Árpád
-2 °C
3 °C

Amikor az oroszok képviselik a Nyugatot

2000.11.13. 18:59
A tizenhat éve működő híres dél-koreai társulat produkciójában Nyugat és Kelet szépségei elegyednek - csúcsszínvonalon. Oleg Vinogradov művészeti igazgató személye garantálja a klasszikus ,,orosz" hagyományok folytatását - ami a távolkeleti táncosok adottságaival és fegyelmével együtt a műfaj tökéletes megvalósulását eredményezi.
Csúcsszínvonalon
Keleti könnyedség és klasszikus tánctechnika, ragyogó színek és tökéletesre csiszolt mozdulatok; cseng-bong a romantikus zene és igazából már nem is hiányzik a cselekmény ... Ez a műfaj nem erről szól. A szöuli társulat a klasszikus, XIX. század végi orosz balett hagyományait követi és ápolja.

A búsképű lovag története inspirálta Marius Petipa és Ludvig Minkus balettjét, melyet 1869-ben mutattak be először Moszkvában. Petipa akkor már évek óta ünnepelt koreográfus, Minkus pedig már számos sikeres baletthez írt zenét. Cervantes művének csak egyetlen epizódja elevenedik meg a színpadon, egy kedves szerelmi mese: a vendéglős lányát, Kitrit a gazdag Gamache-hoz akarja feleségül adni, pedig a lány a csóró Basilt szereti. Természetesen a csalafinta fiatalok túljárnak a papa eszén és végül Kitri és Basil kézfogóját ünnepli a vendégsereg.

A nem túl eseménydús történet valójában csak ürügyet szolgáltat a kifinomult balett-technika bemutatására: cselekményes mozzanatok épp csak jelzésszerűen vannak jelen a táncszámok - szólók, duettek, csoportos táncok, megint szóló, újabb kettős, és így tovább - között. A gyönyörű jelmezek és a fülbemászó muzsika mind ezt a látványszerüséget erősítik: a néző ne a nagy érzelmeket vagy a rejtett mélyebb értelmet keresse a mozdulatok mögött - a mozgás maga, az emberi test szépsége és megfegyelmezése maga az esztétikai élmény forrása.

A 16 éve működő dél-koreai társulat megérdemli hírnevét, produkciójukban nyugat és kelet szépsége elegyedik - csúcsszínvonalon. Oleg Vinogradov művészeti igazgató személye garantálja a klasszikus ,,orosz" hagyományok folytatását - ami a távolkeleti táncosok adottságaival és fegyelmével együtt e műfaj tökéletes előadásához vezet. Ez persze közhely. A társulat nemzetközi, és nem csak a koreai lányok könnyedek és törékenyek. De pontosságuk (itt tényleg mindenki egyformán emeli a lábát!) és precizitásuk óhatatlanul a keleti mentalitást juttatja a néző eszébe. A pontosságban szerepe van Pavel Bubelnikov karmesternek is, aki a zenekart halálos pontossággal igazítja a táncosok mozdulataihoz.

A spanyol tárgyú történet remek alkalom a látványos, színes jelmezek felvonultatására. A vörös-sárga kombináció óhatatlanul a társulat hazáját juttatja az ember eszébe, a tündérvilág rózsaszín tütüjei Don Quijote álmában viszont mintha egy impresszionista festményről léptek volna ki a színpadra... Mindez persze mit sem érne a remek táncosok nélkül: Eun-Sun Jun Kiri szerepében bájos és törékeny, Dragos Mihalcea Basilként magával ragadóan könnyed és sármos.

Hogy valaki szereti-e a klasszikus balettet, ízlés dolga, amint hogy művészi üzenetének aktualitása is megkérdőjelezhető. Az viszont kétségtelen, hogy e műfajban a dél-koreai társulat tökéletes produkciót mutatott be: látni mindenesetre pompás élmény volt.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?