Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Klassz cikkek
Szépirodalmi nagyhatalom vagyunk, ez nemcsak az egymást érő könyvfesztiválokból, hanem a könyveladási adatokból is kiderül.
Tizenegymilliárd forint irodalomra
Tavaly Magyarországon több mint 62 milliárd forintért vásároltunk könyvet és ennek 17,8 százalékát szépirodalomra költöttük. Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója szerint ez az arány Európában egyedülálló. A 2005-ös könyveladási statisztikák szerint nem csökkent az olvasási kedv, hiszen az eladás 7,8 százalékos könyveladási növekedés jóval nagyobb az inflációnál.
|
Magyarországon meglepően nőtt az irodalmat fogyasztók száma az utóbbi évtizedben, régen azt mondták, hogy a líra országa vagyunk, mára a próza országává lettünk - nyilatkozta az Indexnek Zentai Péter László. Ennek megfelelően a szépirodalmi és a bestseller irodalmi eladási listák élén tavaly Paolo Coelho Az alkimista című könyve és Dan Brown Da Vinci-kódja állt, őket követte a Raj Frank Schätzingtől, majd a magyarok közül Szabó Magda, Esterházy Péter, Nádas Péter, Márai Sándor egy-egy könyve.
A sajtóban hétről hétre megjelenő könyveladási toplisták azonban csalókák. A Fókusz listája például csak egy könyvesbolt, a Rákóczi úti nagyáruház adatait tartalmazza, ezért az ő listájuk élére már 13-30 eladott példánnyal is fel lehet kerülni. Viszont az ő kínálatuk nagyobb a konkurens Librinél, hiszen közel 1300 kiadó könyveit árulják. A Libri toplistájára több száz példánnyal lehet felkerülni, ők a teljes bolthálózat plusz az online értékesítés számítógépes adatbázisai alapján mondják meg hétről hétre, hogy mi az aktuális trend. A két nagy könyvforgalmazó legfrissebb toplistáját most Lőrincz L. László, Mireille Giuliano, Dan Brown, valamint C. S. Lewis, Arthur Golden és Kertész Imre vezeti.
Kevesebben, többet
A szépen hangzó adatokat ugyanakkor kellően árnyalja a Tárki legutóbbi felmérése, mely szerint ma csökkent az olvasásra fordított idő, kevesebb ember vásárol könyvet, bár többet költ rá, valamint az, hogy egyes vélemények szerint ma túltermelési válság is van a könyvpiacon. Gál Katalin, a Vincze Kiadó vezetője szerint például "Magyarországon négyszer annyi könyvet adnak ki, mint amennyire igény van". Tavaly például közel 13 ezerféle könyvcím jelent meg több mint negyvenmillió példányban, ez "franciaországi szint".
Általánosan elfogadott nézet, hogy a plázák megjelenésével kezdődött el a könyvkiadási őrület, mivel a bevásárlóközpontokban nyílt nagy könyváruházakat fel kellett tölteni. A plázák sok könyvet rendeltek, nagy példányszámban, miközben a kereslet ugyan nőtt, de nem a piacra kerülő címek arányában.
|
A Libri és a Fókusz más-más módon küzd meg ezzel a válsággal. A Libri "kiemelt figyelmet szentel annak, hogy olyan minőségű könyvválasztékot nyújtson, amely eléri a vásárlók által támasztott minőségi határvonalat" - nyilatkozta az Indexnek Horváth Gabriella kommunikációs vezető. Míg a Fókusz szerint nincs válság és ők mindent beengednek boltjaik polcaira. Papp Miklós, a Fókusz Könyváruház boltigazgatója szerint a probléma inkább az, hogy túl sok ponyva jelenik meg, ami ha megfelelő reklámmal párosul, akkor nyerő, ha nem, akkor elbukik.
Szerinte dömping van ifjúsági és gyerekkönyvekből is, nem lenne szükség ennyire, mert sok az átfedés és a könyvek kiütik egymást. Papp ugyanakkor elmondta, hogy a túltermelési válságnak az is az oka, hogy a nyomdatechnikánál párezres példányszám alá nem érdemes menni. Erre a digitális nyomtatás lesz a megoldás - mellyel egy könyvből akár egy példányt is lehet nyomtatni - és így azonos címszám mellett, kevesebb példányban, jobb elosztással jelenhetnek majd meg a könyvek.
Tönkremehetnek a könyvesboltok
A könyvpiacra ezen kívül még két nyomás nehezedik: az egyik az online értékesítés növekedése, a másik pedig az áruházláncok mindenkit leverő árkedvezményei. Könyvesboltok százai mehetnek tönkre, ha beválik az a jóslat, hogy az idén robbanásszerűen megnő az online könyvértékesítés. Tavaly a négy legnagyobb cég forgalma elérte az egymilliárd forintot, és ebből ketten, a Bookline és az Alexandra 2004-hez képest egyenesen árbevételük megduplázódásáról számoltak be. A hirtelen megugrás oka a szélessávú internetelérés elterjedése, illetve az, hogy a felhasználók száma most érte el a kritikus tömeget.
De már a könyvszakmát is elérte az a folyamat, amely az élelmiszer- és iparcikk-kereskedelemben lezajlott: a szakboltok, -hálózatok létét veszélyeztetik a nagy bevásárlóközpontok. Az áruházláncok - például Auchan, Tesco - dömpingáras könyvterjesztése ellen felemelte már a szavát a Libri és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése is. A mintegy másfél száz céget tömörítő egyesülés tagjai korábban megállapodtak, hogy új könyvet fél évig nem lehet leszállított áron eladni, ennek a szervezetnek az áruházláncok azonban nem tagjai. Zentai szerint a "kíméletlen árengedményverseny" elharapózása miatt sok könyves cég tönkremehet, és kárba veszhet a hatalmas költségekkel mára létrejött könyvkereskedelmi infrastruktúra.
De azért szomorkodni nem kell, sokan állítják, több évtizedig kitart még a hagyományos magyar oktatási rendszernek köszönhető olvasásszeretet, és ha a piac át is alakul, az olvasók nagy része és a - például csütörtökön nyíló - könyvfesztivál is megmarad.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
