Márta, Flóra
21 °C
34 °C

Nem tudjuk, milyen lesz a jövő rádió, de mi megcsináljuk

2009.09.18. 11:56 Módosítva: 2009.09.18. 11:57
A Danubius Rádió tulajdonosa a Mezzanine befektetései alap, amelynek egyik legnagyobb befektetője az EBRD, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank. AZ EBRD Magyarországon már a Borsodchemben, a Tv2-ben, sőt a Hospinvestben is volt tulajdonrésze. A tulajdonosok bíznak abban, hogy a Danubius sikeres lehet a jövőben, bár nem nagyon lehet még látni, hogy milyen is lesz a rádiózás pár év múlva. Az biztos, hogy az országos frekvenciára kiírt pályázaton nyerniük kell, hogy talpon maradjanak. Interjú Hargitai Zsuzsannával, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) magyarországi képviseletének vezetőjével, és Oláh Lászlóval, az alapkezelő vezetőjével.
SZT0473

Egy kockázatitőkealap-kezelő cég miért vásárol meg egy országos rádiót, amikor egyre szűkül ez a piac, egyre kisebbek a reklámbevételek és egyébként is bizonytalan az egész iparág jövője?

Amikor 2008-ban megvettük a Danubius Rádiót, abban biztosak voltunk, hogy egy ekkora médiacég platformtól függetlenül is sikeres lehet. A rádiós reklámpiacMagyarországon arányaiban sokkal kisebb, mint Nyugat-Európában, mivel a két országos kereskedelmi tévé méretéhez, eléréséhez, egész piaci szerepéhez képest az indokoltnál nagyobb szeletet hasít ki magának a reklámtortából. A tévék nézettsége lassan, de biztos csökkeni kezdett, ezért úgy gondoltuk, hogy a magyar rádiós piac meg fog erősödni. A gazdasági válság hatásainak lecsengése után véleményem szerint ez meg is fog történni. Vagyis kifizetődő lehet egy országos kereskedelmi rádió tulajdonosának lenni.

Az alap, amit kezelnek 2017-ben jár le, vagyis valószínűleg eddig az időpontig el fogják adni a Danubius Rádiót. Nem félnek attól, hogy pont egy olyan időpontban kell megválniuk a cégtől, amikor a technológiaváltás miatt bizonytalan lesz a rádiózás jövője, így csak áron alul tudnak kiszállni a Danubiusból?

A Danubius Rádió mindig is elkötelezett volt az új technológiák iránt, például a kereskedelmi rádiók közül elsőként csatlakoztunk a kísérleti DAB+ rendszerhez. Egyelőre persze nem biztos, hogy ez a platform lesz a közeljövő sugárzási technológiája, de az biztos, hogy amíg az emberek mozognak, autóznak vagy akár vasalnak, mindig szükség lesz rádiócsatornákra. Valószínűleg pár év múlva elterjednek a 3G -S , műholdas és DAB+ jelek vételére is alkalmas autórádiók, és a Danubius akár az összes szóba jöhető platformon elérhető lesz.

Egyszerűen arról van szó, hogy ugyan nem lehet még tudni, hogy milyen is lesz pontosan a jövő rádiója, de a Danubius Rádió ott lesz a jövőben is, az biztos. Az Európai Fejlesztési és Újjáépítés Bank egy másik befektetési alapon keresztül már korábban is komoly közvetett részesedett a Danubiusban, így felesleges találgatni, hogy a most megpályázatott időtartam után ki marad a rádió tulajdonosa.

SZT0569

Minden bizonnyal aggódnak, hogy megnyerik-e az országos rádiófrekvenciára kiírt tendert. Mit gondolnak, mik az esélyeik?

Feltételezzük, hogy racionális döntés születi, ezért csak az a kérdés, hogy mit nyer velünk az állam és persze a hallgatók. Már van tapasztalatunk a frekvencia üzemeltetésében, a mi esetünkben ráadásul nem lesz átmeneti időszak sem, amíg a stáb összeáll, vagy éppen kialakul a műsorstruktúra.Ez nem csak a hallgatók szempontjából lehet fontos, de az állam, is így jár a legjobban, hiszen a Danubius az első pillanattól kezdve fizeti majd az adókat és járulékokat a teljes stáb után, úgy működik tovább, mint egy sok éve üzemelő nyereséges cég.

Ráadásul a kiírásban szereplő feltételek jelentős részét a Danubius már eddig is teljesítette, sőt túlteljesítette, a január és április közt végzett felmérés szerint például a magyar zene aránya elérte a 30 százalékot, miközben az új pályázati kiírásban a hazai zene minimum arányát csak 25 százalékban szabták meg.

Van tervük arra az esetre, ha mégsem nyernének?

Nincs ilyen tervünk, arra törekszünk, hogy a legjobb pályázatot adjuk be.

Véleményük szerint a Sláger Rádiónak is sikerült megtartani a frekvenciáját, vagy arra számítanak, hogy új konkurenssel kell majd megküzdeniük?

