Eufrozina, Kende
5 °C
15 °C

Nyelvmúzeum nyílik Széphalomban

2008.04.18. 16:36
A magyar nemzet 700 millió forintból létesített múzeumot nyelvének négyszázmilliós uniós támogatásból.

Elkészült a Magyar Nyelv Múzeuma a nyelvújító Kazinczy Ferenc egykori lakóhelyén, a ma Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalomban. A létesítményt április 23-án avatják fel, közölte Ódor Ferenc, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke miskolci sajtótájékoztatóján.

A tervek szerint az ünnepélyes avatáson részt vesz Sólyom László köztársasági elnök, Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, valamint a nyelvújító Svédországban élő ükunokája, a 79 éves Kazinczy Ferenc.

A nemzet nyelve

Ódor Ferenc hangsúlyozta: a világon egyedülálló, hogy egy nemzet múzeumot létesít a nyelvének. Magyarországon 1945 óta nem épült olyan épület, amelyet eleve múzeumnak szántak.

A létesítmény terveit Radványi György Ybl-díjas építész készítette, az építkezés egy évvel ezelőtt kezdődött el. A beruházás 700 millió forintba került, 400 millió forintot az unió állt az Összefogással Tokaj Világörökségéért projekt keretében, 300 milliót adott a megyei önkormányzat, amely magára vállalta a múzeum működtetési költségét is. A berendezésekre, a környék rendbetételére további 100 millió forintot költöttek, közölte Ódor Ferenc.

A múzeum létesítését még 1994-ben határozta el a nyelvújító nevét viselő társaság, a megvalósítás azonban sokáig váratott magára. A projekt akkor indult újra, amikor bekerült az Összefogással Tokaj Világörökségéért elnevezésű programba. A Magyar Nyelv Múzeuma három időszakos kiállítással nyit, az állandó tárlat október 23-tól látható majd. A Magyar Nyelv Hete országos megnyitóját is itt tartják majd.

Kazinczy Ferenc

1759-ben született a ma Romániához tartozó Érsemjénben. 1788-ban Baróti Szabó Dáviddal és Batsányi Jánossal együtt egyik megindítója volt a kassai Magyar Museumnak, az első magyar irodalmi folyóiratnak. Mivel részt vett a jakobinus mozgalomban, 1795-ben halálra ítélték, amelyet később várfogságra változtattak. 1801-ben szabadult, 1806-tól Széphalomról irányította a magyar irodalmi életet, a kor szinte minden vitájában részt vett, s a magyar felvilágosodás és a nyelvújítási küzdelem legnagyobb hatású személyisége lett. Költeményei közül dalai és ódái maradandók; ő honosította meg a szonettet mint műfajt. A magyar színészet támogatására sokat fordított a klasszikusoktól, Shakespeare-től, Lessingtől, Moliere-től. Az Orthológus és neológus nálunk és más nemzeteknél című híres és értékes nyelvújítási értekezése mellett legjobb műve a Pályám emlékezete című önéletrajza. Levelezését a Magyar Tudományos Akadémia 23 kötetben adta ki. 1831-ben, a nagy kolerajárvány következtében hunyt el.