sokkal inkább mediterrán alkat volt, viszonylag sötét bőrrel, alacsonyabb termettel, fekete hajjal.

Tízparancsolatról beszélünk állandóan, ez nem is tévedés - emlékeztet az újságíró -, csakhogy a zsidó és a keresztény hagyományban eltérő módon tagolódnak a tiltások, valójában összesen tizenegy parancsolatot kell betartania az igaz hívőnek. A kiadó egyébként éppen ezt a kissé hatásvadász címet adta a könyvnek: "A tizenegy parancsolat".

Az Avvenire újságírója szerint a felkutatott tévedések, mítoszok nem a papok, nem az egyház akaratából születtek. A népi szájhagyomány színezte ki a dolgokat, sokszor apokrif (nem hiteles, kétséges eredetű) iratok jelentették ezek forrását. A torzítások, hamis ismeretek leginkább a hagyományokból, az adott korok kulturális szükségleteiből fakadtak - hangoztatja a kutató.

"Az volt a célunk, hogy szórakoztató, olvasmányos formában hassunk olasz olvasóinkra, rávegyük őket, hogy magából a Szentírásból, mint a leghitelesebb forrásból, ne pedig brosúrákból, mesékből merítsék bibliai ismereteiket" - mondta az MTI-nek Roberto Beretta.