Betonba ágyazták a papot a Da Vinci-kód rajongói elől

2004.11.17. 17:10
Nálunk is nagyot fut a Da Vinci-kód? Miért temették újra öt köbméter beton alá a közel száz éve halott francia papot? Miért áramlanak a turisták a jeges skót felföldre? Cikkünkben utánanézünk, mekkora biznisz a sikerkönyvkiadás itthon, illetve hogy milyen iparágakat pezsdített fel a jézusmáriás bestseller.
A bestsellerbiznisz kiélezett, a magyar olvasók ízlése kiszámíthatatlan, a piac kicsi, de ha a könyvkiadó egy kötettel telibe talál, akár 15-20 évig is biztos eladásokra számíthat, tudtuk meg a Da Vinci-kód című globális bestseller kiadójától.

A kiadó már a kezdetektől remélte, hogy a világon eddig 17 millió példányban kiadott könyv nálunk is jól fog futni, hiszen a "kultúrtörténettel átitatott kalandregénynek" vannak hagyományai Magyarországon, Umberto Eco és Ken Follett már előkészítette a terepet. A nemzetközi sajtó átszivárgó hírei is segítették bevezetni a regényt - vélte a Gabo vezetője, Földes Tamás. Előfordul persze az is, hogy a külföldi bestsellerek egyáltalán nem nyerik meg a magyar olvasókat.

#alt#
A Gabo akkor figyelt fel a Da Vinci-kódot jegyző Dan Brownra, amikor még csak első könyvét, az Angyalok és démonokat jegyezték a külföldi toplisták.

A sikerkönyvet viszont már nem volt egyszerű megszerezni. Több kiadó is versenyzett érte, és végül licittel dőlt el, ki adhatja ki. Az ügynökségek a piac mérete szerint szabják meg a jogdíjat. Bár a magyar piac egy nagyobb amerikai városénak felel meg, az ügynökség mégis érdekelt abban, hogy kisebb nyelveken is megjelenjen a könyve, hiszen ezek együtt már jelentős közönséget tesznek ki. A fordítások nagy száma pedig emeli a szerző renoméját.

Földes Tamás azt nem árulta el, hány példányban jelentették meg a Da Vinci-kódot.

Újra kellett temetni a papot

A sikerkönyv azonban nem csak direktben hoz bevételeket.

Az olvasók ugye mindent elhisznek, így nem is meglepő, hogy a Da Vinci-kód a könyvbéli Szent Grál-hajsza több állomásán is beindította az összeesküvéselmélet-turizmust. A Daily Telegraph számol be arról, hogy a délkelet-franciországi Rennes-le-Chateau falucskában a turisták és kincskeresők úgy megrohamozták a helyi templomot és temetőt, hogy a helyiek kénytelenek voltak újratemetni egy majdnem száz éve halott papot.

Jean-Francois L'Huilier polgármester elbeszéléséből kiderül, hogy a falu templomához kötődő legenda ispirálhatta Dan Brownt a Da Vinci-kód sztorijának kitalálásakor és ez szabadította rá az őrült Grál-keresők ezreit a településre. A legenda szerint a környéken római település állt, ahová valakik hatalmas kincset rejtettek. Aranyat, Jézus testét, a Szent Grált és egy rakás dokumentumot, melyek azt bizonyítják, hogy Krisztus nem halt meg a kereszten, sőt jócskán túlélte a kellemetlen közjátékot, feleségül vette Mária Magdolnát és Franciaországba menekült.

Az igazi Sauničre

A legenda újabb elemekkel gazdagodott, miután az 1880-as években egy elszegényedett katolikus pap, Berenger Sauničre abbé vette át a plébániát, majd rövidesen érthetetlenül meggazdagodott, felújíttatta a Mária Magdolnának szentelt templomot, aztán 1917-ben, 65 évesen meghalt. Azt pletykálták róla, hogy a titkos dokumentumokkal megzsarolta a Vatikánt. Dan Brown róla nevezte el a Da Vinci-kód első lapjain meggyilkolt kurátort, a regény egyik kulcsszereplőjét.

Amióta megjelent a bestseller, Rennes-le-Chateaut újra elárasztották a feltüzelt Grál-kutatók. A hetvenes években volt az előző csúcsidőszak, amikor a környéken több lyukat is robbantottak a kicskeresők, akik megbolygatták a sírokat is. Tavaly egy bestseller-olvasó csapat kívülről alagutat ásott a templom felé, amit olyan ügyesen álcáztak, hogy csak azon buktak le, amikor megmozdult egy virágágyás. Idén ledöntöttek egy régi síremléket. Ezután kérte Sauničre családja, hogy a papot temessék újra, biztonságosabb helyre, a templom és temető mellett álló múzeum területére. "Most már békében fekszik, egy három és fél tonnás szarkofágban, amit öt köbméter betonnal öntöttünk körbe. Pokoli sok robbanóanyag kell, hogy azon átjussanak" - nyilatkozta a polgármester. A falu persze jócskán profitál is az érdeklődőkből. A turisták száma tavaly 50 százalékkal megugrott és elérte a százhúszezret.

Turisták és szabadkőművesek

#alt#
A skóciai Edinburgh mellett található Rosslyn kápolnát ugyancsak elárasztják a Grál-hívők a könyv megjelenése óta, hiszen a Da Vinci-kód egyik kulcshelyszíne ez a furcsa faragványairól ismert templomocska. Az elhagyatott, sivár helyen álló templomot 1995-ben még csak 9800 turista látogatta meg, tavaly már 38000-en voltak, 2004 végéig pedig 60000 idei kíváncsiskodóra számítanak. A Daily Telegraph riportere kiment a helyszínre, ahol azt tapasztalta, hogy az érkezők elsöprő többsége a bestseller miatt kelt útra, jóllehet ezt többségük mintha szégyellné, ezért általában csak a könyv-ként utalnak rá és ódzkodnak a cím kimondásától. Az első turistacsoport, akikkel a riporter a helyszínen találkozott, egy csapat francia szabadkőműves volt. Ezt a templomot még nem próbálták meg megrongálni, de azt sokan készpénznek veszik, hogy a kápolna alatt óriás föld alatti üreg található, mint a regényben.

Az utazási bizniszt a világ több pontján megpezsdítette a könyv, több amerikai és francia utazási iroda kínál már olyan körutakat, amik a Da Vinci-kód helyszíneit érintik.

Készülnek és készültek ellenkönyvek is, a skót Mark Oxbrow Rosslyn and the Grail (Rosslyn és a Grál) című mítoszromboló kötete nemsokára a piacra kerül. Már kapható a katolikus bloggernek nevezett amerikai Amy Welborn De-coding Da Vinci: The Facts Behind the Fiction of The Da Vinci Code(Da Vinci dekódolása: a Da Vinci-kód fikciója és a tények) című apologetikus munkája. Csakúgy, mint Steve Kellmeyertől a Fact and Fiction in The Da Vinci Code (Tények és fikció a Da Vinci-kódban). Küszöbön a filmváltozat is, a Columbia Pictures jövőre kezdi forgatni a munkát. A rendező Ron Howard, a Willow, az Apollo 13 és az Egy csodálatos elme rendezője, a főszereplő pedig Tom Hanks lesz.