Emánuel
3 °C
13 °C

Haldoklik a digitális átállás

2009.05.04. 18:08
A Nemzeti Hírközlési Hatóság vizsgálatot indít, hogy mégis kinek a hibája, hogy ekkora kudarc a digitális átállás. Csak a Duna Televíziót lehet fogni a rendszerben, az Antenna Hungária még a közmédiákkal sem tudott megállapodni, miközben a törvény miatt bőszen fejleszti mobiltévés rendszerét, ami senkinek sem kell. Az NHH bírságolhat, sőt akár vissza is veheti a koncessziót.

Ugyan december elsején elindult a digitális földfelszíni televíziós sugárzás, de nem sokan vehették észre: az adás csak az ország hetven százalékán fogható, ráadásul február végéig csak a három közszolgálati csatornát sugározták a jobb képminőséget és új szolgáltatásokat ígérő rendszerben. Márciusban azonban nem bővült a kínálat, hanem levették az addig nagy felbontású, azaz hd-minőségben sugárzott m1-et és m2-t, és ezt az Antenna Hungária sikerként, a kitartó munka gyümölcseként könyvelte el mondván, lezárult a kísérleti sugárzás.

teve1

De a kísérleti adás után csak az adásszünet jött, a Magyar Televízió ugyanúgy nem tud megállapodni az Antenna Hungáriával, ahogy egyébként a Tv2, az RTL Klub és a Viasat3 sem. Így most mindössze a Duna Televízió hagyományos felbontású adása nézhető ingyen.

A közmédiák nem akarják így

Az MTV ugyan jelezte, hogy kész aláírni akár egy előzetes szerződést is, de az erre formálisan kiírt közbeszerzési tendert (amin csak az AH indulhat, mert csak neki van digitális földfelszíni rendszere) még mindig nem zárták le, a Magyar Rádió a digitális rádiós sugárzás (DAB+) tenderét még csak ki sem írta. A közmédiáktól származó információink szerint azért, mert nem tudnak megállapodni az egyetlen szóba jöhető jelölttel, az Antenna Hungáriával, pedig az ár nem lehet kérdéses, azt a köztévéknek és a közrádiónak a koncessziós szerződés garantálja.

A tárgyalásokon az MTV és a közszolgálati rádió részéről részt vevő forrásaink szerint azért nem sikerül megállapodni, mert az AH minden egyéb kérdésben elfogadhatatlan ajánlatot tett. Egyrészt tizenkét évre magához akarja kötni az adókat, pedig egyáltalán nem biztos, hogy ez a technológia még létezni fog tizenkét év múlva. Másrészt a minőségre sem vállal garanciát, a rádiós szolgáltatásnál például csak akkor fizetne kötbért, ha egyáltalán semmi sem szól az éterben. A recsegés, a digitális sípolás és a szaggatott műsor már teljesítésnek számítana.

Az Antenna Hungária a kereskedelmi csatornákkal tárgyalva is hasonló, ultimátumszerű szerződéstervezetet lobogtatott, pedig a Tv2 és az RTL Klub amúgy sem túl lelkes a digitális átállástól, hiszen ha az új platform sikeres, oda az analóg rendszeren szerzett jelentős fölényük. Eddig csak ketten voltak, most elvileg akárhány konkurens jöhet az ingyen elérhető multiplexeken.

A probléma az, hogy a digitális átállásról szóló törvény csak annyit szabályoz, hogy a két országos adónak 2008 decemberéig meg kell állapodnia az Antenna Hungáriával, de hogy a két független piaci szereplőnek pontosan hogyan és miről is kéne szerződést kötnie, arról nincs szó a törvény szövegében.

Az AH abban bízott, hogy a két csatorna mindenképp szerződést köt vele, hiszen egyébként a törvény szerint kimaradnak a digitális átállásból, a Tv2 és az RTL Klub viszont a saját érdekében inkább húzná az időt. Az egyik fél magabiztos, ezért kemény feltételeket támaszt, a másik inkább nem sietne sehová, így szerződés sincs. A Tv2 és az RTL Klub ugyanis megtalálta a kiskaput: bíróságon bizonyítaná, hogy előnytelen nekik az AH szerződéstervezete, és amíg a per tart, addig is fontos marad az analóg frekvencia, ahol, ugye, nem kell tartaniuk további konkurensektől.

A Tv2 és az RTL Klub azért sem érdekelt a digitális átállásban, mert új médiatörvény nélkül úgy kéne támogatniuk a többcsatornás televíziózást, hogy ők nem indíthatnak a törvények kijátszása nélkül új adókat. Ezt egyébként az AH is elismeri, hiszen kérdésünkre azt válaszolták, hogy azért haladnak nehézkesen a tárgyalások, mert a „kereskedelmi csatornákkal kapcsolatban világossá vált, hogy a MinDig TV platformra való csatlakozási döntéseiket megnehezíti, hogy új médiatörvény hiányában nincs világos szabályozás az új digitális korszakra”.

