A könyv műfaját nem könnyű behatárolni. Nemcsak a pánik alfajait ismerhetjük meg belőle, hanem mindezt meglehetősen sok szempontból, különösen a mű rövid terjedelméhez képest. A szerző általános ismertetőin kívül beszélgetéseket olvashatunk olyan pszichiátriai szaktekintélyekkel, mint például Lux Elvira vagy Veér András, továbbá ismert és kevésbé ismert emberek tárgyilagos önvallomásait. Albert Györgyi például, aki a tévében mindig határozott és magabiztos, elmondja, mi is az a ciklikus depresszió, és hogyan lehet vele együtt élni. Kari Györgyiről nehéz elképzelni, hogy valaha 95 kiló volt, és utazótáskáját minden reggel többheti hideg élelemmel töltötte fel, amit napközben elcsipegetett.
Az első negyven oldal a lelki betegségek kiskátéja. Ezután Petri szakszerűen, de még éppen követhetően összefoglalja az elsősorban fiatal lányok körében pusztító étkezési rendellenességek: az anorexia és bulimia okait, tüneteit, leggyakoribb és alternatív gyógymódjait. Ugyanezt a témát járja körül a Lux Elvirával folytatott beszélgetésben is. Hasonló a felépítése a kényszerbetegségekről és a depresszióról szóló rövid fejezeteknek is. Megismerhetjük az antidepresszánsok típusait, hogyan és milyen kémiai folyamatokat állítanak helyre az agyban, hogy sajnos csak körülbelül három hét múlva hatnak, és önmagukban még nem garantálják, hogy a világ ezentúl mindig szép lesz és rózsaszín.
Ennek a résznek a segítségével bárki be tudja azonosítani, hogy most pusztán kicsit szomorkás a hangulata, vagy többről van szó, és ha arra kerül a sor, a szakorvos előtt összegezni tudja tüneteit, pszichoszomatikus és szomatikus kategóriákba rendszerezni őket, valamint javaslatot tenni a gyógymódra.
A könyvből sok más mellett megtudhatjuk azt is, a pszichiátriai kezelés során milyen jogok illetik meg a betegeket. Továbbá megtalálható még egy depresszióteszt, de azt miért töltené ki bárki is éppen most, amikor mindjárt itt a tél, a karácsony, és már megint eltelt egy év?
- berki -