Eltáncolt kortünetek

A KOMPmÁNIA Társulat látványos, meglepő tér-idő utazásra hívja nézőit. A /Verziók a sokunkban megfogalmazódó kérdéseket, kétségeket sűrítve, a mozdulat, a test nyelvén ábrázolja. Tér és idő fogalma az elmúlt két évtizedben hatalmas átalakuláson ment át: relatívvá vált a "messze", a "közel", a "régmúlt", a "jövő". Fogalmaink elkoptak, elhasználódtak, a változás elébe ment az emberi felfogóképességnek. Ezek a változások, akárcsak tempójuk, óriási zavart okoztak azok fejében, akik előidézték őket: ez a zavarodottság ugyanúgy érzékelhető a politikában, gazdaságban, mint a kulturális életben.

E sajátos tér-idő sűrűsödés a /Verziók kiindulópontja, ez határozza meg szerkezetét is. Minél rövidebb életű valami, annál több kérdést vet fel jelentésének, interpretálásának lehetősége. Fényképszerű koreográfiák, szimbolikus, személyes tárgyak, sajátos események kerülnek az elmélkedés, az emlékezés fókuszába, amelynek segítségével mind mélyebbre merülhetünk önmagunkban.

Mit is nevezünk divatnak? Divat az adott korszakra érvényes, a kultúra külső megjelenési formáját befolyásoló általános nézet. De divat az öltözködés, az egyén megjelenési formájának trendje is. Az öltözék pedig sokat tud mondani, kiváltképp, ha érvényesnek tekintjük azt, hogy a divat titkos gondolatokat leplez le. Az előadásban ezek tágabb és szűkebb definícióinak is helye lesz.

Csabai Attila koreográfus a koncepcióról "Kutatok a művészek, tudósok után, akik démonként, párhuzamos világok követeként, változások erjesztőjeként működnek saját felségterületükön. Hiszek a létezésükben, ezért keresésem során kameraként igyekszem működni: saját mozgásomat így hozom összhangba a démonéval. Izgat a gondolat, hogy minden transzparens, minden átlátható. A szürrealizmussal kezdődő posztmodern művészet legjobb pillanataiban azt mutatja be, hogy a láthatóság zónái folyamatosan változnak. Ha ezt elfogadjuk, akkor már változó identitás-zónákkal is rendelkezünk. A táncos egybeolvadása felvett karakterével a teljes átláthatóság illúzióját erősíti. Egyéni létünkben mindannyian számtalan zónával rendelkezünk, saját láthatóságunk is folyamatosan változik."

Az előadás jelmezei, ruhái (melyek a divat történetének állomásai közül is számosat megjelenítenek) a játékosok második bőreként szerepelnek. Viselkedésüket alapvetően befolyásolják. Mozdulataik erotikája test és mez "összejátszásából" fakad. A szexuális fantázia, a vágy széttöri bilincseit, ruha és test összekeveredik, egymásba olvad hús és szövet. A test anyagai, csont, a bőr, a hús "egy síkra" kerülnek a ruha anyagaival, a szaténnal, a selyemmel, a szintetikus szövetekkel. A ruha gyűrődései nem különböznek a bőr ráncaitól. A kompozíciók beállításai olyan hatást keltenek, mintha előadóik bármely pillanatban kiugorhatnának ruháikból, megszabadult örömmel maguk mögött hagyva azokat.

A szépségideál folyamatosan változik; az előadás képi változékonyságában is mindig ott rejtőzik végérvényességének egyébként teljesen hamis ígérete. A /Verziók minden karaktere hordozza egy bizonyos emberi test esztétikai ideáljának "mércéit". Ez a külső megjelenésre, a mozdulatokra egyformán érvényes. Ez a sokszólamúság leginkább az előadás igen eltérő alkatú táncosnőinél figyelhető meg.

A halmozott, torlódó képi világ sérülékenységünkre, kiszolgáltatottságunkra hívja fel a figyelmet. Szerkezete nem lineáris, hanem körkörös: nincs kezdete, ahogyan vége sem. A kubizmus felfogását érvényesíti, amely szerint az idő egyidejűségként értelmezhető. A múlt és jövő közti különbség eltörlésével minden jelen idejűvé válik, egyszerre történik meg. Ám a jövő felett nincs hatalmunk: belénk hatol, nincs erőnk, hatalmunk fölötte. Történetünk pedig nem adható tovább, csak létrehozható.

Koreográfus: Csabai Attila
Dramaturg / ötlet: Deryck Cooke - Mahler kutató jegyzetei nyomán
Előadók: Báder Nikolett, Csabai Attila, Domokos Flóra, Duda Éva, Gresó Nikoletta, Gergye Krisztián, Kulcsár Vajda Enikő, Miriam Friedrich, Szabó Csongor, Szenczi Fruzsina, Scheer Magda, Szász Dániel, Petyi János, Pintér Gábor
Díszlet: Bedőcs Imre
Művészeti munkatárs: Bor Adrienne

Trafó Kortárs Művészetek Háza
2002. december 6-8. 20 h.