Valér
-2 °C
0 °C

Esterházyig azért nem sétálnak el

2007.05.11. 18:06
Néhány kutató nemzetközi projekt keretében szeretné bebizonyítani, hogy Budapest vonzó célpont lehet a kulturális turizmus kedvelőinek, ezért irodalmi sétaútvonalakat térképeztek fel a belvárosban.

A S.É.T.A. - a vároSi emlÉkezet Térképei európábAn néven futó program hetvenmillió forintos költségvetését az Európai Unió és a magyar állam dobta össze. A projekt a Román Irodalmi Múzeum által szervezett bukaresti URME-hez (Urban Remembrance and Memory of Europe) csatlakozott. A románok interneten kerestek partnervárosokat, amihez csatlakozott a spanyol Zaragoza, a görög Athén, az olasz Potenza, a francia Arles és Budapest is.

Bíró Ferenc és fia, Bíró Dániel akkor találtak rá a projektre, amikor a Laterna Magica nevű háromezer darabos irodalmi diafilmgyűjteményüknek kerestek valami pályázati lehetőséget. A bukaresti kezdeményezésnek köszönhetően azonban most nagyobb kontextusban próbálkoznak: a magyar irodalomtörténeti emlékhelyeket szeretnék rendszerbe foglalni.


Hét európai város szeretné felélénkíteni a kulturális turizmusát, ezért első lépcsőfokként kutatócsoportokat hoztak létre, ami a következőt jelenti: minden városból valaki elmegy egy másik várost megnézni, az útvonalakat bejárni, aztán a kulturális és irodalomtörténeti emlékeket feltérképezik, és útvonalterveket készítenek belőlük.

Az utazás után mindenki ír egy angol nyelvű beszámolót, aminek a műfaját Széchenyi Ágnes irodalomtörténész a "tanulmány és az élménybeszámoló között" határozta meg, ezeket aztán tanulmánykötetbe rendezik. A könyvben lesz 42 tanulmány (a hét városról írt beszámolók), útvonaltervek és egy városi legendákat tartalmazó rész. A könyvből ezer példányt adnak ki a hét országban összesen.

Két-három óra alatt

A cél egyszerű: két-három óra alatt egy-egy útvonalon minél színesebben bemutatni az adott város, esetünkben Budapest irodalomtörténetének fontos alkotóit, helyszíneit és történeteit. Életrajzi és könyvekben szereplő helyszínek is fel vannak tüntetve a térképen: Ottlik Géza lakása az Attila út 45-ben vagy a Füvészkert a Pál utcai fiúk miatt.

Egy útvonal
Zsinagóga - Határ Győző toronylakása - Írók szövetsége - Németh László otthona - Koestler szülőhelye - Terror Háza - Abbázia kávézó - Vázsonyi János háza - Zeneakadémia - Írók Boltja - Pilinszky otthona

A magyarországi emlékhelyek bemutatásához hat útvonaltervet készítettek Széchenyi Ágnesék, hogy a külföldi vendégkutatók ezek alapján összeállíthassák a számukra legizgalmasabb hat útvonalat, amik végül a tanulmánykötetbe is bekerülnek.

Egyelőre Budapestet, annak is a belvárosát dolgozták fel, így például kimaradt Esterházy Péter, aki Rómaifürdőn lakik, viszont az Írók bóltjánál beszélnek róla, ahogy Orbán Ottó is itt kerül szóba. "Esterházy Pétert mindenki ismeri, de beletörik a bicskájuk a fordításba" - jegyezte meg Széchenyi Ágnes.

Százötven helyszín került be az útvonaltervekbe, az alkotókat a 19. század közepétől válogatták. "Az útvonalból indultunk ki, és ha valaki kimaradt, akkor máshol kerestünk neki helyet. Esterházyról vagy Orbán Ottóról az Írók Boltjánál beszélünk."


Kattintson a nagyításhoz!

"Szeretnénk továbblépni, mert ennek a kutatásnak gyakorlati haszna is van. Jó lenne térképeket és kézikönyvet gyártani, ezért már több pályázatot is beadtunk" - mondta Bíró Ferenc, a hatalmas diafilmgyűjtemény tulajdonosa.

A romkocsmázás tetszik mindenkinek

A román lánynak a Petőfi Irodalmi Múzeum dzsessz-szobája tetszett a legjobban, a magyar irodalomból Petőfit és Esterházyt ismerte. A lengyel lány Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regényét kötelező irodalomként olvasta a középiskolában, az egyetemen Lukács Györggyel ismerkedett meg, neki a zsidó negyed tetszett, valamint "az új és fiatal Budapest underground kultúrája" a virágzó romkocsmáival.

A görög lánynak a romkocsmákon kívül a kiállítások tetszettek nagyon, de ott minden csak magyarul volt kiírva. A vendégkutatókat elvitték a Szabó Ervin Könyvtárba is: "Tetszik, hogy a könyvtárban nem némán olvasnak és tanulnak a diákok, hanem közösségi életet élnek" - mondta egyikük.

Joyce nyomában

Léteznek már hasonló irodalmi túrák: Dublinban például James Joyce Ulyssesének főhősét, Leopold Bloomot kísérhetjük végig, aki a regényben 1904. június 16-án reggel nyolctól sétál tizennyolc órán keresztül.

Most érkezett haza Holovits Adrienn Athénból, ahol tíznapos kulturális túrán vett részt: "A görögök öt útvonalat készítettek, de szerencsére mindig jókor volt az ebéd vagy a pihenés, mert az Akropolisz megmászása megterhelő volt."

A kutatók persze szeretnék, ha a projektnek gyakorlati haszna is lenne. A szervezők felvették a kapcsolatot könyvkiadókkal, hogy oktatási segédanyagként magyarul is felhasználják a tapasztalatokat, illetve a térképet szeretnék nagyobb mennyiségben gyártani.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!