Titkos kazamata a Deák tér alatt

Amikor a kortárs kultúra mélységeiben búvárkodó barátom először invitált a város középpontjában fekvő, föld alatti objektumba, azt gondoltam, hogy talán mégsem olyan járatos a betiltott mozgásszínházak, titkos sztárfestők és féllegális szórakozóhelyek világában. Hiszen még a Gödör nevét is mint valami izgalmas kulturális helyszínét rebegte a telefonba, mintha a Nemzeti Színház mellékterméke nem lenne szerves része a budapesti alterkultúrának.

Csak akkor bizonytalanodtam el, amikor a bejárat helyett szelíden a mélygarázs felé tolt. Amikor némi bolyongás után váratlanul feltárult előttem egy félhomályos repülőgéphangár, úgy éreztem magam, mint Indiana Jones, amikor szembesül azzal, hogy az inkák titokban és a föld alatt mégis megépítették a kormányzati negyedet.

A félhomályos, puritán betonsilóban látogatásomkor egyébként titkos szeánsz folyt. Néhányan aranyszínű köveket lebegtettek, volt, aki homokból jósolt, egy lány pedig a saját körvonalaitól próbált megszabadulni. A történtek írásban nehezen visszaadhatók, nekünk annyit sikerült kiderítenünk, hogy az egész a végtelenről szólt. Nézze meg a rejtélyről készített filmünket, hogy maga találjon magyarázatot.

A felszínre keveredve megkerestem a Gödör vezetőjét, Filep Ákost, mert kíváncsi voltam, hogyan került egy ekkora terem a város középpontja alá, kié ez az egész, és miért csak vudu szertartásokra használják.

A hangárt valójában nem Magyarország titkos tömegpusztító fegyverei számára építették, derült ki, hanem egyszerűen a Nemzeti Színház mélygarázsa lett volna. Az építmény a politikai szkander eredményeképpen az örök elfeledettségre ítéltetett volna, ha a Gödör vezetői nem látják meg benne a lehetőséget.

A hangárral már a terület felújításakor foglalkoztak. A 2000-től 2002-ig tartó munkálatok során ugyanis nem csak a parkot és a ma ismert szórakozóhelyet alakították ki. Megcsinálták a betonsiló padlóját is, és a későbbi felhasználást megelőlegezve a plafonra és a falakra díszletek, világítás rögzítésére alkalmas fémszerkezetet szereltek fel.

A további fejlesztést azonban keresztülhúzta a hangár rendezetlen tulajdonjogi helyzete. A betonnal bélelt lyuk körüli földterület ugyanis a fővárosé, maga a beton és a lyuk viszont az államé. Azon belül a kulturális minisztérium tulajdonában van az építmény.

Filep elmondta, hogy készen állnak a hangár műszaki fejlesztésére, arra, hogy lég- és világítástechnikával lássák el a helyiséget, így az alkalmassá válik színházi előadások és koncertek rendezésére.

"Ha ez megvalósul, akkor a mai Gödör csak az előcsarnoka lesz ennek a kulturális intézménynek" - érzékeltette Filep a beruházás súlyát.

A használatbavételi engedély megszerzéséhez szükséges jóváhagyásokra azonban öt éve vár a Gödör, bár tudomásuk szerint a minisztérium hamarosan döntést hoz az ügyben.

Kíváncsiak lettünk volna arra is, hogy mik a kulturális tárca tervei a központi elhelyezkedésű építmény hasznosításával kapcsolatban, de választ egyelőre nem kaptunk.