Nem tudom megítélni, hogy milyen lesz a Sláger Rádió pályázata. Annyit tudok, hogy a mi pályázatunk jó, sőt magas színvonalú, a Danubius Rádió mögött pedig tőkeerős befektetők állnak. A döntéshozók nyilván azt is megvizsgálják, hogy mennyire tőkeerősek a pályázó cégek, a Slágert tulajdonló EMMIS Communication részvényei a Nasdaq-on forognak, bárki megtudja nézni a részvényárfolyam alakulását, és ugyanez igaz a budapesti tőzsdén jegyzett Econetre, ami állítólag szintén indul a frekvenciáért.

SZT0605

1997-ben, a választások előtt egy évvel indultak a kereskedelmi tévécsatornák. Az akkori politikai helyzet nagyban emlékeztet a mostanira, most is egy jelenlegi és egy jövőben kormánypárt igyekszik egyezséget kötni a médiáról. Mit gondol, a döntésben mekkora szerepe lesz a politikának?

Azt gondolom, hogy a döntéshozók is tudják, hogy a frekvenciák elosztása nem történhet a politikai alku logikája szerint. Emellett minden politikai erőnek az a hosszútávú érdeke, hogy a legnagyobb frekvencián egy a politikai egyenlő távolságot tartó rádió legyen hallgatható. Minden politikai oldal hosszú távú érdeke az, hogy ne pártrádiók foglalják el a legértékesebb frekvenciákat.

A Danubius mindig is a piacról próbált megélni, a szabályokat betartva, kizárólag a hallgatók és a hirdetők érdekeit tartva szem előtt. , Azt gondolom, hogy csak így lehet modern rádiót fenntartani.

Ezek szerint nem érzik a politikai nyomást?

A politikaI pártokhoz kötődő vállalkozó körök mindig is érdeklődtek a média iránt. abban bíznak, hogy az államközeli és a kormánnyla függőségi viszonyban lévő hirdetők majd reklámbüdzséjük nagyobb részét költik el kormányközeli médiavállalkozásoknál, figyelmen kívül hagyva , a piaci súlyt, az elérést, vagy egyéb racionális szempontokat

A kérés egyébként kissé elméleti, hiszen nem a politikához közel álló üzleti körök döntenek a frekvenciáról. Az ORTT nyilván csak szakmai és üzleti szempontokat fog figyelembe venni a rádiós frekvenciákra kiírt pályázat értékelésénél. Az ORTT tagjait ugyan a parlament választja meg, de ennek ellenére az ORTT-delegáltak a politikától és legfőképpen a pártoktól függetlenül végzik munkájukat.

SZT0483

Többször említette, hogy a Danubius rádió nem csak egy platform, hanem egy márkanév, és szó volt a jövő rádiózásáról. De mikor találkozhatnak a jövő rádiójával a hallgatók? Mikor jelennek meg azok a fejlesztések, amelyekről elméletben annyi szó esik?

A rádiózás most van változóban, egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik platform terjed el, hogy milyen megoldásokat fogadnak majd el, szeretnek meg a fogyasztók, éppen ezért óvatosan kell a fejlesztések irányát kijelölni.

A média konvergenciája pedig eközben ott tart, hogy mindenki egyre több felületen akar jelen lenni. A Danubius az elkövetkező években tovább erősítheti jelenlétét az interneten, hiszen ez az a felület, ahol egy rádió elfér, anélkül, hogy meg kéne küzdenie a piac többi szereplőjével. Internetezés közben ugyanis lehet zenét hallgatni, például tévézés közben viszont elég nehéz weblapokat böngészni.

Ennek ellenére tudom, hogy több fejlesztéssel adósok vagyunk, sok olyan rádiós megoldás jelent meg az utóbbi években, amelyeket a Danubius is hasznosíthat, de idén ezekre a fejlesztésekre már nem maradtak erőforrásaink.

Ezek szerint a magyar hallgatók még nem érettek ezekre a technikai újdonságokra?

Nem erről van szó. Közbejött a válság, és ezért, mint a médiapiac más cégei, mi is a fejlesztéseket fogtuk vissza. Van olyan projekt, amit kénytelenek voltunk leállítani, és olyan is, ami csak lelassult. Ennek ellenére a Danubius Rádió már ma sem csak egyetlen analóg csatornát jelent, ott van a honlapunk, ahol több stílusú digitális rádióadót lehet hallgatni a dzsessztől a világzenén át a komolyzenéig, és a DAB+ terjedésével szeretnénk több tematikus rádióadóval megjelenni a digitális hálózaton is.

SZT0542

Csak ehhez az kell, hogy csökkenjenek a DAB+ készülékek árai, ami viszont csak akkor következhet be, ha értékes tartalmak jelennek meg a digitális hálózatokon. Vagyis mindenki a másikra vár, illetve arra, hogy véget érjen a válság.