István, Vajk
18 °C
33 °C
Index - In English In English Eng

Kerengő szúfi transz a művházban

2007.04.02. 17:40
Egyedülálló műsort hozott Magyarországra egy török-magyar kulturális egyesület. Az UNESCO 2007-et Rumi, a szúfi szent ember évének, a kerengő dervisek táncos szertartását pedig az emberiség szellemi örökségének nyilvánította. Most a magyarok is betekinthetnek az iszlám egyik kincsébe.

Április 2-án Debrecenben, április 3-án Szegeden, április 4-én Budapesten lépnek fel a konyai Mevlevi dervisek, azaz az iszlám legmélyebben spirituális útját, a szúfi utat követő kerengő dervisek. A táncosokat a török-magyar kulturális kapcsolatokat ápoló Dialógus Platform Egyesület hívta meg, a kétórás Szema-est során az érdeklődők autentikus szúfi zenét hallhatnak, amelyre a török dervisek bemutatják a lelki extázishoz vezető utat.


Kerengő dervisek

A kerengő derviseket legtöbben talán a Baraka című filmből ismerik, illetve akinek volt szerencséje egyiptomi, szíriai, törökországi látogatása során részt venni hasonló esten, az tudhatja milyen különleges élményről van szó, mégha csak kívülállóként is vesz részt benne az ember.

A dervisek története nyolcszáz évvel ezelőttre nyúlik vissza. Mevlana Jalaladdin Muhammad Rumi egy tudós fiaként született 1207. szeptember 30-án Belkh-ben Afganisztánban, később a törökországi Konya városában telepedett le. Mevlana az iszlámon belül az aszkétikus szúfi utat tette a magáévá, költészete és prózai művei ma is ismertek; több száz évvel halála után többen olvassák műveit, mint valaha.

A szúfi felfogás fontos szertartása a Szema, ami Rumi idejéből származik, ám napjainkban is gyakorolják. A Szema közben a dervisek, azaz a szúfi irányzat követői folyamatosan forognak, kezüket és fejüket felfelé tartva, zene kíséretében. Tánc közben lelki extázist élnek át, miközben mintegy önmagukat feladva felolvadnak Istenben. A transzba eső dervisek tehát a tánc közvetítésével kerülnek misztikus kapcsolatba Allahhal. A leghíresebbek kerengő dervisek, a mevlevik, Mevlana követői a törökországi Konya városából, a magyar közönség őket láthatja április első napjaiban.

A Magyarországon korábban még sosem látott produkciót nagy érdeklődés kíséri, a jegyek már csak igen korlátozott számban kaphatók, mondta el az Indexnek Ahmet Akyüz, a programot szervező egyesület ügyintézője. A budapesti program a MOM Park bevásárlóközpont mögött, a Hegyvidéki Művelődési Központban lesz (Csörsz utca 18.), debrecenben a Lovarda, Szegeden a Belvárosi Mozi ad otthont az estnek. A hazai bemutató apropója, hogy az UNESCO 2007-et Rumi évének, a Szema szertartást pedig az emberiség szellemi örökségének nyilvánította.