Akár vissza is vehetik

A Nemzeti Hírközlési Hatóság most megjelent jelentése szerint az Antenna Hungária minden területen le van maradva a vállalásaihoz képest.

„A rádiós és a digitális földfelszíni televíziós (DVB-T) platformon egyaránt három, a mobiltévénél (DVB-H) nyolc százalék a lemaradása az Antenna Hungáriának” – ismertette a Nemzeti Hírközlési Hatóság tanácsának elnökhelyettese, Rozgonyi Krisztina. Emellett egyelőre nem indult be a dekóderek vásárlását megkönnyítő hitelprogram sem, és a csatornák közül is csak a Duna két adója fogható, pedig egy új magyar nyelvű adót is megígértek.

teve2

Az NHH most piacfelügyeleti vizsgálatot rendelt el, amiben már azt is megnézik, hogy mégis miért késlekedik az AH, és a vizsgálat végén akár bírságolhatnak is, a bírság maximális össze a cég árbevételének öt százaléka lehet. Csakhogy az Antenna Hungária a digitális szolgáltatásokra egy külön céget alapított, ennek árbevétele mindössze egymilliárd forint körül lehet (a Duna két adóját ennyiért továbbítják), így a bírság is mindössze ötvenmillió forintot tehet ki. Ez nem igazán rettentheti el az Antenna Hungáriát, bár végső esetben felmerülhet az is, hogy az állam felbontja a céggel a koncessziós szerződést, és akkor az AH itt marad néhány teljesen felesleges, de nagyon nagy adótoronnyal.

Már a törvény is rossz

A kereskedelmi csatornák időhúzása és az Antenna Hungária tárgyalási stílusa tehát sokat rontott a helyzeten, de azért a kudarcról nagyrészt megint a politika tehet: az átállásról szóló törvényt nem gondolták át eléggé a jogalkotók.

Egyrészt nem ösztönzik eléggé a kereskedelmi tévéket az átállásra, másrészt sok ponton a törvény egyszerűen nem foglalkozik a valósággal. Például már a törvény kidolgozásakor sok szakértő jelezte, hogy a magyar reklámpiac nem tart el több tucat ingyen fogható csatornát, így nem várható hogy a csatornabőség ellenére új adók jelentkeznek majd. A teljesen üres multiplexek nem túl vonzók, főleg, hogy a rendszert a lakosság legszegényebb húsz százaléka használná, akiknek jelenleg nincs más műholdas vagy kábeltévé-szolgáltatásuk.

A legszegényebb rétegeknek az egyelőre húsz-harmincezer forintos dekóderek megfizethetetlenek és értelmetlenek, a törvényben előírt havi hatszáz forintos részletfizetési lehetőség még nem létezik, egyszerűen azért nem, mert nincs olyan bank, amelyik ilyen feltételekkel vállalná a finanszírozást. Ilyen kis összeget nem éri meg havonta beszedni.

Kinek kell a mobiltévé?

A nagy hibák közé lehet még sorolni a mobiltévézés erőltetését. Hiába építi ki a rendszert az Antenna Hungária, ha egyetlen mobilszolgáltató sem tart rá igényt. A DVB-H kevés európai országban teljesít jól, egyedül Dél-Koreában igazán sikeres, ráadásul információink szerint éppen a mobiltévé sikerét erőltetve építette ki az AH a digitális tévézés hálózatát úgy, hogy az adást csak tetőantennával lehessen biztosan fogni. Ha ugyanis útközben is nézhetnénk ingyen a DVB-T rendszert, akkor miért fizetnénk a DVB-H-ért. Emiatt viszont a tehetősebb rétegek sem igazán érdeklődnek a digitális sugárzás iránt, pedig második tévének vagy a nyaralóba akár jó választásnak is tűnhetne a rendszer.

teve3

Egyelőre tehát senki sem nézi a digitális multiplexeket, de nincs is nagyon mit. Az ATV és a Hír tv ugyan évi ötezer forintos prepaid kártya megvásárlása után fogható (már persze egy drágább, negyvenezer forintos dekóderrel), de információink szerint mindössze háromszázan használják a szolgáltatást. Tehát jelenleg körülbelül száz vevő és néhány ezer lelkes technikarajongó használhatja azokat a frekvenciákat, amelyek ésszerű hasznosítása sok milliárd forintos éves bevételt hozhatna a magyar államnak.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!