Tiresias keblei

- Mit kell tudni a zeneszerzőről és a szövegkönyv írójáról, a mű keletkezési körülményeiről?

- Apollinaire szürrealista drámájának szövegére komponálja Poulenc élete első operáját, Tiresias keblei címmel, 1944-ben. A groteszk történet - a varieték, cirkuszok, kabarék szellemiségéből kotyvasztott zenével együtt - lendületes és komikus eredményt szült, melyből minden látszat ellenére sem hiányzik a szellem. Hiszen a századforduló társadalmi kérdései, az emancipációs mozgalom, a politikai és hatalmi rendszerek, a német megszállás, és természetesen a művészeti irányzatok tobzódó keveredése akarva-akaratlanul is, de talán inkább mégiscsak akarva, belekerültek a darabba.

A történet egyszerű. Theresa úgy dönt, hogy felhagy a női mivolttal, s levegőbe ereszti melleit. Mindez kezdetben nem érdekel senkit, Zanzibárban zajlik az élet, forog a roulett. A város rendőre heves udvarlással próbálja meghódítani Theresa férjét, akit nőnek vél, s aki épp ekkor ébred rá küldetésére: neki kell átvennie a gyermekszülés feladatát az immár politikussá, katonává, főpincérré, Albert Einsteinné emancipálódott feleségektől. Elhatározását tett követi, és egyetlen nap leforgása alatt negyvenezer-ötven gyereket produkál. A problémát csupán a szükséges mennyiségű élelmiszer előteremtése jelenti, amit egy jósnő segítségével kívánnak megoldani. A táplálékot jelképező kártya helyett azonban a szerelem lapja (mi más, egy francia darabban?) bukkan fel, s a jósnő, akiről kiderül, hogy maga Theresa az, kénytelen belátni: a sors is úgy rendeli, hogy visszatérjen férje mellé. Így aztán minden megoldódik, a történet helyrebillen, s a szereplők arra buzdítják a közönséget, hogy siessenek haza ők is gyereket csinálni!

- Kik játsszanak a darabban?

- Az előadás szereplői a Zeneakadémia opera, illetve ének tanszakán tanulnak, így a főszerepet játszó Wierdl Eszter és Sólyom-Nagy Máté is. A zongoristaként "egyedülálló" zenekart alkotó Bartinai Gábor szintén az Akadémia növendéke. A táncnak nevezhető mozdulatsorokat Bodor Johanna koreografálta.

- Miért angol nyelvű az előadás?

- A produkciót a Lipcsei Zeneművészeti Főiskola meghívására tanultuk be, ahol idén májusban vendégszerepeltünk. A londoni, salzburgi, prágai és New York-i főiskolák mellett mi képviseltük a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet. Épp ezért választottuk az eredeti francia nyelv helyett az angolt, mert szerettük volna, ha a közönség jelentős része megért valamit a szövegből.

- Miért pont ezt az operát választotta? Jól szórakozik majd a közönség?

- A darabra elsősorban pedagógia célból esett a választás. Mindig törekszem arra, hogy fokozatosan lépjünk előrébb a növendékeimmel. Igyekszem olyan feladatokat találni számukra, melyek próbára teszik, de nem haladják meg a képességeiket. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne adhatnánk elő érdekes, ismeretlen és szórakoztató darabokat. Ilyen ez a Poulenc-opera is, és a lipcsei, budapesti sikereinkből ítélve mondhatom, eddig a közönség nagyon jól szórakozott. Azt hiszem, épp e sikereknek is köszönhető a szentendrei meghívás és a Nagykovácsiban tervezett augusztusi két fellépés is. Úgy tűnik, előadásunk nagyon széles rétegek érdeklődését keltette fel, hiszen e két meghíváson kívül több országos rendezvény is szeretett volna bennünket vendégül látni, de sajnos több fellépést a tanév megkezdéséig már nem tudtunk vállalni.