Andy Warhol is sokat tanult az egyszerű, érthető üzenetet hordozó plakátokból |
A Mao Ce-Tung által 1966 nyarán megindított "nagy proletár kulturális forradalom" meghirdetett célja az emberek eszmei átnevelése volt, valójában azonban arra szolgált, hogy a fanatizált ifjúság segítségével Mao megszabaduljon pártbeli ellenfeleitől. A forradalmat a '80-as években a hivatalos álláspont a Nagy Kormányos időskori hibái közé sorolta, addigra azonban már az ellenségessé vált keleti blokk országaiban és Nyugaton is kitörölhetetlen nyomot hagyott a többéves propagandakampány.
Az audiovizuális tárlat nem csak azt igyekszik bemutatni, milyen eszközökkel lelkesítette alattvalóit a korabeli hivatalos Kína, hanem azt is, hogy hogyan hatott ez Magyarországon és a szimpatizáns nyugati piacon. Haraszti Miklós a megnyitón tartott beszédében megemlítette, hogy nem csak az itthon államellenesnek ítélt "maoisták" hittek a kínai szocialista realizmus céljaiban, hanem Andy Warhol is sokat tanult az egyszerű, érthető üzenetet hordozó plakátokból.
A kiállításon megtekinthetők többek között azok a fotók és tárgyak is, amelyeket Baracs Dénes, az MTI egykori pekingi tudósítója készített, illetve gyűjtött a hetvenes-nyolcvanas évek Kínájában. A bemutató március 24-ig tart nyitva az V. kerületi Nádor utca 11. szám alatti galériában.