André Kertész fotográfiái a párizsi fotóhónapon

A neves fotográfiai biennálé fő szervezője, a párizsi Európai Fotográfia Háza ebben az évben három korszakra bontotta e művészeti ág történetét. Az első időszak 1839-től 1914-ig tartó, a második a tízes évektől a hatvanas évekig tartó időszakot öleli fel, a harmadik periódus pedig a hatvanas évektől napjainkig tart. A második korszakon belül a kurátor négy nagy témakört adott a rendezvények vezérfonalául: A fotográfia története, Női és férfi fotográfusok története - ebbe illeszkedik a PMI Kertész-tárlata, valamint a Francia Nemzeti Könyvtár Robert Capa-kiállítása is -, Fotográfia és történelem, valamint A fotósok poszthumusz története gondolatok jegyében több kiállítást is láthatnak

A Párizsi Magyar Intézet a 110 évvel született magyar fotográfus, André Kertész Franciaországban kevéssé ismert, szülőföldjén készült felvételeit mutatja be.

Az útkereséstől a nosztalgiáig

A tárlat kurátora így vall a kiállításról: "A Magyar Fotográfiai Múzeum, mely kétszáznál több Kertész kép birtokosa, most csak Magyarországon készült fotóiból rendez kiállítást a Párizsi Magyar Intézetben. Megmutatunk olyan fotókat, melyeket a fiatal Kertész az első világháború előtt, alatt és közvetlenül utána készített, s melyek alkalmat adnak arra, hogy lemérhessük: honnan indult, hogyan találta meg önálló nyelvét, milyen hatások alakították világszemléletét, habitusát, alkotói módszerét. Másrészt megmutatjuk néhány olyan, a nemzetközi sajtóban, a megjelent Kertész-könyvekben még nem publikált öregkori fotóját is, melyeket egyre gyakoribbá vált hazalátogatásai során készített, s amelyek egy akkor már nagyon öreg ember nosztalgiájáról, belső utazásairól adnak látleletet.

Kertész ezt mondta egy interjújában: Nagyon megszerettem ezeket. Úgy gondoltam, később majd én is ehhez hasonlókat csinálok - s attól kezdve úgy néztem a dolgokat, ahogyan később fotografáltam. Helyesen tettem. Ténylegesen azonban 1912-ben kezdtem fényképezni. Ekkorra kompozícionálisan már pályakész voltam. Ez volt az első, amit megtanultam, egyensúly és vonal ösztönösen együtt volt. Ez nem az én érdemem, így születtem_ Becse sem a rokonok miatt lett fontos és meghatározó, hanem mert olyan közel kerülhettem a természethez és azokhoz, akik közt ez történt velem. Később akár Tiszaszalkán, akár Esztergomban vagy Harasztiban, akár Franciaországban vagy New Yorkban fényképeztem tájat vagy embert, a becsei táj és a becsei emberek születtek újjá minden képen. "

A Kertész-fotókiállítást a Párizsi Magyar Intézet kistermében Siklósi Szilveszter és Barta Zsolt Péter multimédia installációja egészíti ki.

Huszonnégy éve rendezték meg először a legjelentősebb párizsi fotográfiai rendezvénysorozat, a Párizsi Fotóhónapot. A rendezvén idén európaivá szélesedik, és a francia fővároson kívül Berlinben és Bécsben is fotóhónappá nyilvánították. Sőt, a tervek szerint 2006-ban Rómába és Pozsonyba is elér az esemény.