Előd
7 °C
17 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Csókolózó törpezsiráfok és egyéb extrém épületek

2007.02.10. 09:47
A New York-i sztárépítész, Hani Rashid az Orco ingatlanfejlesztő cég megbízásából egy csókolózó zsiráfpárra emlékeztető dupla tornyot tervezett Újpestre. Az extravagáns épületet Budapest magassági szabályozása miatt azonban újra kellett gondolnia. Az angol-egyiptomi szülőktől származó, Angliában nevelkedett építész azért járt Budapesten, hogy bemutassa építési engedélyre váró munkáját. Hani Rashidot arról is faggattuk, mit gondol a sztárkultuszról, hogy tetszik neki Budapest és miért lázadtak fel a kairói diákok. Interjú.

Nemzetközileg elismert sztárépítészként szokatlan lehetett, hogy visszadobták a Budapestre tervezett toronyházának tervét, és újat kellett készítenie. Az eredeti, dupla toronyházat vagy a kis növésű zsiráfokra emlékeztető terveit érzi jobbnak?

Eredetileg persze a két magas, látványos tornyot szerettem. Nem örültem, hogy a rendezési tervek miatt alacsonyabb megoldást kellett keresnem. De a finomítás közben ráéreztem, hogy a városhoz ez a kisebb, intimebb terv is illik.

Mit gondol Budapest felhőkarcoló-ellenes szabályozásáról? Jelenleg vita folyik a szakma, a politikusok és az érdeklődő városlakók körében, hogy kellenek-e nekünk magasépületek.


Nézze meg az építész tervét is!

Szerintem az előírásokba azt is bele kellene venni, hogy a felhőkarcolók rendben vannak, feltéve, ha azok gyönyörűek. Ebben az esetben nyilván meg kellene határozni a szépség kritériumát. Ez persze csak vicc, de azt azért tudni kell, hogy New York, San Francisco, Frankfurt, Barcelona ilyen ikonikus épületekkel jelölték be magukat a XXI. század világtérképén.

A felhőkarcoló lesz századunk építészetének egyik jellegzetessége, és már egyáltalán nem Európa vagy Amerika a központ. (Egy kutatás szerint 2001 és 2012 közt több felhőkarcoló épül majd világszerte, mint a huszadik században. A szerk.) A napokban Koreában voltam, ahol megbízást kaptunk egy 550 méteres épületre. Ott inkább az a hozzáállás, hogy olyan magas épületeket építsenek, amilyeneket mi tervezni bírunk.

Ilyen megaberuházások építészeként milyennek látja Budapestet?

Budapest szerencsés helyzetben van, mert kicsit későn csatlakozott a játékhoz, és ezért tanulhat más városok hibáiból. Ezek alapján talán könnyebb jó válaszokat adni a XXI. századiság kérdésére.

Budapest egyébként megkapó város. Olyan, mintha egy patinás, szép festményen kellene dolgoznom, amiről azonban el kell először távolítani a rárakódott, oda nem illő rétegeket. Miután feltárult az eredeti kép már csak azt kell eldönteni, hogy a városból történelmi Disneylandet csináljunk, vagy inkább a régi és az új izgalmas kapcsolatát alakítsuk ki. Budapest szépsége szerintem akkor tárul fel igazán, ha sikerül a régit és a kortársat együtt, egyfajta feszültségben bemutatni.

És melyik rétegtől tisztítaná meg a várost?

A szovjet idők emlékei zavaróak. A hivatalok változásellenessége is talán innen eredeztethető. Ellenpéldának azonban ott van Moszkva, ahol nem egyszerűen meg akarnak szabadulni ezektől az emlékektől, hanem túlkompenzálnak. Az extrém giccs rengeteg megnyilvánulásával találkozni.

Ha már kiléptünk Magyarországról, akkor árulja el, a világ melyik részén dolgozik a legszívesebben?


Törpe zsiráf

Ha azt mondom Budapesten, nyilván nem hiszi el. De ha Abu Dhabiban kérdezik ugyanezt, akkor Budapestet mondanám. A globális színtéren dolgozó építészként az a legizgalmasabb, hogy kívülállóként betekinthetek a legkülönbözőbb kultúrák városainak életébe. Minden városnak megvan a sajátos rezonanciája, ami a történelemből, a helyi életből és a városlakók életstílusából tevődik össze. Budapestet azért szeretem, mert ennek a háromnak elég érdekes kombinációja jött létre.

A másik számomra fontos terület New York. Ott élek, de építészként most először van lehetőségem alakítani is rajta. A budapestihez hasonló elhelyezkedésű telekre, a Hudson folyó partjára kell egy épületet terveznem. A harmadik kedvelt területem pedig Prága. Ott is van egy projektünk az itteni épületet is finanszírozó Orcóval.

