Megvan az elvi építési engedély Attila, hun király fapalotájának újbóli felépítéséhez a mai Tápiószentmárton területén, ahol a feltételezések szerint az építmény egykor állt, írja az MTI. Ha a palota bejön, Árpád-kori templom és korabeli falu is emelkedhet a csodatévő Attila-domb szomszédságában.
"A 4 milliárd forintos beruházás alapkövét a jövő év közepén rakják le" - közölte a terveket finanszírozó Attila-alapítvány kurátora. Kocsi János szerint dokumentumok bizonyítják, hogy a 400-tól 453-ig élt hun király egy ideig a mai Tápiószentmárton területén fából és kőből épült palotában lakott. Ez adta az ötletet az ősi építmény képzeletbeli másának valóra váltásához, a tervezésre az alapítvány pályázatot írt ki.
Kocsi János Makovecz Imre palotatervével
A pályázat nyertese Haide Tibor építész, aki 6 ezer négyzetméteres területre, főként fából kívánja felépíteni a palotát. Az elképzelés szerint négy, egyenként 28 méter magas torony díszíti majd a különleges épületet, hozzátartozik még egy trónterem, és a felszín alatt egy 2800 négyzetméteres pince. Itt kiállítótermek, vendéglátóhelyek működhetnek majd, és egy időben 2 ezer látogatót fogadhat az időutazásra invitáló építmény.
Tápiószentmártonban Kocsi János futtatta fel Attila legendáját, miután 2000-ben egy családi ebédnél ráébredt, energiát tud közvetíteni. Tevékenysége nyomán az Attila-domb zarándokhellyé vált. A műkedvelő történész ötlete volt a fapalota felépítése is, Kocsi az Attila udvarát is megjárt Prikosz rétor útileírára hivatkozva állítja, az eredeti építmény is Tápiószentmártonban állt.
28 méteres tornyok, trónterem
Kocsi János Makovecz Imre palotatervével
"A megvalósításhoz szükséges pénz egy részét EU-s forrásokból teremtik elő, de jelentkeztek hazai és külföldi befektetők is, hogy részt kívánnak venni a projektben" - ismertette finanszírozási tervét a kurátor.