Bernadett
0 °C
4 °C

Bezúzásra ítélt könyvritkaságok Szentesen

2008.03.12. 12:21
1964-ben a szentesi múzeum könyvtárának legrégebbi kiadványait, csaknem ezerkétszáz kötetet vittek el ismeretlen helyre. Most 102 megtalált ritkaságot kiállítanak.

Egykor bezúzásra ítélt könyvekből nyílik kiállítás a szentesi Koszta József Múzeum Széchenyi ligeti épületében csütörtökön délután .

1964-ben a szentesi múzeum könyvtárának legrégebbi kiadványait, csaknem ezerkétszáz kötetet vittek el ismeretlen helyre. A munkatársakat akkoriban arról tájékoztatták, hogy az ódon köteteket bezúzásra ítélték. Több száz éves tudományos és bölcseleti kiadványokat, illetve kézzel írott könyveket fenyegetett a pusztulás réme - mondta a muzeológus.

Hozzátette: a Szentesről elhurcolt könyveket a hódmezővásárhelyi könyvtár pincéjében helyezték el, de különös módon a bezúzásról döntő illetékesek megfeledkeztek a régi kötetetekről. A későbbiekben, amikor már elmúltak a "vészterhes idők", a könyvtár rendszerezte és megmentette az értékes könyvritkaságokat.

Most a szentesi Koszta József Múzeum ligeti kiállítóhelyén, a Múzeum a múzeumban című tárlaton a legrégebbi 102 könyvet, köztük Szenci Molnár Albert 1600-ban kiadott Bibliáját is megtekinthetik a látogatók - hangsúlyozta sajtóreferens. A kiállítás a könyvritkaságok mellett bemutatja László Gyula nemzetközi hírű régészprofesszornak a szentesi múzeumhoz kapcsolódó tevékenységét is.

Még a muzeológus szakma előtt sem ismeretes, hogy a professzor mellőzöttsége éveiben, az 1950-es évek elején magas színvonalú régészeti kiállítást rendezett a Kurca-parti városban. A bemutatott tárgyi emlékanyagot falra festett képekkel illusztrálta. A kelta kor hétköznapi életét ábrázoló műalkotásokat most eredeti szépségükben csodálhatják meg az érdeklődők - mutatott rá a szakember.

A tárlat rendezői - Fári Irén és Richter Éva - önálló tárlóban hívják fel a látogatók figyelmét Csalog József régész, egykori múzeumigazgató munkásságára is, aki a magyar őskor régészeti kutatásában új utakon járva, a hazai kísérleti régészet egyik megalapozója volt.