'Tavaszi áldozat' a nemi szerepek ellen

A nemi szerepek és az öregség kérdéskörével foglalkozó Katarzyna Kozyra lengyel művésznő egyik legmarkánsabb munkáját mutatja be a Ludwig Múzeum. Tavaszi áldozat című művében Kozyra egy Nyizsinszkij által koreografált balettet dolgoz fel, filmes és digitális eszközökkel. A felkavaró munkának már az eredetije is nagy visszhangot keltett premierje idején, 1913-ban. Vaclav Nyizsinszkij szokatlan koreográfiája, a darabos, szögletes mozdulatok miatt végül botrányba fulladt a párizsi bemutatón.

A balett, ami annak idején felrúgta a tánc szabályait, most Kozyra értelmezésében gondolkodásunk tabuit és a megszokott társadalmi szerepeket kritizálja. Idős fiatalt, férfi nőt, nőt férfi alakít, aláásva az identitás biológiai alapon történő meghatározottságát. A művész - mint más munkáiban is - szembesíti a nézőt a ruhátlan öreg test látványával.

A Sztravinszkij zenéjére koreografált balett története ősi pogány szláv rítusokon alapul. Egy falu lakói közül minden évben kiválasztanak egy lányt, hogy táncával fölébressze téli álmából a földet. A Kiválasztott tánca egyúttal áldozati tánc is, a lánynak halálra kell táncolnia magát, csak ettől éled fel a föld, ekkor tavaszodik ki.

Katarzyna Kozyra 1999-2000-ben készített Tavaszi áldozat című művében a szerepeket fiatalok helyett meztelen idős emberek táncolják, a nők férfi, a férfiak női genitáliákkal vannak felruházva. A filmezés során a táncosok a földön fekve mozogtak, majd kompjúter animációval fűzték egybe a mozgásfázisokat. A technológia fiatalsággal és élettel tölti meg a gyors mozgásra már nem képes testeket.

"Az én öregjeim passzív testek, bábuk, amelyeket én hajlítgatok. Felhasználom a testüket, és szembeszállok azzal a meggyőződéssel, hogy az ember önrendelkező, önmagáról döntő lény. Itt csak a test van jelen, az akarattól megfosztott test. És mégis mozog."

Katarzyna Kozyra - Tavaszi áldozat / Rite of Spring
Ludwig Múzeum - Kortárs Művézeti Múzeum
Megnyitja: Dr Rényi András, Március 20, 18 óra

Budavári Palota, "A" épület
1014 Budapest, Szent György tér 2.
Megtekinthető: 2003. március 20 - április 27.