Polgárháborús fotók: jeles, geometria: elégtelen

"A békeszeretet valójában mit sem jelent,
ha nem ismerjük a háború borzalmait"

A kiállításhoz választott mottó a magyar származású Robert Capa tollából származik. Rajta kívül csak a háború borzalmait átélt katonák ismerhetik közvetlenül a harcterek megdöbbentő világát. Az átélt borzalmakat Capa keretbe zárva, különös érzékenységről árulkodva tárta a nyilvánosság elé. Képein annak ellenére, hogy nem gránát által széttépett testeket, hullákat, és szitává lőtt katonákat mutat, mégis ott van a háború érthetetlen kegyetlensége. Képeinek központjában az ember, egy embertelen világban. Közelség, intimitás, empátia - ez Capa.

A milicista halála

A kiállításon Capa a spanyol polgárháborúban készített fényképei közül közel százharminc látható. A képek címek nélkül - csupán dátum és a helyszín megjelölésével - időrendi sorrendben követik egymást, az önkéntesek bevonulásától a háború okozta pusztulás és menekülők megrendítő menetéig.

Barikádok mögött megbújó férfiak és nők - ujjuk a ravaszon; zsúfolt szobabelső - falatozó milicistákkal; a front hétköznapjai - sakkozó, levelet író katonák; eget kémlelő anya - mellette rettegő lánya; romok - egy téren kolbászoló kutyával és rohanó nővel. S végül a menekülő ezrek, szétlőtt szekerek, zsákon kuporgó kislány: képek egy polgárháborúból, ahol "a könnyek béklyójától szél se rebben / csak a sírás árad szakadatlan." (F. G. Lorca)

A kiállítás május 21-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria földszinti teremsorában.

A Madách Gimnázium padjától Trockij portréjáig Capa Budapesten született 1913-ban Friedmann Endre néven, szüleinek a Városház utcában volt szabóüzletük. Négy elemi után a Madách Imre Gimnázium padjait koptatja, jegyeit tekintve nem túl jó eredménnyel (elsőben megbukott matematikából és ábrázoló geometriából). Még nincs tizennyolc éves, amikor egy baloldali tüntetésen vesz részt, amely következményeként börtönbe kerül és száműzik Magyarországról. Berlinbe megy, a várost Hitler hatalomra jutása után hagyja el. Eleinte fotólaborban dolgozik, első híresebb képét, amelyet a Weltspiegel közöl, Trockijról készíti. Párizsba költözik, ahol André Kertész veszi pártfogásába. A Robert Capa nevet 1936-ban találja ki magának. Először a spanyolországi polgárháborúban szerez hírnevet képeivel, itt készíti el A milicista halála című fotóját (többen megrendezettnek tartották, de Richard Whelan, Capáról írt életrajzi művében és az APERTURE című folyóiratban megjelent cikkében cáfolta ezen vádakat). Fényképezőgépével ott volt a kínai-japán konfliktusnál, második világháború hadszínterein, többek közt a normandiai partraszállásnál is. Megörökítette az elesett Németország nyomorgó embereit, Izrael állam születését. A francia gyarmati harcokról már csak képei térnek haza _