"Korunk legnagyobb magyar festője volt" - mondta Csernus Tiborról Juhász Ferenc. A festő első portréját 1954-ben éppen Juhász Ferencről készítette. Csernust Párizsban, a montmartre-i temetőben helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontját később közli a család.
Csernus pályája
A grafikusként és festőként is dolgozó Csernus Tibor 1927-ben született Kondoroson, apja lakatosként dolgozott. Csernus az Iparrajziskolában és az Iparművészeti Iskolában grafikát tanult, az utóbbi helyen Sárkány Lóránt volt a mestere. Később a képzőművészeti főiskolán Bernáth Aurélnál tanult festészetet.
A Rákosi- és a Kádár-rendszerben is kapott Munkácsy-díjat (1952, 1963), majd külföldön gyűjtött be elismeréseket, minthogy a hatvanas évek közepétől Párizsban élt. A rendszerváltás után, 1997-ben Kossuth-díjat kapott itthon.
Már 1986-ban újra megjelentek egyébként művei Magyarországon, ekkor a Műcsarnokban rendezhetett tárlatot. Tavaly a Kogart Galériában mutatták be képeit, és az Index is beszámolt erről az izgalmas kiállításról.
Kategorizálás
A XX. századi művészeket általában lehetetlen besorolni egyetlen stílusirányzatba, így van ez Csernussal is. Értelmetlen volna kategorizálni őt, de érdemes megemlíteni, hogy nagyon sokféle hatás érte, a modern festészet, a szocreál, a kubizmus, a szürrealizmus, a neobarokk, az automatista kalligráfia, különböző francia és magyar alkotók is befolyásolták, és Caravaggiót idéző művei is híresek.
Saját festészeti korszakait talán leginkább modern, természetmisztikus-szürrealisztikus és hiperrealista korszakokra lehetne felosztani, élete végén expresszív stílusjegyeket is mutattak munkái.