Olivér
4 °C
8 °C

Doris Lessing kapta az irodalmi Nobel-díjat

2007.10.11. 13:10
Doris Lessing brit írónak ítélték oda az idei irodalmi Nobel-díjat, jelentette be csütörtökön a Svéd Akadémia. 87 évével a Perzsiában született brit írónő vált a valaha volt legidősebb díjazottá.
Doris Lessing

A perzsiai születésű írót úgy méltatja az akadémia indoklása, mint "azt a női tapasztalatokkal rendelkező elbeszélőt, aki (műveiben) kétkedéssel és látnoki erővel vizsgálja a megosztott civilizációt". Az indoklás szerit "az emberiséget a primitívebb életformához visszakényszerítő globális katasztrófa látomása különösen foglalkoztatja Doris Lessinget, és ez újra és újra felbukkan az utóbbi években írt könyveiben". 87 évével Doris Lessing vált a valaha volt legidősebb díjazottá, a csúcsot korábban Theodor Mommsen tartotta, aki 85 évesen kapta meg a díjat. Ő a tizenegyedik nő, aki megkapja az irodalmi Nobel-díjat.

Doris Lessing 1919. október 22-én született a perzsai Kermansahban, brit szülőktől. Családja 1925-ben Dél-Rodéziába költözött (az akkori brit gyarmat a mostani Zimbabwe), ahol kukoricatermesztésből próbáltak megélni, kevés sikerrel. Lessing, bár nem volt katzolikus, egy katolikus leányiskolába járt 15 éves koráig, onnantól autodidakta módon képezte magát.

Kétszer házasodott, mindkétszer elvált: első házassága Charles Wisdommal 1939-től 1943-ig tartott, 1945-től 1949-ig pedig Gottfried Lessing felesége volt, aki később Uganda kelet-német nagykövete lett. Három gyermeke van.

1949-ben jelent meg Londonban első regénye, A fű dalol, ezután európába költözött. (A könyvet itthon 1972-ben adta ki a Magvető Kiadó.) Regényei közül Magyarországon több is megjelent, az Énekel a fű mellett például Az ötödik gyermek, Az arany jegyzetfüzet, valamint Eldorádó címmel kisregények.

Életének magyar vonatkozásai is vannak; fiatalon elkötelezte magát a brit kommunista pártnak, és baráti érzelmeket táplált a szovjet nép iránt, a magyar szabadságharc 1956-os szovjet eltiprása viszont - számos nyugati kommunista értelmiségihez hasonlóan - őbenne is súlyos politikai-érzelmi törést okozott. 1956. november 7-én Borisz Polevojnak, a Szovjet Írószövetség külügyi titkárának címzett nyílt levelet tett közzé a magyar forradalom ügyéről, aminek természetesen Moszkvában nem volt foganatja. A szovjet beavatkozás hatására kilépett a kommunista pártból.

Az irodalmi Nobel-díjat 1901 óta ítélik oda. 1914-ben, 1918-ban, 1935-ben, valamint 1940 és 1943 között nem osztották ki. (A díjazottak listája itt megtekinthető.) A kitüntetés tízmillió svéd koronával, azaz körülbelül 275 millió forinttal jár.

A díjkiosztót megelőző találgatásokban természetesen többek neve is szóba került: a legtöbben Philip Roth amerikai íróra tettek volna, de felmerült a japán Haruki Murakami és a kanadai Margaret Atwood neve is.

Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész szerint a legtöbb esetben leginkább azért nehéz megjósolnunk, hogy épp ki esélyes a Nobel-díjra, mert a világirodalom egy igen jelentős hányada egyáltalán nem jut el hozzánk. Megjegyezte továbbá, hogy a Nobel-díj esetében az irodalmi tényező nem tudja magát teljesen függetleníteni a kultúrpolitikától, illetve az aktuális társadalmi kérdésektől. Jó esetben persze a kettő fedi is egymást, de a tényezők aránya a díjazások esetében változó, tette hozzá az irodalomtörténész.

Kulcsár-Szabó meglátása szerint a Nobel-politika bizonyos témákat, illetve szerzőket alapból kizár a díj esélyesei közül. Példának, az Indexnek adott nyilatkozatában, Bret Easton Ellist hozta fel, aki bár az amerikai irodalom egyik legmeghatározóbb figurája, mégsincs semmiféle esélye arra, hogy megnyerje a díjat. Ez azonban nem is feltétlenül baj, tette hozzá, hiszen a Nobel-díj nem csak az irodalomról szól.

Az irodalomtörténész egyetértett abban, hogy a Nobel-díj odaítélése után számtalan új kiadása, illetve fordítása várható majd az írónőnek.

Tavaly a svéd királyi akadémia a török Orhan Pamuknak ítélte az irodalmi Nobel-díjat. Pamuk a török posztmodern irodalom emblematikus alakja, könyveiben rendszerint az Európa és az iszlám világ között rekedt Törökország identitászavarait mutatja be; eddig megjelent műveit több mint negyven nyelvre fordították le.

A díjakat idén is XVI. Károly Gusztáv svéd király adja át december 10-én, az alapító Alfred Nobel mérnök és üzletember 1896-os halálának évfordulóján.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?