Rituálé a Trafóban

2000.11.02. 20:29
Iszonyú. Fertelmes. Csodálatos. És most leírom: katartikus. A Raffaello Sanzio olasz társulat Voyage au bout de la nuit című (L.F. Celine regénye alapján készült) koncertszínháza, színházkoncertje az őszi szezon egyik legmélyebbre hatoló bemutatója volt Magyarországon. Az emberi faj sötét oldalát boncolta a három nő és egy férfi ,,énekes" két kör alakú videovetítő, egy lótetem, egy vasinstalláció és számos hangmoduláló elektronikus kütyü, no meg saját hanguk segítségével.

Október 30., 31. - Trafó KMH

A három fekete asszony akár a Macbeth ,,Weird Sisters" alakjai, boszorkányok, titkos szertartások papnői, a férfi pedig hol őket segíti, hol: bohóc. Suttogások, fémes zajok, kegyetlen hangtorzulások, eközben századelős képsorok, lótetemek, '10-es évekbeli pornófilm. Minden fáj, minden csikordul, minden alattomos és halálos. Inferno - akárha Celine regényét valóban életre keltenék, a totális hatásban, a brutalitás olykor olcsó hatásvadászatnak tűnő alkalmazásával is. Az első világháború képeinek, de bármilyen emberkínzás, -ölés finom, mágikus használata a francia szöveg ős-démonikus szavalásával jellemzi az inkább rituálénak nevezhető előadást. S végül egy madár jelenik meg a színen, aki groteszk megoldásként ,,humorosan" elmondja: "ööö, hmmm, és minden ööö ilyen marad, hmmm,ööö..."