Meghalt Benny Carter

Carter egyike volt azoknak az amerikai fekete muzsikusoknak, akik meg tudták törni Hollywood ellenállását a színes bőrű zeneszerzőkkel szemben. Quincy Jones mondta róla, hogy "az ő vállain" jutottak be a fekete zenészek az őket megillető helyre.

Mindenkivel játszott

Benny Carter hét évtizedes pályafutása során a műfaj legnagyobb alakjaival játszott, a swingtől a modernekig. 1907-ben született New Yorkban, zongorázni tanult, később azonban a szaxofon mellett kötött ki, de a komponálás, a hangszerelés szenvedélyét még első szerelmének köszönhette. 1928-ban már forradalmian új hangszerelést alkalmazott Fletcher Henderson zenekarában a Keep A Song In Your Soul című darabban. A big band-hangzás megújítója volt, ezért későbbi zenekaraiban egymás után szerepeltek kiváló szólisták, akik közül többen a dzsessz meghatározó alakjai lettek, mint Teddy Wilson zongorista, Dizzy Gillespie és Miles Davis trombitások, vagy Max Roach dobos. Davis egyenesen "zeneiskolának" nevezte Cartert. Hangszerelőként dolgozott együtt Duke Ellingtonnal, Benny Goodmannel és Glenn Millerrel is. Szerzeményei közül klasszikussá vált a Blues In My Heart és a When The Lights Are Now.

Fekete-fehér

Ő volt az első, aki a 30-as évek közepén Hollandiában megalakította az első nemzetközi, fehérekből és feketékből álló zenekart. Egy évvel később ő lett a Viharos idő című hollywoodi film komponistája. Ő szerezte a Magyarországon is vetített Sidney Poitier-film, a Buck és a prédikátor zenéjét és számos tv-film muzsikáját is jegyezte.

Magas kora ellenére Benny Carter még a 90-es években is aktív volt, lemezfelvételei készültek és egy alkalommal a Fehér Házban is fellépett: együtt szaxofonozott Bill Clinton elnökkel.

Cartert muzsikustársai, tanítványai végtelenül szerény embernek ismerték meg, aki soha nem hangoztatta saját nagyságát, de minden fellépést ugyanolyan lelkesedéssel várt - írja az MTI..