A listáján akkor nem is szerepel Sanghaj, Moszkva, az Emírségek vagy Peking? Most ezek a legmenőbb területek a nemzetközi építészetben.

Van három nagy projektünk az Emirátusokban, Malajziában és ahogy említettem Koreába. De az ázsiai munkáknak egészen más a dinamikájuk. Nem az intimitásról, a finom megoldásokról szólnak. Ott magamutogató bravúrra van szükség. Ez rendben is van, de számomra a kihívás az, ha egy meglevő dallam mellé kell komponálni valami újat, nem pedig egy harsány szóló megalkotása a cél. Bár mindkettőre alkalmas vagyok, engem az előbbire képeztek.

Honnan jönnek a zenei analógiák? Zenél, esetleg együttese van?

Nincs együttesem. Gyerekkoromban tanultam húros, ütős és fúvós hangszereken. A zenei hasonlatokat egyébként tudatosan használom az oktatásnál, ahogy filmes példákat is. Mielőtt az építészet mellett döntöttem, megfordult a fejemben, hogy a filmet válasszam. A jó építészet sok szempontból közel áll a filmkészítéshez, ahogy a zene is. Mind a három művészeti ág a struktúrákra és a humánumra épül.

Manapság sokan úgy gondolnak az építészetre, mintha csak üzlet, műszaki tervezés és építőmunka lenne. Pedig ez egészben az emberi tényező a legfontosabb. A kihívás pedig az, hogy összhangba hozzuk a humán vonatkozást a műszaki paraméterekkel. Amikor rácsodálkozunk egy épületre, nem azt mondjuk, milyen nagyszerű a terület kihasználása, milyen jó az üvegfelület aránya, vagy milyen remek üzleti döntés eredménye.

Milyen filmek fejezik ki az építészetről vallott nézeteit?


Fotó: Huszi István

Na most megfogott. De legalább elgondolkozom, mert két hét múlva a film és az építészet kapcsolatáról tartok előadást Berlinben. Szóval a francia és német újhullám filmjei, Godard, Truffaut a tér kezelése miatt jutnak eszembe. Aztán ott van Wenders, Herzog. És az antiurbanista filmek, mint például a Szárnyas fejvadász. Ebben a félelem dominál a technikai fejlődéssel, a globalizációval szemben.

Mit gondol a sztárkultuszról, ami egyre inkább uralja a kortárs építészetet? Hasznosnak tartja, mert ráirányítja az emberek figyelmét az épített környezetre, vagy inkább megköti az építészek kezét?

Mindig is voltak híres építészek, például Frank Lloyd Wright vagy Le Corbusier. Ők sokkal problémásabbak, nehezebben kezelhetők voltak, mint néhány mai építészsztár. A marketing, a publicitás oldaláról nézve a mai sztárépítészek nagy nyomásnak vannak kitéve, de ez az építészet mellett a zene, a divat, a média területén is jelentkezik. Ezt a kérdést könnyedén kell venni, mert aki elkezd hinni a saját sajtójában, azt könnyű félrevezetni.

Jelenleg a helyzet egyébként egészségesnek nevezhető, mert a legtöbb mai sztárépítész szakmailag is nagyon jó. Ez persze könnyen megváltozhat.

Ön nem csak ebben számít modernnek, hanem eszközeit tekintve is. Nyilatkozataiban őszinte lelkesedéssel beszél a digitális eszközökről, amelyek szavai szerint forradalmasították az építészetet. Vajon nincs ennek árnyoldala is, azáltal hogy a mai építészek egyre erősebben támaszkodnak a számítógép nyújtotta lehetőségekre?

A számítógép valóban megváltoztatta a szakmánkat, a tervezési folyamatot és nagy hatékonyságot is vitt a munkánkba. De szerintem több félnivalója van annak az építésznek, amelyik nem sajátította el az új módszereket. Úgy járhatnak, mint azok a XIX. századi emberek, akik a lifttől vagy az autótól féltek.

A számítógép-használat csak akkor veszélyes, ha valaki gyors, és sematikus megoldásokat alkalmaz, különösebb gondolat nélkül. Nemrég Kairóban tartottam előadást 800 hallgató előtt, egy olyan egyetemen, ahol nem használtak számítógépeket. Ennek eleinte anyagi okai voltak, később pedig azért nem engedték, mert a tanárok már idegenkedtek az új eszköztől. A diákok - látván, miket hoztunk létre mi - követelni kezdték a számítógép-használatot. Attól féltem, forradalom tör ki az óra végén.