Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Jézus, a király - meztelen

2002.10.28. 16:42
Éva soha nem evett almát a Paradicsomban, Jézus nem december 25-én született, a napkeleti bölcsek pedig nem voltak "háromkirályok", és nem üstökös mutatta nekik az utat. Az olasz könyvesboltokban a napokban jelenik meg egy könyv, amely a Bibliával kapcsolatos, a köztudatban makacsul megragadt ilyesfajta tévedéseket, mítoszokat, hamis közhelyeket veszi számba.
A kétszáz oldalas, olvasmányosan megírt kötet szerzője két újságíró, az Avvenire című katolikus lap munkatársa, Roberto Beretta és Elisabetta Broli. Az előszót Gianfranco Ravasi atya, az egyik legismertebb olasz bibliaszakértő, a Milánói Egyetem tanára írta.

Miért is kellett épp most megszületnie egy ilyen könyvnek? Az MTI római tudósítójának kérdésére Roberto Beretta elmondta: szerzőtársával együtt számba akarta venni, hogy az emberek milyen sok téves információval rendelkeznek a Szentírásban olvasható történetekkel kapcsolatban. A két újságíró nem fedezett fel új dolgokat, hiszen minderről sok komoly tanulmány látott már napvilágot. Inkább a nagyközönséghez akartak szólni, fel kívánták hívni a figyelmét arra, hogy sokmindent hibásan tud.

Az emberek nagy része azt hiszi például, hogy a tiltott gyümölcs alma volt, holott az eredeti forrásban csak gyümölcsről van szó (egyes vallásokban ugyanez fügeként, narancsként, vagy - például a muzulmánoknál - egy pohár borként jelenik meg). Sokan már gyerekkorban úgy tanulták, hogy Jézus december huszonötödikén, éjjel született, holott erről szó sincs a Bibliában. Mint ahogy arra sincs utalás benne, hogy a napkeleti bölcsek (a "mágusok") valóban hárman lettek volna, arról pedig végképp nem lehet olvasni benne, hogy királyok lettek volna (valóban, csak a VI. századtól említik egyháztörténeti szempontból el nem ismert források, hogy Gáspár, Menyhárt és Boldizsár lett volna a nevük). Ezen kívül nem üstökös mutatott nekik utat, hanem egy pontosan meg nem határozott csillag.

Az ágyékkötő tévedés
A köztudatban az él, hogy Krisztus harminchárom éves korában halt meg, holott ez nincs benne a Szentírásban. A későbbi kutatások feltételezik, hogy keresztre feszítésének pillanatában már közel járt a negyvenhez. Nem igaz - legalábbis semmi sem utal rá -, hogy Jézus a Kálvárián háromszor esett volna el. Az evangelisták ugyanakkor arról írnak, hogy ruhái leomlottak, így a kereszten nem lehetett rajta ágyékkötő. Ami Józsefet illeti, ma a legtöbben idős embert képzelnek el, holott amikor Máriát elvette, 18 és 24 év közötti férfi lehetett.

Beretta elmondja: két csoportra osztották a könyvben szereplő ismereteket. Egyik részük olyan, ami az Ószövetségben és az Újszövetségben nem vagy másként szerepel. Másik részük olyan ismeretekre vonatkozik, amelyek benne vannak ugyan a Bibliában, de eltérően értelmezte azokat az utókor. A szerző példaként említi, hogy ma Jézust magas, karcsú, szőke, kékszemű férfinek ismerjük. Ez a kép valószínűleg a bizánci művészet ikononográfiai ábrázolásából maradt ránk. A legújabb kutatások eredményeként azonban a tudósok feltételezik, hogy a Megváltó sokkal inkább mediterrán alkat volt, viszonylag sötét bőrrel, alacsonyabb termettel, fekete hajjal.

Tízparancsolatról beszélünk állandóan, ez nem is tévedés - emlékeztet az újságíró -, csakhogy a zsidó és a keresztény hagyományban eltérő módon tagolódnak a tiltások, valójában összesen tizenegy parancsolatot kell betartania az igaz hívőnek. A kiadó egyébként éppen ezt a kissé hatásvadász címet adta a könyvnek: "A tizenegy parancsolat".

Az Avvenire újságírója szerint a felkutatott tévedések, mítoszok nem a papok, nem az egyház akaratából születtek. A népi szájhagyomány színezte ki a dolgokat, sokszor apokrif (nem hiteles, kétséges eredetű) iratok jelentették ezek forrását. A torzítások, hamis ismeretek leginkább a hagyományokból, az adott korok kulturális szükségleteiből fakadtak - hangoztatja a kutató.

"Az volt a célunk, hogy szórakoztató, olvasmányos formában hassunk olasz olvasóinkra, rávegyük őket, hogy magából a Szentírásból, mint a leghitelesebb forrásból, ne pedig brosúrákból, mesékből merítsék bibliai ismereteiket" - mondta az MTI-nek Roberto Beretta.