Szívéhez kap a kiadó

"Kilenc éve kezdtem el írni a könyvet, és kilenc kiadó utasította el" - kezdi Bikácsy Gergely a könyvére hangolni az idős hölgyekből és rajongó diáklányokból álló közönséget. "Egy irodalmi kiadó például arra hivatkozott, hogy irodalmi rétegközönségnek szól" - tér ki röviden a szerző a Saját Róma előéletére.

Szívéhez kap a kiadó

A filmes könyveket felvonultató sorozatban szerepelt már az Urániában Jean Renoir-könyv, vagy egy Fellinit bemutató kötet. Bikácsy írása az Áron kiadónál jelent meg, aminek névadója és vezetője Áron László, az ELTE Filozófia intézetének galambszürke szakállú tanára. Bár a Magyar Filozófiai Szemle kiadására jöttek létre, adtak ki elemzést Bunuel Andalúziai kutyájáról. "Hát hogy ott mi van, az ember a szívéhez kap" - érzékeltette a kiadó a könyv erényeit. A jelen alkotásról az aggodalom lekisebb jele nélkül elmondta, "ez egy értelmiségi könyv, tényleg nem sok mindenkit fog érdekelni, és kevesen veszik meg."

"Nehéz lenne akciófilmet csinálni belőle" - jellemezte a könyvet más megközelítésből Takács József irodalomtörténész, majd Szerb Antal Utas és holdvilágában felfedezte a Saját Rómában "kétségtelenül ott lappangó irodalmi emléket". Bikácsy esszéisztikus Rómáját kisvárosi kocsmák, a villamosok, a római ösztöndíjas elit, és a "római Nagyvárad tér" dominálják.

Filmesztétához illően Bikácsy könyvében a filmet sem kerüli meg, bár a nagy olasz rendezők sorából Antonioni kimaradt a kötetből. "Ki lehet találni, hogy miért. Mert nem szeretem" - fejti meg saját feladványát Bikácsy. Szó esik benne viszont benne Felliniről , akinek Rómaverzióját a bemutató után vetítették az Urániában, vagy Pasolini ellentmondásos haláláról.

A rendező meggyilkolása mögött a közvélemény politkai összeesküvést lát, de Bikácsy egy új elméletet pedzeget, miszerint a nyíltan homoszexuális rendezőt az AS Roma focicsapata iránti rajongása miatt gyilkolták meg az ellenséges, kék mezben játszó Lazio jobboldali szurkolói. Bikácsy szintén az AS Roma drukkere, a vb-n pedig az olaszoknak szorít, bár az esztéta élt a gyanúval, hogy a könyvbemutató estéjén a németek miatt kiesik a csapat. Azóta kiderült, hogy mérkőzésen a házigazda németek maradtak alul.

A könyv nevet, a film halott

"Ez a könyv kinevetne engem, nem szereti a tudományos figurákat" - fejtette ki másutt az irodalomtörténész. Bikácsy erre reagálva később elmondja, "valóban nem kulturális könyvet akartam írni", bár ehhez meg kellett várnunk, hogy a szerző beszélgessen a megjelent ismerősökkel, nehogy azok egy szó nélkül távozzanak.

"A filmről szólva pedig nem szeretem a filmtudományt és a filmesztétikát", folytatja a gondolatmenetet a kiürült kávézóban, majd megtoldja egy vaskosabb megállapítással, "a film alig hogy megszületett, meghal." Erre nagy szemeket meresztünk, így a mozibajárást hozza fel példaként, végül megnyugtat minket: "A mozgókép az élve marad."

Művelt magyar maffia

Rómára visszatérve elmondja, hogy "az elmúlt tíz évben legalább tizenötször voltam ott", majd később hozzátette, "sokat jártam könyvesboltban, könyvtárakban, mert sokat esett az eső." Egyszer sem rabolták ki, mert "arról a 64-es busz híres, de én arra gyalog mentem." Kiderült, ha kirabolják sem maradt volna tétlen, "visszaraboltattam volna a magyar kolduskirállyal. Nagyon nem barátkoztam vele, gyanakvó volt és kemény, mint egy francia idegenlégiós. Hetente egy napot ő is a Magyar Akadémia könyvtárában töltött, akkor levette a koldusruháját és normáisan nézett ki."

"A nyolcas villamost említse meg, az a kedvencem", mondja végül, "ez a fő villamos Rómában, a könyv egyik fejezete, a Harapós nyolcas róla kapta a nevét. A nyolcasnak van saját újságja, fotókkal, beszámolókkal, hogy kit ütött el, mert évente hármat elüt. Az Index fórumán van villamos topik, ott megvitathatják" - bizonyítja Bikácsy, hogy Róma nem feltétlen a művészettörténészek és a katolikus zarándokok terepe.